Az athéni demokrácia

A politikai rendszer fejlődése Athénban
Atén egyike volt a Balkán-félsziget déli részén kialakuló többszáz, független, saját törvényekkel, kormányzattal, védőistennel és ünnepekkel rendelkező városállamnak, azaz polisznak jött. A polisz polgárai saját földjeik mellett az állami földeket is vaseszközökkel művelték. A poliszok központi terén, az agorán volt a piac, amely a népgyűlés helyeként is szolgált. A polisz vezetői, így a város vezető tisztségeinek (arkhón) betöltői a nagyobb földdel rendelkező arisztokraták voltak, a démoszt a parasztok, a kézművesek rétege adta, nem vehettek részt az állam irányításában. Melletük letelepült idegenek (metoikoszok) -  és rabszolgák is éltek a poliszban. A démosz célja a politikai jogok teljes birtoklása volt.

Első eredményük az volt, amikor Drakón: A démosz nyomására Kr.e.621-ben írásba foglalja a törvényeket. Ezzel gátat szabnak a szokásjog önkényes értelmezésének, csökkennek az arisztokraták visszaélései

A harcmodorbeli változások is a démosznak kedveznek, a gazdaságiak mellet ezért: Szolón arkhón Kr.e.594-ben reformokat vezet be

A legfontosabb, hogy eltörli az adósrabszolgaságot, elengedi az adósságokat

  A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is

-                    Részt vehettek a népgyűlésen

-                    Esküdtbíróságnak (héliaia) tagjai lehettek

 Szolón reformjai: A társadalmat a jövedelem alapján négy rétegre osztja, a politikai jogok alapja a jövedelem lesz, az ennek alapján létrejött alkotmányt nevezik timokráciának.

  fontos állami intézmények

-    népgyűlés: ekklészia  -  minden athéni polgár (férfi, 20 év felett)a tagja - választja az arkhónokat

-     400-ak tanácsa: bulé   -    Athén 4 törzséből 100-100 követ, A népgyűlés ügyeit készítették elő, törvények előkészítése

-     Esküdtbíróságok

-    Arieoszpagosz: törvények, tisztségviselők ellenőrzése (volt arkhónok)

  A türannisz rendszere Kr.e.560-510

   Szolón távozása után továbbra is belpolitikai feszültség jellemezte Athént. A két ellentétes pólus, az arisztokrácia és démosz között hatalmi egyensúly alakult ki
 Ezt az egyensúlyi helyzetet néhány tekintélyes arisztokrata kihasználta, s a démoszra támaszkodva egyeduralmat vezetett be: Ezt a rendszert nevezik türannisznak(zsarnokság). A rendszer vezetője a türannosz, Atén legismertebb zsarnoka Peiszisztratosz  Kr.e.560-527
Egy idő után a megerősödő démosznak már nem volt szüksége a türannisz rendszerére

  Kr.e.510-ben elűzik Peiszisztratosz fiait: Hipparkhoszt megölik; Hippiászt elűzik Perzsiába

        .Kleiszthenész reformja  Kr.e.508

          1.          Attikát három részre osztotta

Tengerparti, Városi(Athén), Szárazföldi(mezőgazdasági)

          2.  Attikát 10 phülére, törzsre osztotta, s így minden phülében mind a három rész megtalálható: így érte el, hogy a démosz mindig többségben legyen, azaz a származási, majd vagyoni elvet felváltotta a területi elv.

          3.          A legfőbb hatalmat a népgyűlés birtokolta: dönt a legfontosabb kérdésekben pl. háború/béke, a népgyűlés alkotta meg a törvényeket, tagjaiból sorsolják, vagy választják a tisztségviselőket.

          4.          A bulé létszámát 500-ra növelte: minden phüléből 50 ember, két népgyűlés között viszi az ügyeket

          5.          Megnő a sztratégoszi tisztség jelentősége

-         Évenként választották, de újra lehetett választani, a 10 sztratégosz hadvezér volt

          6.          Cserépszavazás: Osztrakiszmosz

-         Szavazással száműzték a veszélyesnek ítélt személyeket

-         Minimum 6000 embernek kellett részt vennie, hogy a legtöbb szavazattal bírót száműzzék

7.   Társadalom

       - athéni polgárok és családtagjai

       - metoikoszok – betelepülők, szabadok, akik betelepültek Athénba, politikai jogaik nincsenek

       - rabszolgák

×      Demokrácia: olyan rendszer, ahol a polgárok beleszólhatnak, részt vehetnek, az állam politikai, jogi, gazdasági működtetésében irányíthatják, ellenőrizhetik az állam működését.

Az athéni demokrácia fénykora - Periklész kora

        I.A demokrácia kiteljesedése

          1.          Kr.e.461-ben tovább csökken az Areioszpagosz hatalma (csak családjogi ügyek)

          2.          Fő hatalmi fórumok

-         Népgyűlés, ekklészia

-         500-ak tanácsa, bulé

-         Esküdtbíróság, héliaia

          3.      A tisztségviselők állami fizetést kapnak, hogy a szegényebbek is vállalhassák a munkájuk mellett (Az esküdtbíróságon és a buléban való munkáért, később a népgyűlésiért is)

          4.          Pontosan meghatározzák, hogy mi a polgárjog - szűkítik

          5.          Periklész 15 évig folyamatosan viseli a sztratégoszi tisztséget (Kr.e.444-429) - ez biztosítja nagy befolyását

       II.         Athén Periklész korában

          1.          A polgárok nem adóznak

          2.          A rabszolgák és metoikoszok (körüllakók) adóznak

          3.          Egyéb bevételek

-     Kereskedelmi és vámilletékek, Bírságok

-     Lauroni ezüstbányák, A déloszi szövetségesek adói

          4.          Hatalmas építkezések folynak a megnövekedett jövedelmekből (Athén újjáépítése)

          5.          Gazdaság

-         Intenzív mezőgazdaság (szőlő, olajbogyó, gyümölcsök)

-         Szakosodott ipar (hajóépítés, kerámia)

-         Igen fejlett a kereskedelem is

          6.          A társadalom kisebb része bír csak polgárjoggal (+ családjaik)

          7.          Elvileg a polgárok között jogi egyenlőség van, de létezik a vagyoni különbség

Bár a vagyoni különbségek nagyok voltak, a nép elégedett volt, mert személyesen vehetett részt az államügyekben, és a hadiflotta elég munkát adott a földnélkülieknek. A gazdagok adó helyett kötelesek voltak a saját vagyonukból teljesen felszerelni egy hadihajót vagy színpadra állítani egy darabot. Kimaradtak a jogokból az együttlakó polgárok és a rabszolgák mellett az athéni nők is, bár így is hatással tudtak lenni a döntésekre. A demokrácia megengedte, hogy az is a város javát szolgálja, aki szegény és társadalom alsó rétegeibe tartozik.

Athén Kleiszthenész idejében

Athén Periklész idején