A 15 éves háború (1591-1606) és a Bocskai-szabadságharc

1568 – Drinápolyi béke, de a határon állandóak az összetűzések. Ezekből a portyázásokból nő ki a „hosszú háború” 1591-től. Mindkét nagyhatalom úgy véli, a maga javára döntheti el az erőviszonyokat.

Szinán nagyvezír támad 1593-ban nagyobb erőkkel, sikerrel (pl. Veszprém eleste), majd váltakozó sikerrel folynak a harcok: nógrádi várakat szabadítanak fel a Habsburg-erők, de elesik Győr is.
1595-re Habsburg Rudolf (1576-1608) törökellenes szövetséget szervez, amelyhez csatlakozik a Báthory Zsigmond vezette Erdély is. Báthory hadvezére, Bocskai István Gyurgyevónál legyőzi az Erdély büntetésére küldött török haderőt.

1596-ban szultáni hadjáratra kerül sor. Elfoglalják Egert, majd Mezőkeresztesnél megütköznek a Habsburg főerőkkel. A török győz, de a csata megmutatta, hogy a nyugati hadsereg már korszerűbb, mint a török. A vereség miatt Erdély kilépne a háborúból, Rudolf Basta generálist küldi megtartására, aki véres uralmat vezet be. Magyarországon is nagy a pusztulás, mert a török sereg is itt telel.

Tovább folytatódik a küzdelem, közben a Habsburgoknak elfogy a pénze. Miképp pótolják:

Felerősödik az erőszakos ellenreformáció, elveszik a protestáns egyházak vagyonát.

Felségárulási pereket indít az udvar a magyar főurak ellen. (Fő- és jószágvesztés)

Az országgyűlés tiltakozik.

1604-ben Bocskai ellen is per indulna, el akarják fogni, de ellenáll és Álmosdnál a hajdúk segítségével győz.Hajdúk: marhahajtók és egyéb katonáskodó elemek, akik zsoldért harcolnak. A kollektív nemesség megadásával és letelepítésükkel állítja maga mellé őket Bocskai – lásd Hajdú-(Bihar) megye.

Bocskai a hajdúk élén

Elfoglalják a Felvidéket, Bocskait Magyarország és Erdély fejedelmének választják meg. A török is küld koronát, de Bocskai ezt csak dísztárgyként tartja meg.

1606 júniusában a felek békét kötnek: Bécsi béke, lényege:

• Rendi jogok tiszteletben tartása
•   szabad vallásgyakorlat
•  Erdély önállósága visszaáll
• Bocskai lemond a magyar fejedelmi címről

1606 novemberében létrejön a török-magyar béke is – Zsitvatoroki béke, lényege:

• a status quo alapján kötik meg – mindenki azt a területet bírja, amit épp most;
•   már nem fizetnek évi adót a Habsburgok.

Mit tükröz: kiegyenlítődtek a két fél között az erőviszonyok

1608: II. Mátyás lemondatja Rudolfot a trónról, a pozsonyi országgyűlésen:

·         megerősíti a rendek jogait,

·         újra nádort választhatnak az uralkodó jelöltjei közül (két-két katolikus és protestáns főúr)

A rendiség megerősödött újra.