2014. szeptember 11., csütörtök

Az athéni demokrácia

A politikai rendszer fejlődése Athénban
Atén egyike volt a Balkán-félsziget déli részén kialakuló többszáz, független, saját törvényekkel, kormányzattal, védőistennel és ünnepekkel rendelkező városállamnak, azaz polisznak jött. A polisz polgárai saját földjeik mellett az állami földeket is vaseszközökkel művelték. A poliszok központi terén, az agorán volt a piac, amely a népgyűlés helyeként is szolgált. A polisz vezetői, így a város vezető tisztségeinek (arkhón) betöltői a nagyobb földdel rendelkező arisztokraták voltak, a démoszt a parasztok, a kézművesek rétege adta, nem vehettek részt az állam irányításában. Melletük letelepült idegenek (metoikoszok) -  és rabszolgák is éltek a poliszban. A démosz célja a politikai jogok teljes birtoklása volt.
Első eredményük az volt, amikor Drakón: A démosz nyomására Kr.e.621-ben írásba foglalja a törvényeket. Ezzel gátat szabnak a szokásjog önkényes értelmezésének, csökkennek az arisztokraták visszaélései
A harcmodorbeli változások is a démosznak kedveznek, a gazdaságiak mellet ezért: Szolón arkhón Kr.e.594-ben reformokat vezet be
A legfontosabb, hogy eltörli az adósrabszolgaságot, elengedi az adósságokat
  A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is
-                    Részt vehettek a népgyűlésen
-                    Esküdtbíróságnak (héliaia) tagjai lehettek
 Szolón reformjai: A társadalmat a jövedelem alapján négy rétegre osztja, a politikai jogok alapja a jövedelem lesz, az ennek alapján létrejött alkotmányt nevezik timokráciának.
  fontos állami intézmények
-    népgyűlés: ekklészia  -  minden athéni polgár (férfi, 20 év felett)a tagja - választja az arkhónokat
-     400-ak tanácsa: bulé   -    Athén 4 törzséből 100-100 követ, A népgyűlés ügyeit készítették elő, törvények előkészítése
-     Esküdtbíróságok
-    Arieoszpagosz: törvények, tisztségviselők ellenőrzése (volt arkhónok)
  A türannisz rendszere Kr.e.560-510
   Szolón távozása után továbbra is belpolitikai feszültség jellemezte Athént. A két ellentétes pólus, az arisztokrácia és démosz között hatalmi egyensúly alakult ki
 Ezt az egyensúlyi helyzetet néhány tekintélyes arisztokrata kihasználta, s a démoszra támaszkodva egyeduralmat vezetett be: Ezt a rendszert nevezik türannisznak(zsarnokság). A rendszer vezetője a türannosz, Atén legismertebb zsarnoka Peiszisztratosz  Kr.e.560-527
Egy idő után a megerősödő démosznak már nem volt szüksége a türannisz rendszerére
  Kr.e.510-ben elűzik Peiszisztratosz fiait: Hipparkhoszt megölik; Hippiászt elűzik Perzsiába
        .Kleiszthenész reformja  Kr.e.508
          1.          Attikát három részre osztotta
Tengerparti, Városi(Athén), Szárazföldi(mezőgazdasági)
          2.  Attikát 10 phülére, törzsre osztotta, s így minden phülében mind a három rész megtalálható: így érte el, hogy a démosz mindig többségben legyen, azaz a származási, majd vagyoni elvet felváltotta a területi elv.
          3.          A legfőbb hatalmat a népgyűlés birtokolta: dönt a legfontosabb kérdésekben pl. háború/béke, a népgyűlés alkotta meg a törvényeket, tagjaiból sorsolják, vagy választják a tisztségviselőket.
          4.          A bulé létszámát 500-ra növelte: minden phüléből 50 ember, két népgyűlés között viszi az ügyeket
          5.          Megnő a sztratégoszi tisztség jelentősége
-         Évenként választották, de újra lehetett választani, a 10 sztratégosz hadvezér volt
          6.          Cserépszavazás: Osztrakiszmosz
-         Szavazással száműzték a veszélyesnek ítélt személyeket
-         Minimum 6000 embernek kellett részt vennie, hogy a legtöbb szavazattal bírót száműzzék
7.   Társadalom
       - athéni polgárok és családtagjai
       - metoikoszok – betelepülők, szabadok, akik betelepültek Athénba, politikai jogaik nincsenek
       - rabszolgák
×      Demokrácia: olyan rendszer, ahol a polgárok beleszólhatnak, részt vehetnek, az állam politikai, jogi, gazdasági működtetésében irányíthatják, ellenőrizhetik az állam működését.

Az athéni demokrácia fénykora - Periklész kora

        I.A demokrácia kiteljesedése
          1.          Kr.e.461-ben tovább csökken az Areioszpagosz hatalma (csak családjogi ügyek)
          2.          Fő hatalmi fórumok
-         Népgyűlés, ekklészia
-         500-ak tanácsa, bulé
-         Esküdtbíróság, héliaia
          3.      A tisztségviselők állami fizetést kapnak, hogy a szegényebbek is vállalhassák a munkájuk mellett (Az esküdtbíróságon és a buléban való munkáért, később a népgyűlésiért is)
          4.          Pontosan meghatározzák, hogy mi a polgárjog - szűkítik
          5.          Periklész 15 évig folyamatosan viseli a sztratégoszi tisztséget (Kr.e.444-429) - ez biztosítja nagy befolyását
       II.         Athén Periklész korában
          1.          A polgárok nem adóznak
          2.          A rabszolgák és metoikoszok (körüllakók) adóznak
          3.          Egyéb bevételek
-     Kereskedelmi és vámilletékek, Bírságok
-     Lauroni ezüstbányák, A déloszi szövetségesek adói
          4.          Hatalmas építkezések folynak a megnövekedett jövedelmekből (Athén újjáépítése)
          5.          Gazdaság
-         Intenzív mezőgazdaság (szőlő, olajbogyó, gyümölcsök)
-         Szakosodott ipar (hajóépítés, kerámia)
-         Igen fejlett a kereskedelem is
          6.          A társadalom kisebb része bír csak polgárjoggal (+ családjaik)
          7.          Elvileg a polgárok között jogi egyenlőség van, de létezik a vagyoni különbség
Bár a vagyoni különbségek nagyok voltak, a nép elégedett volt, mert személyesen vehetett részt az államügyekben, és a hadiflotta elég munkát adott a földnélkülieknek. A gazdagok adó helyett kötelesek voltak a saját vagyonukból teljesen felszerelni egy hadihajót vagy színpadra állítani egy darabot. Kimaradtak a jogokból az együttlakó polgárok és a rabszolgák mellett az athéni nők is, bár így is hatással tudtak lenni a döntésekre. A demokrácia megengedte, hogy az is a város javát szolgálja, aki szegény és társadalom alsó rétegeibe tartozik.
Athén Kleiszthenész idejében

Athén Periklész idején



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése