Erdély virágzása és romlása, Erdély 17. században

A 15 éves háború után csak Bethlen Gábor (1613-1629) fejedelemsége alatt lett újra rend és nyugalom Erdélyben. Bethlen jó kapcsolatot ápolt a törökkel, jó reálpolitikus volt. Újra erőssé tette a fejedelmi hatalmat. Gazdaságilag is felvirágoztatta Erdélyt, merkantilista gazdaságpolitikájával.

·         Fejlesztette az ipart – bányászat főleg, de iparosokat is letelepített

·         védővámokat alkalmaz

·         támogatja a kereskedelmet, de:

·         állami monopóliummá teszi néhány termék kereskedését: bor, szarvasmarha, só, méz

Megerősíti a hadseregét.

·         Aktív külpolitikát folytat: bekapcsolódik a 30 éves háborúba a Habsburgok ellen. Elfoglalja a Felvidéket, a magyar rendek is királyukká választják. Szövetségesei a csehek katasztrofális fehérhegyi veresége ellenére kedvező békét köt 1621-ben Nikolsburgban.
Megerősítik a bécsi békét

·         Bethlen lemond a királyi címről

·         7 magyarországi vármegyét kap élete végéig

Még kétszer kapcsolódik be a 30 éves háborúba – békék megerősítése. A magyarországi rendek megőrizhették befolyásukat, miközben a Habsburgok máshol visszaszorították a rendeket.

Bethlen utóda végül Rákóczi György lett (1630- 1648)Folytatta elődje politikáját, ő is bekapcsolódott a 30 éves háborúba. A linzi békében megújította a bécsi békét, a vallásszabadságot kiterjesztette a jobbágyokra is.

II. Rákóczi György 1648-1660

Szultáni engedély nélkül akart lengyel király lenni. Terve kudarcot vallott, és a török bosszúhadjárata romlásba döntötte Erdélyt. Elesett Várad és a Partium nagy része is a töröké lett.

Apafi Mihály 1661-1690

Már egy legyengült Erdélyt kormányoz, a magyar rendeknek már nem tud segíteni.