Kiugrási kísérlet
1944 aug. 23-án a Vörös
Hadsereg elérte a román határt, Románia kiugrott a háborúból. Ekkor már a német
csapatok többségét kivonták az országból. Horthy menesztette a németek emberét
Sztójayt. Az új miniszterelnök Lakatos Géza tábornok lett. Újra megkezdte a
tárgyalásokat a nyugati hatalmakkal, akik nyilvánvalóvá tették, hogy a
szovjetekkel kell tárgyalni. Erre Horthy nehezen szánta rá magát, félt a bolsevik
veszélytől. Végül Faraghó tábornok vezetésével titkos küldöttség repült
Moszkvába, ahol aláírták a fegyverszünetet (44 okt. 11.). Ennek értelmében
Horthy 44 okt. 15-én rádió-proklamációban jelentette be Magyarország kilépését
a háborúból. A kiugrási kísérletre azonban a németek jobban felkészültek, mint
Horthyék, ezért néhány óra alatt elfojtották azt. A németek és a nyilasok
megszállták Budapest stratégiai pontjait, elfoglalták a várat, túszul ejtették
Horthy fiát. Másnap a kormányzó visszavonta az előző napi proklamációt, és
aláírta, így legitimálta Szálasi Ferenc miniszterelnöki kinevezését. A
hatalomra került nyilasok szélsőjobboldali diktatúrát vezettek be, és
folytatták a háborút. (A rosszul szervezett kiugrási kísérlet kapcsán
oroszokhoz átment két tábornok: Dálnoki Miklós Béla, Vörös János egyetlen
katonát sem vitt magával, utóbbi a németeket is értesítette, az ellenzéket nem
vonták be)
Az ország hadszíntérré
válása
A román kiugrás miatt
„hirtelen” lett hadszíntér az ország, a 38-as határt 44 szept. 23-án a 2. Ukrán
Front csapatai lépték át.
A hadműveletek szakaszai:
-
kárpáti-erdélyi
(Hunyadi-, Szent László-, Árpád védelmi állások a Kárpátokban)
-
alföldi -
Debrecennél hatalmas páncélos csata
-
Budapest ostroma
a 2. VH. 4. leghosszabb ostroma (Leningrád, Szevasztopol, Sztálingrád), 102
napig tartott, febr. 13-án fejeződött be, feb.11-én sikertelen német-magyar
kitörés, majd Malinovszkij marsall 3 napos szabad rablást engedélyezett
katonáinak
-
dunántúli-balatoni
– a németek nem akarták könnyen feladni a Dunántúlt, mert ezt tekintették Bécs
védelmi előövének, ill. itt volt a németek egyetlen megmaradt olajbázisa
Zalában. A németek támadó offenzívába kezdtek
a Margit-vonal mentén
(Székesfehérvár, Velencei-tó, Balaton) – ’Tavaszi
ébredés’ – de egy hét alatt kifulladt.
A magyarországi harcok 45
ápr. 12-én fejeződtek be.
Magyarország háborús emberáldozata
és anyagi vesztesége
Az emberáldozat a korabeli
Magyarországon megközelítette az 1 millió főt, kb. a népesség 6,5%-a. Kb. 560
ezer fő a zsidóság vesztesége. 300 ezer a katonai veszteség - kb. 150 ezer
hadifogolyként halt meg. Míg kb. 45 100ezer a polgári lakosság vesztesége.
Hadifogságba került közel 900
ezer fő, ebből 550-600 ezren szovjet hadifogságba, ahonnan több ezren csak
1949-ben térhettek vissza.
Anyagi veszteségek:
A 2. VH. utolsó 8 hónapjában
z ország hadszíntérré vált. Anyagi veszteséget okoztak a harcok, a német és
nyilas rablások, értékek kiszállítása az országból, a benyomuló szovjet és
román csapatok rekvirálásai.
Az anyagi veszteség a 38-as
nemzeti jövedelem több mint ötszöröse, a nemzeti vagyon közel 40%-a pusztult
el.
A fővárosban 30 ezer lakás
semmisült meg további 48 ezer sérült meg, az összes Duna hidat felrobbantották.
Összeomlott a
külkereskedelem, a közlekedési rendszer károsodása bénította a gazdaság más
ágazatait is. Mindez megnehezíti majd az újjáépítést is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése