A kisebbségek sorsa
Romániából
és Jugoszláviából ismét sokan menekülnek a megtorlások miatt.
Csehszlovákiában
a Benes-dekrétumok kollektív háborús bűnösökké nyilvánítja a magyarokat és a
németeket. Megfosztják őket állampolgárságuktól, elkobozzák vagyonukat –
kivéve, ha reszlovakizálnak.
Kényszerű
lakosságcsere egyezmény lett: 120-130 ezer magyart telepítettek ki
Csehszlovákiából, vagyonuk nélkül, 75 ezer szlovák költözött önként vissza oda,
értékeivel együtt.
A
magyarországi németség sorsa is a kitelepítés lett. Közel 200 ezer svábnak
kellett elhagyni az országot.
A párizsi béke
1947.
február 10-én írták alá. Csalódást okozott.
Visszaállították
a trianoni határt, sőt 3 falu Csehszlovákiához került – pozsonyi hídfő.
Nincs
kisebbségvédelmi előírás, csak ajánlások.
Nem
vonulnak ki a szovjet csapatok, biztosítják az összeköttetést Ausztriával.
A kommunista diktatúra kialakulása
A
nemzetközi helyzet változásával, a hidegháborús légkörben felgyorsultak az
események.
Az
MKP megkezdte a Kisgazda párt szétverését.
1947
elején államellenes összeesküvéssel hoztak gyanúba több vezető kisgazdát.
Kovács Bélát elhurcolták, Nagy Ferencet lemondatták, nem tért vissza Svájcból.
Új
választásokat írnak ki, ahol szétforgácsolt ellenfelek vártak a kommunistákra.
Módosították
a választójogi törvény – „Lex Sulyok”, 10%-al csökkent a választók száma.
A
manipulált névjegyzékek és a kékcédulás
választási csalás ellenére az MKP csak 22%-ot szerzett, s a Baloldali Blokk sem
érte el a többséget. A Kisgazdák nem mertek kilépni a koalícióból, maradt a
négypárti kormány, de most már kommunista többséggel. (TK. 53/14,16)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése