A Magyar Királyság a 17. században

Pázmány Péter

Pázmány egy röpirata

II. Ferdinánd (1619-1637) az ellenreformáció híve volt, részben e
Magyarországon a bécsi béke biztosította a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, majd az erdélyi fejedelmek fellépései nehezítették az erőszakos ellenreformációt. Ezért itt a békés ellenreformáció indul meg.

törekvése miatt tört ki a 30 éves háború 1618-ban.
Fő alakja Pázmány Péter, esztergomi érsek. Létrehozta Bécsben a teológiai főiskolát (Pazmaneum), majd 1635-ben Nagyszombaton (az esztergomi érsekség ideiglenes székhelyén) egyetemet alapított (ELTE jogelődje). Vitairataival, de főleg személyesen számos főurat térített vissza a katolikus hitre.

Zrínyi Miklós

A harmincéves háború lezárása után (1648) a királyi országrész rendjei Tábori kis tracta; Vitéz hadnagy, Az török áfium ellen való orvosság, Mátyás király életéről való elmélkedésekben) vívta ki a tekintélyt, de hadvezéri sikereivel is. A bécsi politika felismerte népszerűségét, és nem örült volna Zrínyi nádorságának. Zrínyi nemzeti összefogást akart a török ellen, elégedetlen volt a Habsburgok békés hozzáállásával.

hiába várták Bécs fellépését a török ellen. A kor meghatározó politikusa Zrínyi Miklós horvát bán lett. A szigetvári hős dédunokája nemcsak irodalmi munkásságával (Szigeti veszedelem) és hadtudományi műveivel (

1663-ban a török a királyi országrészre támadt. Elfoglalta Érsekújvárt. Zrínyi a Dunántúlon védekezett, 1664 telén betört a Hódoltságba (téli hadjárat), s felégette az eszéki hidat.

1664 tavaszán újabb török hadjárat. Új-Zrínyivár elesik, de Szentgotthárdnál a Montecuccoli vezette császári főerők legyőzik a törököt. Az ezt követő vasvári béke óriási csalódást okozott a magyarokban: az 1663-as status quo alapján kötötték, meghagyva a török hódítást.

Zrínyi Miklós vadász balesetben váratlanul meghalt. A Habsburg-kormányzatban csalódott főurak a következő években I. Lipót ellen egy rosszul kivitelezett összeesküvést szőttek – Wesselényi-féle összeesküvés. Leleplezik, vezetőiket kivégzik: Zrínyi Pétert (Miklós öccsét) és Nádasdy Ferenc országbírót, míg I. Rákóczi Ferenc (II. Rákóczi György fia) csak jelentős váltságdíj árán kerülte el a vesztőhelyet.

I. Lipót nyílt abszolutizmust vezetett be az országban (1671–1681). Az uralkodó kormányzati lépései (rendiség felfüggesztése, kormányzóság felállítása), gazdasági intézkedései (adónövelés) és protestánsüldöző határozatai (templombezárások, lelkészek fogságba zárása, gályarabságra ítélése) tovább növelték a Habsburg-ellenes közhangulatot.
I. Lipót a végvári vitézeket elbocsátotta, helyükre német zsoldosokat ültetett. A jelentős harcértékű „vitézlő nép” Erdélybe menekült, és Apafi Mihály fejedelem a politikai üldözötteknek menedéket nyújtott. A bujdosómozgalom egyre erősebb katonai erővé forrott össze, a fejedelemség területéről többször betörtek Felső-Magyarországra. Különösen sikeres lesz, amikor Thököly Imre áll a mozgalom élére, és francia támogatást is kapnak. Katonai sikereivel eléri, hogy I. Lipót 1681-ben a soproni országgyűlésen visszaállította a rendi alkotmányt.
Thököly azonban, török támogatással tovább folytatta a harcát (feleségül vette Zrínyi Ilonát, I. Rákóczi Ferenc özvegyét, a II. R. F. anyját), 1682-ben elfoglalta Kassát, létrehozta a Felső-magyarországi Fejedelemséget (az oszmánok vazallus állama lett), létrejöttével az ország négy részre szakadt.