TÖREKVÉSEK ÉS KÉNYSZERPÁLYÁK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐTT

AZ EURÓPAI HELYZET

·                        1936: megerősödik Németország, míg a Szovjetunió keletről jelent fenyegetést

·                        A térség államai Csehszlovákia kivételével Németország hoz közelednek.

·                        Németország: kihasználja az ellentéteiket, gazdasági befolyása nő

·                        Nyugat: megbékéltetési politika folytat

MAGYAR HELYZET:

Magyarországon két politikai elképzelés:

A.                    Horthy és Bethlen csoportja: mérsékelt irányzat – konzervatív arisztokrata-nagytőkés csoport

·                        A magyar külpolitika fő iránya a német orientáció, de ez nem válhat kizárólagossá

·                        Biztosítani kell Hitler támogatását az „országgyarapításhoz”, de nem szabad háborúba sodródni

·                        Belpolitika: cél a szélsőjobboldal visszaszorítása

B.                    német orientáció hívei: katonai vezetők zömében

·                        a trianoni béke felszámolása érdekében Németország feltétlen szövetségesévé kell válni

Németország 1936-ra Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerévé vált, gazdasági befolyása nagy;

Németország támogatja a magyar területek visszaadását, a revíziót.

Mit tesznek a kormányok? Feladatuk, hogy enyhíteni kellene a német kapcsolaton, ezért nyugatbarát politikával lépnek hivatalba, majd a belpolitikai jobbratolódás és külpolitikában a német orientáció erősödése lesz a kormányzásuk során. Ha feladnák a német orientációt, a revíziót is fel kellene adni. Ezért nevezzük ezt a folyamatot sodródásnak, kényszerpályának.

A DARÁNYI-KORMÁNY: Darányi Kálmán, 1936. október 12. – 1938. május 14.

·                        cél: a kormánypolitika visszavezetése a hagyományos konzervatív irányba

Külpolitika:

·                        szakít az intenzív németbarát külpolitikával

·                        kísérletet tettek a Londonhoz és Párizshoz fűződő kapcsolatok erősítésére. (A nyugati hatalmak e törekvések iránt nem mutattak nagy fogadókészséget.)

Belpolitika

·                        kezdetben fellép a jobb- és baloldali szélsőségekkel szemben

·                        1937 áprilisában betiltotta a Nemzet Akaratának Pártját (Szálasi Pártja- később: Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom); Szálasi Ferenc letartóztatása

·                        Szociális intézkedések: célja a munkások megnyerése – életkörülmények javítása

·                        a kormányzói jogkör bővítése: A kormányzó innentől egy évvel késleltethette a törvényjavaslatokat, valamint az országgyűlés nem vonhatta őt felelősségre többé. Egyszerre lehetőség a diktatúrára és lehetőség a szélsőjobb diktatúráját megakadályozására

·                        A felsőház jogköre is bővült: kétszer küldhette vissza a törvényeket újratárgyalásra

·                        új választójogi törvény előkészítése: titkos szavazás, de életkor felemelése – kevesebb választó

·                        a nyugat megbékéltetési politikája és a német sikerek (újrafegyverkezés, közelgő Anschluss) miatt megváltozott Darányi politikája - fegyveres revízió reménye

·                        Ehhez azért hadsereg kell

·                        1938 március 5: Győri beszéd - fegyverkezési program

·                        2 év alatt 1.6 milliárd pengőt költöttek fegyverkezésre, de a hadsereg modernizálása nem sikerült, a lemaradás csökkent valamelyest

·                        gazdasági hatás: munkaalkalom, gazdasági fellendülés, és kezdődő infláció

·                        Anschluss: 1938 március 12-13.- Németország Magyarország közvetlen szomszédjává vált

·                        Következmény: a Kisantant 1938 augusztusában elfogadja a békeszerződés megszegését

·                        bledi egyezmény: magyar fegyverkezés elismerése, cserébe lemondunk az erőszak alkalmazásáról

·                        ezzel egy időben megindult az országban az erőteljes náci propaganda

·                        Köv.: Darányi a jobbratolódást választotta, a kormányba németbarát politikusokat vett be és innentől rendszeresen hangoztatta a német kapcsolatok fontosságát

·                        A Márciusi Front rendezvényeinek betiltása

·                        1. zsidótörvény előkészítése: április

·                        Tárgyalások a nyilasok parlamenti mandátumhoz juttatásáról

·                        1938. május Darányi menesztése

AZ IMRÉDY-KORMÁNY: Imrédy Béla, 1938. május 14. – 1939. február 16.

·                        Kinevezésében szerepet játszott, hogy jók az angol kapcsolatai, MNB elnöke volt  és  meggyőződéses katolikus volt– a közelgő Eucharisztikus Világkongresszus és Szent István-év miatt fontos.

(Külpolitika

·                        1938 augusztus. Horthy Miklós és Imrédy Béla Berlinbe látogat: Hitler egész Szlovákiát felajánlotta, ha Magyarország támadja meg először Csehszlovákiát

·                        Imrédy és Horthy nem vállalja

·                        De: Imrédy felajánlotta az antikomintern paktumhoz való csatlakozást, illetve a kilépést a Népszövetségből.)

Belpolitika

·                        1938. májusa és szeptembere között a Darányi-kormány politikájának továbbvitele

·                        1. zsidótörvény törvényerőre emelkedett (május): vallási alapon különbözteti meg a zsidókat – 20% lehet a zsidók aránya az újságírók, ügyvédek, mérnökök, orvosok körében ill. 40%  az ipar-kereskedelmi pályákon

·                        a rend megszilárdítására irányuló korlátozó intézkedések: új választójogi törvény: titkos szavazás és magasabb vagyoni és műveltségi cenzus – a kormánypárt uralmát akarja biztosítani

·                        szociális intézkedések (családi pótlék, emelkedett a közszolgálati alkalmazottak fizetése és a nyugdíjak értéke) nem csak az életszínvonalat javították, de a szélsőségesek vitorlájából is kifogták a szelet

·                        az egyre hangosabbá váló nyilasok megfékezése: Szálasi Ferencet letartóztatták

Első bécsi döntés:

·                     A müncheni egyezmény után a nagyhatalmak Csehszlovákia és Magyarország vitáját német-olasz döntőbíróság elé utalják

·                     1938. november 2. dönt a Ciano és Ribbentrop által vezetett konferencia

·                        november 5-én megkezdődött a magyar csapatok bevonulása a Felvidékre és Kárpátalja déli övezetébe

·                        12 ezer km2, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő (86,5%) volt magyar ;

Az 1.bécsi döntés után Imrédy politikájában jobbratolódás figyelhető meg:

·                        Imrédy mindinkább a szélsőjobboldali, diktatórikus irányvonal hívévé vált

·                        Német nyomásra a nyíltan náci szimpatizáns Volksbund működését is engedélyezték.

·                        rendeleti kormányzás megteremtésének kísérlete- a parlament leszavazta (felhatalmazási törvényt akart megszavaztatni)

·                        egységes jobboldali radikális mozgalom létrehozására tett kísérlet- Magyar Élet Mozgalom megindítása - jelképe a csodaszarvas

·                        II. zsidótörvény előkészítése– ez már faji törvény - Teleki Pál alatt elfogadott

·                        a szélsőjobboldal aktivitása fokozódott: a nyilasok februárban robbantásos merényletet követtek el a Dohány utcai zsinagóga ellen, mely halálos áldozatot követelt

·                        1939. február: Horthy menesztette (egyik dédanyja zsidó)

Márciusi Front:

A belpolitikában is egyre erősödik a szélsőjobb (nyilasok), de ekkor alakul ki egy erős ellenzéki mozgalom is (Márciusi Front, 1937). A MF népi írók , baloldali egyetemisták és antifasiszta értelmiségiek tömörülése (Móricz Zsigmond, Illyés Gyula Németh László, Tamási Áron Veres Péter, József Attila stb.) akik a parasztok helyzetének javítását sürgetik, valamint baloldali értelmiségiek. A MF céljai (12 pont): földreform, általános választójog, szociális intézkedések stb. Se kapitalizmust, se szocializmust nem akart. Nem lett komoly tényező.

Nyilas mozgalmak

Az 1930-as években megjelenő magyar szélsőjobboldali pártok és mozgalmak gyűjtőneve. Valamennyit radikális liberalizmusellenesség jellemezte, közös elemeik voltak a fajvédelem, a keresztény eszme, a sovinizmus, az antiszemitizmus és a szociális gondolat.

Valós problémákra adtak torz válaszokat, míg kezdetben vidéken voltak népszerűek, később a városi kispolgárság, proletár-, félproletár körében.

Sajátos, és zavaros elképzeléseik voltak a magyarság szerepéről.

Legjelentősebb képviselője Szálasi Ferenc, nyugalmazott őrnagy, a Nemzeti Akarat Pártja, később Magyar Nemzeti Szocialista Párt, majd Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom vezetője.