Ókori Kelet bemutató
AZ ÓKORI KELET VALLÁSAI ÉS
KULTÚRÁJA
Az ókori kelet civilizációi nem tűntek el nyom
nélkül. Az egyiptomi piramisokban ma is gyönyörködhetünk, bebarangolható a
kínai Nagy Fal. De nem csak az építészetben, a szellemi termékekben is él még a
Kelet. E civilizációk hozták létre az írást, alapoztak meg számos tudományt. A
sumérok hatvanas számrendszere ma is tovább él az óra 60 percre ill. a kör 360
fokra osztásában.
Az ókori Kelet vallásai közül nem egy továbbra is aktív, pl. a brahmanizmus,
buddhizmus, vagy épp a zsidók egyistenhite.
Az egykori kultúrák, civilizációk között mindig volt
kapcsolat, ha nem is olyan erős, mint napjainkban. Ezért, és a fejlődés
hasonlósága miatt megfogalmazható néhány közös vonás, ami a vallásokat illeti:
-
Az ókori vallások többsége
politeista, amelynek oka lehet, hogy a keleti birodalmak javarészt városállamok
(kényszer) egyesüléséből születtek meg. Az egyes városok istenei háttérbe
szorulhattak, de el nem tűntek, sőt hatottak egymásra.
-
Az istenek sok esetben
megőrizték totemisztikus eredetüket, azaz állatalakban ábrázolják őket, számos
esetben pedig már antropomorfak – emberi alakúak.
-
Egy-egy nép számos istene
közül természetesen kiemelkedett néhány istenség, de az egyistenhitig végül
csak egy kis nép, a zsidóság jutott el.
-
A hitvilág közös
sajátossága, hogy a halállal még nincs vége az emberi sorsnak, vagy létezik
valamilyen túlvilág, vagy a reinkarnáció miatt folytatódik, csak egy új
alakban.
Mezopotámia
·
fő istenhármasság volt a
suméreknél:
An (ég istene, fő szentélye Urukban), Enlil (levegő ura, istenek és emberek
királya, Nippurban van a fő szentélye, vízözön előidézője), Enki (föld ura,
bölcsesség istene, fő szentélye Eriduban)
·
Zord földöntúli világ, kegyetlen, kiszámíthatatlan istenek jellemzik,
jóslás a csillagokból, fejlett csillagászat
·
Babilonban Marduk volt a fő
isten, de Istar kultusza /a
termékenység istennője/ is népszerű volt.
·
Az asszíroknál Assur, a
perzsáknál Mithra(sz), a nap és
igazságosság istene volt a fontosabb
· a klasszikus perzsa vallást Zarathustra (legendás hírű pap)
alapította Kr. e 7. sz-ban ebben a jó és rossz örök harcát tekinti a világ
mozgatójának (vallási dualizmus), az
embernek van lehetősége a két erő közötti választásra
·
tudomány: A sumérek a hatvanas számrendszert használták, tudtak
négyzetre, köbre emelni; kör 360 fokra osztása, 12 hónap
·
Gilgames: eposz Uruk uralkodójáról;akkád nyelven maradt fenn az
asszír Assurbanapli ninivei könyvtárában
·
Jogtudomány: Hammurappi törvényoszlopa – szemet szemért elv
·
építészet: zikkurat – toronytemplom, Ur, Babiloni= Bábel tornya –
Újbabiloni bir. időszaka, Nabukodonozor, hozzá köthető Szemirámisz függőkertje
is, mivel az ő felesége volt. Építményként és szoborként is alkalmazták az
asszírok, hatalmi szimbólumokat a szárnya bikát, emberfejjel. Fontosabb emlék
még a perzsa főváros Perszepolisz romja és a perzsa uralkodó, Kűrosz síremléke
is.
·
Technikai találmányok: Mezopotámia:
agyagtábla, égetett tégla, kerék, kocsi, vitorla;:
·
írás: ékírás (képírástó a szótagírásig), kő, agyag, Edubba = Tábla háza
- írnok oktatás
Egyiptom
·
A napot többféle alakban imádták: Ptah:
memphiszi napisten, múmiaalakú, Ré:
Héliopolisz sólyomfejű napistene, napkoronggal a fején ábrázolják, az
Újbirodalomban Amon: Théba
istene volt, a város fővárossá válásával néha azonosították Rével és Ptahhal is.
