A három részre szakadt ország - a Hódoltság

A török hódoltság

A terület irányítása az egymást sűrűn váltó budai pasák kezében volt.

A török végvárakban 20-22000 zsoldos katona és pár ezer szpáhi (lovas katona) tartózkodott, akik szolgálataik fejében földesúri járandóságokat kaptak

A Török Birodalom kiépítette saját közigazgatását
Vilajetekre osztották a területet, élén a pasák (beglerbégek) álltak, kisebb egység a szandzsák, élén a béggel.

A meghódított területek egy része szultáni birtok lett (khász-birtok), amelynek lakói közvetlenül a szultánnak adóztak, a többi terület bevételei a szpáhikat illették (tímár, ziámet).

A hódoltsági területen a török földbirtokos szpáhik rablógazdálkodást folytatnak, mivel bármikor áthelyezhetik őket. → következmény: a Hódoltság jelentős része elnéptelenedik.

A megszálló hatalom egyik fontos feladatának tekintette az adózó nép nyilvántartásba vételét, az egyes települések szolgáltatásainak pontos megállapítását – ezt a feladatot a defterdár (adószedő, pénzügyek intézője) intézte.

-  a törökök adózási törvényeiket lehetőleg a meghódított országok jogszokásaihoz igazították, nálunk is figyelembe vették a korábbi királyi törvényeket. (Pl. a szultánnak fizetett 50 akcse megfelelt a rendkívüli hadiadó értékének)

-  a járandóságokért az egész közösség felelt

Főbb adók:

állami adók: fejadó (haradzs), robot (kényszermunka – végvári építkezések, fuvarozás), néha devsirme – gyerekadó

földesúri adók: kilenced, terményadó, robot, ajándék + különböző jogcímeken szedett földesúri járandóságok: szüretelési engedély, legelőadó, malomadó, menyasszonyadó stb.)

-  a magyar adóztatás sem szűnt meg  ® a hódoltság területén kialakult egy kétfelé adózó sáv – kettős adóztatás

-  a királyi, egyházi és földesúri adókat többnyire a végvárak őrsége hajtotta be

Igazságszolgáltatás
A török alattvalók, valamint a törökök és magyarok közötti vitás ügyekben a kádi ítélkezett, gyakran bevonva a muszlim jogtudós, a mufti. Megvesztegethetőek voltak: baksis. A magyarok egymás közötti ügyeit a vármegye (végvárakban), ill. a hódoltságban kialakuló parasztvármegye (a hódoltságban a nemességet szerzett mezővárosi és falusi parasztokból) intézte.

(Tankönyv 72. oldal felső ábra)

A királyság politikai egysége megszakadt, de az országrészek gazdasági kapcsolata nem szűnt meg

Az egységgondolat fennmaradásában óriási szerepe volt a protestáns és a katolikus egyházaknak.

Az Oszmán Birodalom nem kényszerítette rá a vallását, az iszlámot a meghódítottakra. Ennek gazdasági oka is volt: a ráják, a nem mohamedán (főleg keresztény) alattvalók fizették csak a fejadót. Főleg a várak és a városok lettek így törökké, innen a magyar lakosság jobbára el is menekült.

A hódoltság végig háborús övezet maradt, így a pusztítás mértéke itt lesz a legnagyobb.

Török emlékek, hatások

Építészet: (mecsetek,) dzsámik, minaretek, fürdők – fürdőkultúra

Gasztronómia: töltött káposzta, pörkölt, paprika, törökbúza – kukorica, paradicsom, kávé (Ironikus módon, az, hogy a magyar konyha legkedveltebb húsféléje a sertéshús, és a sertészsírral készült ételek, a török hódoltság számlájára írható. A disznót ugyanis a török katonák nem ették, így nem is lopták el, erre pedig hamar rájöttek a magyar falvak korabeli lakói.)

Ruházat: kaftán, dolmány, csizma, papucs