I. Szent István
997-1038.
Pogány
neve Vajk volt. Géza fejedelem keresztény uralkodónak nevelte, őt jelölte ki
utódjául. Koppány vezér lázadt ellene, de legyőzte, majd felnégyeltette.
1000-1001 fordulóján koronázták meg. Nem volt hűbérese sem a pápának, sem a
német császárnak. Ő építette ki a magyar egyházszervezetet. 10 egyházmegyét
hozott létre, 1 érsekség: Esztergom, 9 püspökség, pl. az egri. Törvényeivel
védte az egyházat, bevezettette a tizedet, és elrendelte, hogy 10 falu építsen
1 templomot, és vasárnap mindenki menjen templomba. István nevéhez fűződik a
feudális közigazgatás rendszerének kiépítése, a királyi vármegye létrehozása.
Élén a király által kinevezett megyésispán állt. Bíráskodik, beszedi a királyi
jövedelmeket (de egyharmada az övé marad), vezeti a megyei haderőt. A
vármegyeszervezet élén a nádorispán állt, aki egyben a királyi udvar bírája, a
nádor a legnagyobb világi méltóság a király után. Pénzt veretett: dénár. Két
fia volt, Ottó korán elhunyt, Imre herceget vadászbaleset érte. Hozzá írta
pedig az Intelmeket, amelyben a kormányzás elveit fejtegette. Unokaöccsét
Vazult nem tartotta alkalmas jelöltnek (pogánynak vélte), ezért húga fiát
Orseolo Pétert jelölte utódjául. Vazult egy állítólagos merénylet-terv miatt
megvakíttatta (uralkodásra alkalmatlanná tette), fiait (Levente, András, Béla)
száműzte. István 1038-ban halt meg, halála előtt Szűz Máriának, annak oltalmába
ajánlotta az országot.
Szt.
István műve évszázadokra kijelölte Magyarország fejlődését. István építette ki
Magyarországon a keresztény és feudális államot, tette az országot a keresztény
Európa részévé, európaivá. Érdemeiért 1083-ban I. László kezdeményezésére
szentté avatták.
I.
Péter 1038-41 és 1044-46.
Türelmetlenül
folytatta István művét, és sok idegen tanácsadója volt. A magyarok ezért
fellázadtak ellene. A német császár hűbéreseként visszatért a trónra, de újra
elléptek ellene, végül belehal megvakításába.
Aba
Sámuel 1041-1044
István
sógora és nádora. Alacsonyrendűekkel vette magát körül, Ménfőnél veszített
csatát, ami az életébe került. Holttestét
először a feldebrői monostorban helyezték örök nyugalomra, amikor később felnyitották
a sírt, azt látták, hogy ruhái épek, sebei pedig begyógyultak. Innen vitték át
végső nyughelyére az abasári monostorba.
I.
András 1046-1060
Vazul
fia. A Vata-féle pogánylázadást felhasználva szerezte meg a trónt, majd
leszámolt velük. Öccse, Béla herceg segítségével visszaveri a németeket
(Vértes, Pozsony – Búvár Kund). Megalapítja a Tihanyi apátságot, ennek alapítólevelében
vannak az első magyar nyelvemlékek.
I.
Béla 1060-1063.
Karddal
szerzi meg a trónt. Halálát a ráomló trónszék okozta.
Salamon
1063-1074
András
fia. Felesége Judit a német-római császár leánya. Béla fiaival szemben
elveszíti a trónt.
I.
Géza 1074-1077.
Béla
fia. Hatalmát nem ismerte el sem a pápa, sem a császár. Bizáncból kapott koronát,
ez a Szent Korona alsó része, a görög korona.
I.
László 1077-1095.
Kezdeti ténykedése:
uralkodásának megszilárdítása -
Salamont semlegesíti a
pápa segítségével, mellé áll az induló invesztitúra harcban.
1083-ban szentté avattatja
Istvánt, Imre herceget és Gellért püspököt (Imre nevelője, csanádi püspök)
László kemény kézzel
megszilárdította a keresztény, feudális államot és egyházat, amelyet
törvényeivel is véd.
3 törvénykönyvét ismerjük,
amelyek 3 fontos kérdés köré sorolhatóak:
A)
tulajdon védelme
(egyházi, világi és királyi egyaránt): László megnöveli a bírói szigort, nagyon
szigorúak az ítéletek, ha tyúk értékén felül lop – halál. Már lopás gyanúja
esetén is lehet istenítélet.
B)
vándor (kóbor)
mozgalmak korlátozása: A függés elől menekülő szabadok, a kóborlók el- és
befogását előírta László, érdekeltté ebben az egyházat és az ispánokat –
részesedést kaptak az eljárás hasznából.
C)
egyház, vallás
erősítése: Elrendeli a vasárnapi istentiszteletet, tiltja a pogány szokásokat.
László birtokadományokkal is támogatta az egyházat, megalapította a zágrábi
püspökséget
Külpolitika: sikerrel
verte vissza a betörő nomád (kun, besenyő) támadásokat, meghódítja
Horvátországot, élére Géza fiát, Álmost helyezi. III. Béla avatta szentté I. Lászlót. Ennek nyomán a
kialakuló magyar lovagi kultúra és életmód őt tekintette példaképének.
Könyves Kálmán 1095 – 1116.
László halála után ismét trónviszály volt Géza fiai között. Kálmánt
papnak nevelték, kora egyik legműveltebb királya. Öccse, Álmos többször lázadt
ellene, végül őt és fiát, Bélát is megvakíttatta Kálmán.
Külpolitika: Horvát királlyá koronáztatja magát, a területet a királyi
család egy tagja irányítja, ez a lesz idővel báni méltóság. Meghódítja a dalmát
városokat (Trau, Zára, Spalato) Velence (és a pápa) ellenében.
Keleti hadjárata Halicsba nem sikeres. Az országon átvonuló keresztes
hadak közül többet legyőz.
Kálmán törvényei már enyhébbek, mint Lászlóé.
II. István 1116-1131
Kálmán fia, külpolitikai kudarcok érték, elveszítette Dalmáciát.
II. Vak Béla 1131-1141.
Álmos fia, szerb felesége, Ilona, szinte társuralkodó. Aradi mészárlás:
68 Kálmán-párti főurat gyilkolnak meg.
II. Géza 1141-62
Apja, II. Béla. Nagy
küzdelmet folytatott, hogy a három nagyhatalom (Német-római császárság, Bizánc,
pápaság) egyike se vonja függésbe az országot. Utolsó éveiben testvéreivel
kellett harcolnia.
1142-ben Cikádoron (Tolna ,
ma Bátaszék) megalapította az első cisztercita monostort Magyarországon.
III.
István 1162-72
II. Géza fia,
keresztapja VII. Lajos francia király lett,
aki keresztes hadai élén éppen születésekor vonult
át az országon. Nagybátyjaival harcolt a trónért, majd Bizánc ellen háborúzott
és vesztett területeket. Ő volt az első magyar király, aki városi –
közelebbről székesfehérvári – polgároknak privilégiumokat
adott.
II. László 1162-63
II. Béla fia, ellenkirály,
az esztergomi érsek kiátkozta, sőt halálát is megjósolta, a kalocsai koronázta
meg, fél évre rá meghalt, talán mérgezésben.
IV. István 1163
II. Béla fia, ellenkirály,
Bizánc segítségével lett király, népszerűtlen volt, hamar elbukott, saját hívei
ölték meg, Holttestét hosszú ideig nem temették el.
III. Béla 1172-1196
II. Géza fia, Bizáncban
nevelkedett, majdnem császár lett belőle. Ő hozza létre a kancelláriát, az ő
jegyzője valószínűleg Anonymus, megerősíti a királyi jövedelmeket, a regálékat.
Béla idejében tűnt fel először kettős kereszt. Szintén uralkodása idejére esik
a Magyar Szent Korona két darabból
készítésének elméletét támogatók szerint a mai formájának kialakulása, a latin
és a görög korona összeszerelése által.
Imre 1196-1204
III. Béla fia, Öccsével,
Andrással vívott trónharcokat, de hódított is: felvette a Szerbia királya
címet, egy ideig a Bulgária királya címet is használta. Egerben
temették el.
III. László 1204-05
Imre fia,3 vagy ötéves
mikor a trónra kerül, András kormányzott helyette, anyja Bécsbe vitte, mert
féltette, ott halt meg váratlanul.
II. András 1205-35
III. Béla fia, már Imre
ellen is szervezkedett. Nagyon sok birtokot adományozott el, így megrendült a
királyi hatalom. Felesége Gertrudis, akit a magyar előkelők megölnek (Katona
István: Bánk bán).
II. András sokat
hadakozott: Halics, Balkán, vezetett keresztes hadjáratot. Bár nem vette
be Jeruzsálemet,
ennek ellenére II. András címei között szerepelt a Jeruzsálem
királya cím is.
Ő adta ki az Aranybullát,
Ez a 31 cikkelyt tartalmazó alaptörvénykönyv határozta meg a nemesek
alapvető jogait több évszázadon keresztül. Ezek: az adómentesség, bírói ítélet
nélkül nem fogható el, csak a király és a nádor ítélkezhet felettük, szabad végrendelkezés,
csak az ország védelmében köteles harcba vonulni.
IV. Béla 1235-70
II. András fia, a királyi
hatalom megerősítése volt a célja. Sok birtokot visszavett, elégette a bárók
székeit a királyi tanácsban. Útnak indította Julianus barátot a keleten maradt
magyarokhoz. Ő hozta később a hírt a tatár veszélyről. Muhi mellett a nem túl
népszerű és nem túl jó hadvezér Béla vereséget szenved, az országot megszállják
a tatárok a Duna vonaláig. Kivonulásuk után újjá kellett építeni az országot.
Béla ezt megtette, ezért nevezik 2. honalapítónak. Kővárakat építtetett, fejleszti
a városokat, telepítésekkel növeli az ország létszámát: visszahívja a kunokat.
Ekkor indul meg a bevándorlás. Délről a vlachok (oláhok – románok), északról a
csehek, lengyelek. Az ország lakossága ekkor 70-80%-ban még magyar.
V. István 1270-72
Kun felesége volt,
Erzsébet, már apja életében királyként uralkodott a keleti országrészben, Rövid
uralkodását kezdettől fogva viszályok jellemezték, apja hívei közül számos
ellenfele akadt. Lányát, Máriát Anjou Károly szicíliai királlyal jegyezte
el. Ez alapozta meg az Anjou-ház későbbi trónigényét és több évtizedes sikeres
uralkodását.
IV. Kun László
1272-1290
V. István fia, szívesebben
tartózkodott „szeretett kunjai”-val, mint a magyarok között, jó katona
volt és rossz politikus. Hatalmát korlátozták a főúri csoportok, majd a pápa
is. Dicső tette az 1278-as morvamezei csata, ahol Habsburg Rudolffal
szövetségben legyőzte a cseh királyt. Kevésbé az 1282-es Hód tavi, amikor
kunjait győzte le. Kun szerető voltak, s végül a kunok ölik meg.
III. András 1290-1301
Lehet, hogy már nem
Árpád-házi. Apja István, II. András magyar király el nem
ismert fia. Kun László halálakor Bécsben volt
házi őrizetben, két szerzetes álruhában szöktette Andrást Bécsből
Magyarországra.
Hatalmát a főurak
korlátozták, váratlan halála megakadályozta, hogy újra megerősítse a királyi
hatalmat. Ő az utolsó Árpád házi uralkodó.
Bővebben itt: http://tortenelemcikkek.hu/node/83
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése