A második világháború sajátosságai

A második világháború világméretű (globális) konfliktus volt. 61 állam vett részt benne, 40 ország területe vált hadszíntérré. A Föld lakosságának 80%-át érintette, az áldozatok száma elérte az 55 millió főt. A frontok és a hátország közti különbség – az áldozatok tekintetében – lényegében eltűnt, a polgári áldozatok száma csaknem elérte a katonai áldozatok számát (1:1,08). Hozzávetőleg 3 millió ember tűnt el, 35 millió sebesült meg.

Totális háború volt: a háborúnak az a formája, ahol a polgári lakosság is teljes mértékben alárendelődik a háborús célok elérésének, ahogy a gazdaság is.

Háborús gazdaságok

A háború gazdasági háború is volt egyben, a gazdasági erőforrások mozgósítása, az utánpótlás megszervezése különösen fontossá vált, az állami beavatkozás megnőtt. A tengelyhatalmak által elfoglalt területek kezdetben jelentettek némi gazdasági előnyt (bár a németek által megszerzett területeken kibontakozó ellenállás, ill. a „felégetett föld taktikája” gyakran lehetetlenné tette az elfoglalt területek gazdasági kiaknázását), ám a szövetségesek gazdasági fölénye hamar nyilvánvalóvá vált, különösen 1941 után. (Pl. 1942-ben a tengelyhatalmak 26 ezer, a szövetségesek 101 ezer repülőgépet gyártottak). A háború döntő eseménye volt a szovjet üzemek sikeres áttelepítése keletre. A háborús célok gazdasági célok is voltak egyben, a frontokat gyakran lelőhelyekért nyitották (pl. olajmezők elfoglalása).

Technikai-tudományos versenyfutás zajlott a szembenálló felek között, lerövidült az út a laboratóriumtól a gyakorlati alkalmazásig (pl. atombomba). De számos ’civil’ találmány is született: nejlon, gyorsfagyasztás, porítás. A nemzetgazdaságok nagy része szinte teljesen elpusztult, a városok, falvak lerombolásával, bombázásával az épületek túlnyomó része megsérült. (Budapest 36 ezer épületéből 30 ezer sérült meg, vagy dőlt össze). A civil lakosság és a mindennapi élet is a háború szolgálatába állt. Az életszínvonal zuhanását jelezte a jegyrendszer bevezetése, a jelentős háborús adósságok, kölcsönök felhalmozása. A nők és gyermekek is részt vettek a katonai termelésben, a hátország mozgósítása soha nem látott méreteket öltött (házasságban élő nők munkába állása). A lélektani hadviselés, a rádión keresztül történő tájékoztatás és félretájékoztatás, a különböző ideológiák, elvek (rasszizmus, nacionalizmus, kommunizmus, fanatizmus) mentén kibontakozó – az első világháborúnál is szélesebb körű - propaganda új vonását jelentette a 20. század háborúinak. A hadseregek által (mindkét oldalon) elkövetett törvénytelenségek, erőszakoskodások, rablások, a polgári lakosság elleni terror óriási méreteket öltöttek.

A hadműveletek új vonásai

A háború számos új hadviselési módszert hozott, különleges alakulatok és fegyverek, technikák (pl. „katyusa”, radar, atombomba, V-1 rakéta, kommandós tengerészgyalogság) jelentek meg. A háború elején bevetett harci eszközök is hatalmas fejlődésen mentek keresztül: pl. tank (Tigris, T-34), repülőgépek, anyahajók, stb. Az egyes fegyvernemek gyakran önálló alakulatban harcoltak (tankhadosztályok, repülőgépszázadok, anyahajó-konvojok), a szárazföldi, légi-és tengeri egységek között összehangolt együttműködés jött létre, a katonai akciók komplex feladattá váltak. Az óceáni hadviselés, a sivatagi hadviselés és a sarkvidéki hadviselés különleges terepeit jelentették a háborúnak.

A kezdeti  német sikerek oka:

támadások váratlan helyen, váratlan időben                szűk területen nagy erejű támadások a légierő támogatásával

 páncélos hadosztályok bevetése azokat támogató gépesített egységekkel

Miért nem sikerült a Szovjetuniót legyőzni?

• szinte kifogyhatatlan létszámú a szovjet hadsereg,
• partizán akciók,           
• diktatórikus államvezetés
• új szovjet fegyverek bevetése: T-34-es és KV-2-es harckocsik, „Sztálin-orgonák”    brit, majd amerikai szállítások

Jelentős szerepet kapott a hírszerzés, a kémelhárítás, felértékelődtek a semleges országokban (pl. Svájc) folytatott titkos találkozók, tárgyalások, pénzügyi-banki háttérműveletek.

Új vonás a már említett sok polgári áldozat. A légitámadások a katonai célpontok mellett lakónegyedek is voltak (Coventry, Drezda bombázása). Tömegek kerültek hadifogságba (jelentős részük nem tért haza), s lettek tömeges gyilkosság, megtorlás áldozatai (pl. a katyn-i erdőben a szovjetek által kivégzett több ezer lengyel tiszt).

Milliók váltak otthontalanná, sohasem látott menekülthullám indult meg a háborúban kevésbé érintett térségek felé (pl. USA).

Antifasiszta ellenállási mozgalom

A megszálló hadseregekkel szemben kibontakozó ellenállási mozgalom számos formája terjedt el. (1. passzív ellenállás = nem tartották be a megszállók utasításait. 2. Szabotázsakciók = utak, vasutak, utánpótlás megrongálása. 3. Partizánháború = Gerillatámadások, szervezett fegyveres akciók a megszálló ellen). Legnagyobb ellenállás Nyugat-Szovjetunióban (sztálini kommunista irányítás). Jugoszláviában kiterjedt mozgalom, nem is sikerül felszámolni -

csetnikek: szerb emigráns kormány irányítása

kommunista partizánmozgalom Tito vezetésével