Konszolidáció a 20-as években

Háborús vereség, forradalmak, Trianon (területveszteség, menekültek) – az ország mind politikai, mind gazdasági értelemben instabil volt, társadalma megosztott. Cél helyreállítani a rendet, működőképessé tenni az országot, azaz konszolidálni.  Az első kísérletet erre a gróf Teleki Pál teszi meg.

Teleki-kormány (1920. júl. 18 - 1921. ápr. 14.)

Tervei: földreform, középosztály felkarolása, erélyes külpolitika, szélsőségek visszaszorítása, a magyar állam újjászervezését, a jogrend helyreállítása.     

Intézkedések:

Fellépnek a szélsőségesek ellen:

Felfüggesztették az ÉME működését.

Megkezdték a katonai különítmények (Héjjas, Prónay) felszámolását.

Törvényt alkottak az állam és társadalmi rend védelméről (1921: III. tc.) – államellenes bűncselekményeket szabályozza és súlyosan bünteti.

Kommunista pártot betiltják – illegálisan működik majd, Moszkva támogatásával.

Bevezették a Numerus clausust (zártszám): (1920. szept. 26.): hivatalosan célja az értelmiségi túlképzés csökkentése, ténylegesen viszont a zsidóság kiszorítása az egyetemekről. az egyetemi felvételeket szabályozza származási és politikai megkülönböztetés alapján (a hallgatók felvétele a származásuk országos arányán függ). Cél a nemzeti értelmiség helyzetbehozása. A trianoni döntés után (1920. jún. 4.) 400 000 magyar menekült, nőtt a társadalmi feszültség, antiszemitizmus erősödött, ebben közrejátszott, hogy a forradalmi vezetésben magas volt az arányuk.

Nagyatádi Szabó István miniszter vezetésével földreformot hajtottak végre (1920. dec. 7.).

A törvény alapján a termőterület 8,5%-át osztották fel, kb 300 000 szegényparaszt 1-2 holdas birtokot, kb 100 000 pedig 20-50 holdas „vitézi telket” kap. /A kormányzó "vitézi telkeket" adományozott az általa alapított Vitézi Rend tagjainak. A rendbe az első világháborúban (vitézségi érem) és a nemzeti hadseregben érdemeket szerzett katonák, főként tisztek és altisztek kerültek./ A reform családtagokkal együtt mintegy kétmillió embert érintett, és egy időre biztosította a paraszti népesség nyugalmát, de a földkérdést nem oldotta meg, a nagybirtokokhoz nem nyúltak. A néhányholdas kisparaszti gazdaságok nem voltak életképesek, a közepes nagyságú birtokok alig szaporodtak, a földbirtokszerkezet lényegében nem módosult.

A földreform és a Numerus clausus a társadalmi bázis növelését is szolgálta.

Teleki IV. Károly első visszatérési kísérletébe bukott bele (1921. márc. 26 - ápr. 5.), mert kiállt a király mellett (legitimista).

Bethlen¬kormány 1921. ápr. 14 - 1931. aug. 24.

Stabilizációs lépések:

Rendezték a nyitott határkérdéseket (délen- Baranya, Burgenlandban, soproni népszavazás).

A sikertelen második „királypuccs" (1921. okt. 20-23.) után a nemzetgyűlés 1921. nov. 26-án detronizálta a Habsburgokat, azaz a parlament kimondja a Habsburg-ház trónfosztását (1707 és 1849 után harmadszor és utoljára).

A politikai élet konszolidációja

Bethlen a belpolitikában uralkodó szerephez akarta juttatni a konzervatív politikai tábort, amely a háború előtti politikai szisztéma (korlátozott parlamentarizmus) újbóli megvalósítását tűzte ki célul – minta a dualizmus.

Bethlen olyan erős kormánypárt megszervezésére törekedett, amelyik folyamatosan megnyerheti a választásokat.

Bethlen ezért megkezdte kettős küzdelmét:

- a paraszti (Kisgazda), polgári, munkás (MSZDP) demokrata politikai tábor ellen, amelynek elképzelése: a háború előtti politikai rendszer nagyfokú demokratizálása;

- a jobb- és baloldali radikális csoportosulások ellen, amelyek a parlamentarizmus korlátozását, felszámolását hirdették.

A két politikai táborral szembeni fellépés, egyben a konzervatív politikai rendszer konszolidációját is jelentette:

- 1921: Bethlen-Peyer paktum megkötése (Megegyezés az MSZDP-vel, (Peyer Károly az elnöke)hogy ha korlátozza a kormánnyal szembeni fellépését, akkor visszatérhet a politikai életbe.)

Előnyös az SZDP számára (pl. a párt működésének biztosítása a politikai szabadságjogok visszaállításával; kivételes intézkedések megszüntetése; amnesztia); előnyös Bethlen számára (SZDP beszünteti a kormányellenes propagandát és támogatja a magyar törekvéseket külföldön; nem indítanak politikai sztrájkokat; nem szervezkednek a közalkalmazottak, a vasutasok és a postások között).

- 1922: Egységes Párt létrehozása. Egyesítette saját pártját, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját (nem túl népszerű) a Kisgazdapárttal, Bethlen belép párthíveivel a Nagyatádi Szabó István vezette Kisgazdapártba. Végrehajtják a földreformot. Ezzel hatalmának stabil parlamenti bázist teremtett.

- 1922: a választójog módosítása Szűkítették a választásra jogosultak körét úgy, hogy a feltehetően legitimista, illetve kisgazda szavazóbázist kizárták a választásokból, továbbá visszaállították a nyílt szavazást vidéken, magasabb lett a vagyoni és a műveltségi cenzus, főleg a nőknél.

- 1923: a szélsőjobb kiszorítása a kormánypártból (Gömbös és csoportja kilépett az Egységes Pártból és megalakították a Fajvédő Pártot.)

- 1926: új felsőházi törvény (Konzervatív többségű felsőház létrehozása – 1927-től.) Újabb fék beépítése.

Bővítik a kormányzói jogkört: feloszlathatja az ogy.-t, ő a legfőbb ’hadúr’.

Ezekkel az intézkedésekkel Magyarországon korlátozott parlamentáris rendszer épült ki, erős kormányzói hatalommal.