Ápisz-bika:
Nílus termékenyítő erejének jelképe; Anubisz-sakál:
halottak eltakarítása a feladata
·
a legismertebb mítosz szereplői: Ozirisz (termékenység, halál,
újjáéledés istene, alvilág királya, holtak bírája), a felesége Ízisz
(hitvesi hűség, varázslás és áradás istennője), Hórusz a gyermekük, a
királyi hatalom megtestesítője, Széth a sivatag pusztító, félelmetes
istene
·
gondolkodásuk meghatározó elem volt a halottkultusz, a lélek halál
utáni élete (piramis, masztaba, mumifikálás)
·
építészet: piramisok: Dzsószer fáraó lépcsős piramisa Szakkarában,
Gízában Kheopszé (Hufué) a legnagyobb;
·
szfinx: oroszlántestű, emberfejű
szobor, de fontosak II. Ramszesz építkezései pl. Karnakban
·
Tudomány: alkalmazták a 365 napos évet és a 30 napos hónapot, készítettek
napórát és viziórát, a tízes számrendszert alkalmazták, s ki tudták számítani a
csonkagúla térfogatát és a félgömb felületét.
·
Találmányok: Saduf, papírusz
·
Orvostudomány: Egyiptomban volt a legfejlettebb, a mumifikálás, a túlvilági létben
való hittel szoros kölcsönhatásban. Ismerték a vérkeringést, az agy és a
testrészek viszonyát, recept-gyűjteményt állítottak össze.
·
irodalom: Halottak könyve
·
írás:
hieroglifák (kő, papirusz) bonyolult szó és szótag és mássalhangzó írás;
hieratikus (papi) démotikus (népi) írás
Zsidóság vallása
·
monoteista, Jahve a főisten, aki eredetileg sivatagi vihar, tűz isten,
tehát pusztító erő volt (Kr. e. 6. sz-tól nevének kiejtése tabu).
·
Jahve és a zsidóság közötti
kapcsolat kölcsönös és kizárólagos, a nép istene Jahve, a nép pedig isten választott
népe
·
a választott néppel az Úr szövetséget köt (Ádám, Noé, Ábrahám, Mózes)
ennek jele a körülmetélkedés
·
az Úr törvényt ad népének (Tóra: Mózes 5 könyve) ennek legfontosabb
része a Tízparancsolat, amelyet isten Mózesnak kőtáblán nyújtott át, a
törvények szabályozzák a zsidóság mindennapi életét, meghatározzák szokásait,
vallás szertartásait
·
Jahve kultuszának központját Salamon a Jeruzsálemben felépített
templomba tette, itt helyezték el a Frigyládát, a szövetségkötés jelképét. (A
zsidó templom a zsinagóga.) A menóra, a 7 ágú gyertyatartó az égő csipkebokrot
jelképezi.
·
a nép időről időre eltávolodott istenétől, ezért a szövetséget újra és
újra meg kell újítani, erre hivatottak a próféták (ők isten küldöttei,
akik szigorúan őrzik a törvényt és ápolják a hagyományt)
·
Isten új szövetséget fog kötni, mert a zsidóság megszegte a
törvényeket- Messiás - Megváltó várás
·
a zsidóság ókori történetéről a Biblia ószövetségi része tudósít, ám
mivel a szövegek jóval az adott eseményeknél később keletkeztek nem tekinthető
teljesen hiteles történeti forrásnak
Fönícia:
hangjelölő írás, 22 mássalhangzó - Büblosz, i.e. 11.sz., bíborfestés, üveg,
pénz;
Kínai univerzizmus
·
kínaiak számos istennel népesítették be a világot, mellettük létezett
még rengeteg démon, gonosz szellem is
·
a kínaiak szerint az ég, a föld és az ember egységes mindenséget alkot,
kölcsönhatással állnak egymással, és mindenre kiterjedő törvény szabályozza
működésüket. Az égen a Sarkcsillag a legfényesebb, a földön a császár a
legnagyobb.
·
szemléletük fontos eleme a fény és árnyék (jang: pozitív erő, a férfi,
az aktív a teremtő; jin: s negatív erő, a passzív, a nő, a befogadó), a két erő
azonban nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő, együtt hozzák létre a
világmindenség jelenségeit
Jelentős gondolkodók Kínában
·
Konfuciusz (kb. Kr. e. 551- 479.
·
- erkölcstan kidolgozása, ami szerint az ember alapvetően jó és minden
rosszasága a belőle hiányzó belátás következménye, ez tanítással javítható Fontos a hagyományok és az állam, a fensőbbség
tisztelete, szolgálata.
·
Lao-ce egyes kutatók szerint a Kr.
e. 6. sz-ban élt, mások teljességgel mondabeli alaknak tartják - eszméit a Tao
te king (Az Út és az Erény könyve) tartalmazza (A tao a világnak az ős oka,
minden ellentét ebből fakad, amely kiegészíti egymást)
·
- Az emberi szenvedést az okozza, hogy az ember letért az örök
világrend útjáról és önző célokat követ. A megoldás: lemondani az élvezetekről
és gyermekként feloldódni a taoban.
·
- A két iskola közti legnagyobb különbség, hogy Konfuciusz az aktív
életre serkent, míg Lao ce a szemlélődő elmélyülésre.
·
Kulturális emlékek: Nagy Fal, Si Huang-ti
agyaghadserege
·
találmányok: selyem, porcelán, iránytű, papír.
·
irodalom: Dalok könyve (himnuszok)
·
Írás:
képírás, ez szó és fogalomírás;
India
Brahmanizmus / hinduizmus
·
vallást nem egy személy alapította, hanem az évszázadok folyamán
fejlődött ki, ezért nincsenek dogmái (alaptanok), az életmódra vonatkozó
általános szabályai, nem követeli meg a hívektől, hogy egy istenben higgyenek
·
nézete szerint a világegyetem rendezett egész, amin a dharma a
világtörvény uralkodik, az élőlények és az emberek is származás és képesség
szerint kasztokra oszlanak
·
vallja lélekvándorlás (reinkarnáció) tanát, mely szerint az ember
életvitelének megfelelő (karma) kasztban születik majd újjá (ha méltatlanul élt
kutya, vagy sertés alakjában) ez az újjászületés elkerülhetetlen
·
a sok istenből kiemelkedik Brahma a világ teremtője, a lelke
vándorlásának irányítója, Visnu a világok körforgásának fenntartója, Siva a
megsemmisítő és újrateremtő erő (e három isten egységet alkot a világ körforgását
biztosítja)
Buddhizmus
|
·
a tanító Sziddharta, a későbbi Buddha (jelentése: felébredt,
megvilágosodott) kb. Kr. e. 560-480 között élt, előkelő indiai családból
származott, születését és fiatalságát számos legenda övezi
·
nem értett egyet a kasztrendszerrel, de nem is küzdött ellene
·
a megvilágosodást nem szent iratok tanulmányozásával, hanem a saját
bensőjében lejátszódó megismerési folyamat eredményeként érte el; a tanítók nem
váltják meg az embereket csak a helyes utat mutatják meg számukra és az utat
neki kell végigjárni
·
a buddhista építészet legjellegzetesebb alkotása a sztúpa, amelyben
ereklyéket őriznek
Irodalom: Védák: isteneket dicsőítő himnuszok, a
Mahabharata és a Ramajana hősi eposzok
Indiából kerültek át, közvetítéssel, az arab számok.
Jogtudomány: Manu törvényei – a kasztrendszert szentesítik
Az írás
az állammal, a civilizációval együtt jelent meg. Létrejötte szorosan
összekapcsolódik a gazdaság, a vallás és az államigazgatás igényeivel.
Gazdaság: termés összeírása, adók kivetése,
összeszedése, kereskedelmi (csere) ügyletek lebonyolítása. A gazdaság fejlődése
egyszerűsítette az írást, nem véletlen, hogy Föníciában jelenik meg betűírás,
itt legfejlettebbek a gazdasági ügyletek.
Vallás: kultikus szertartások szövege, díszek is
egyben, uralkodói (sír) feliratok.
Államigazgatás: jogi iratok, hivatali ügyintézés
(beadvány, kérvény, kérelem), törvények,
diplomáciai iratok, feliratok.
Az ókori kelet nagy civilizációiban az írás ismerete
előjog és kiváltság volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése