Az ókori Kelet kultúrája

Aki jobban szereti "képkockában", mint szövegben, annak itt van egy flashbe konvertált ppt:
Ókori Kelet bemutató

AZ ÓKORI KELET VALLÁSAI ÉS KULTÚRÁJA

Az ókori kelet civilizációi nem tűntek el nyom nélkül. Az egyiptomi piramisokban ma is gyönyörködhetünk, bebarangolható a kínai Nagy Fal. De nem csak az építészetben, a szellemi termékekben is él még a Kelet. E civilizációk hozták létre az írást, alapoztak meg számos tudományt. A sumérok hatvanas számrendszere ma is tovább él az óra 60 percre ill. a kör 360 fokra osztásában.

Az ókori Kelet vallásai közül  nem egy továbbra is aktív, pl. a brahmanizmus, buddhizmus, vagy épp a zsidók egyistenhite.

Az egykori kultúrák, civilizációk között mindig volt kapcsolat, ha nem is olyan erős, mint napjainkban. Ezért, és a fejlődés hasonlósága miatt megfogalmazható néhány közös vonás, ami a vallásokat illeti:

-          Az ókori vallások többsége politeista, amelynek oka lehet, hogy a keleti birodalmak javarészt városállamok (kényszer) egyesüléséből születtek meg. Az egyes városok istenei háttérbe szorulhattak, de el nem tűntek, sőt hatottak egymásra.

-          Az istenek sok esetben megőrizték totemisztikus eredetüket, azaz állatalakban ábrázolják őket, számos esetben pedig már antropomorfak – emberi alakúak.

-          Egy-egy nép számos istene közül természetesen kiemelkedett néhány istenség, de az egyistenhitig végül csak egy kis nép, a zsidóság jutott el.

-          A hitvilág közös sajátossága, hogy a halállal még nincs vége az emberi sorsnak, vagy létezik valamilyen túlvilág, vagy a reinkarnáció miatt folytatódik, csak egy új alakban.

 Mezopotámia

·       fő istenhármasság volt a suméreknél: An (ég istene, fő szentélye Urukban), Enlil (levegő ura, istenek és emberek királya, Nippurban van a fő szentélye, vízözön előidézője), Enki (föld ura, bölcsesség istene, fő szentélye Eriduban)

·       Zord földöntúli világ, kegyetlen, kiszámíthatatlan istenek jellemzik, jóslás a csillagokból, fejlett csillagászat

·       Babilonban Marduk volt a fő isten, de Istar kultusza /a termékenység istennője/ is népszerű volt.

·       Az asszíroknál Assur, a perzsáknál Mithra(sz), a nap és igazságosság istene volt a fontosabb

·       a klasszikus perzsa vallást Zarathustra (legendás hírű pap) alapította Kr. e 7. sz-ban ebben a jó és rossz örök harcát tekinti a világ mozgatójának (vallási dualizmus), az embernek van lehetősége a két erő közötti választásra

·       tudomány: A sumérek a hatvanas számrendszert használták, tudtak négyzetre, köbre emelni; kör 360 fokra osztása, 12 hónap

·        Gilgames: eposz Uruk uralkodójáról;akkád nyelven maradt fenn az asszír Assurbanapli ninivei könyvtárában

·       Jogtudomány: Hammurappi törvényoszlopa – szemet szemért elv

·       építészet: zikkurat – toronytemplom, Ur, Babiloni= Bábel tornya – Újbabiloni bir. időszaka, Nabukodonozor, hozzá köthető Szemirámisz függőkertje is, mivel az ő felesége volt. Építményként és szoborként is alkalmazták az asszírok, hatalmi szimbólumokat a szárnya bikát, emberfejjel. Fontosabb emlék még a perzsa főváros Perszepolisz romja és a perzsa uralkodó, Kűrosz síremléke is.

·       Technikai találmányok: Mezopotámia: agyagtábla, égetett tégla, kerék, kocsi, vitorla;:

·       írás: ékírás (képírástó a szótagírásig), kő, agyag, Edubba = Tábla háza - írnok oktatás

 

Egyiptom

·      A napot többféle alakban imádták: Ptah: memphiszi napisten, múmiaalakú, Ré: Héliopolisz sólyomfejű napistene, napkoronggal a fején ábrázolják, az Újbirodalomban Amon: Théba istene volt, a város fővárossá válásával néha azonosították Rével és Ptahhal is.  Ápisz-bika: Nílus termékenyítő erejének jelképe; Anubisz-sakál: halottak eltakarítása a feladata

·      a legismertebb mítosz szereplői: Ozirisz (termékenység, halál, újjáéledés istene, alvilág királya, holtak bírája), a felesége Ízisz (hitvesi hűség, varázslás és áradás istennője), Hórusz a gyermekük, a királyi hatalom megtestesítője, Széth a sivatag pusztító, félelmetes istene

·      gondolkodásuk meghatározó elem volt a halottkultusz, a lélek halál utáni élete (piramis, masztaba, mumifikálás)

·      építészet: piramisok: Dzsószer fáraó lépcsős piramisa Szakkarában, Gízában Kheopszé (Hufué) a legnagyobb;

·       szfinx: oroszlántestű, emberfejű szobor, de fontosak II. Ramszesz építkezései pl. Karnakban

·       Tudomány: alkalmazták a 365 napos évet és a 30 napos hónapot, készítettek napórát és viziórát, a tízes számrendszert alkalmazták, s ki tudták számítani a csonkagúla térfogatát és a félgömb felületét.

·       Találmányok: Saduf, papírusz

·       Orvostudomány: Egyiptomban volt a legfejlettebb, a mumifikálás, a túlvilági létben való hittel szoros kölcsönhatásban. Ismerték a vérkeringést, az agy és a testrészek viszonyát, recept-gyűjteményt állítottak össze.

·      irodalom: Halottak könyve

·      írás: hieroglifák (kő, papirusz) bonyolult szó és szótag és mássalhangzó írás; hieratikus (papi) démotikus (népi) írás

 Zsidóság vallása

·       monoteista, Jahve a főisten, aki eredetileg sivatagi vihar, tűz isten, tehát pusztító erő volt (Kr. e. 6. sz-tól nevének kiejtése tabu).

·        Jahve és a zsidóság közötti kapcsolat kölcsönös és kizárólagos, a nép istene Jahve, a nép pedig isten választott népe

·       a választott néppel az Úr szövetséget köt (Ádám, Noé, Ábrahám, Mózes) ennek jele a körülmetélkedés

·       az Úr törvényt ad népének (Tóra: Mózes 5 könyve) ennek legfontosabb része a Tízparancsolat, amelyet isten Mózesnak kőtáblán nyújtott át, a törvények szabályozzák a zsidóság mindennapi életét, meghatározzák szokásait, vallás szertartásait

·       Jahve kultuszának központját Salamon a Jeruzsálemben felépített templomba tette, itt helyezték el a Frigyládát, a szövetségkötés jelképét. (A zsidó templom a zsinagóga.) A menóra, a 7 ágú gyertyatartó az égő csipkebokrot jelképezi.

·       a nép időről időre eltávolodott istenétől, ezért a szövetséget újra és újra meg kell újítani, erre hivatottak a próféták (ők isten küldöttei, akik szigorúan őrzik a törvényt és ápolják a hagyományt)

·       Isten új szövetséget fog kötni, mert a zsidóság megszegte a törvényeket- Messiás - Megváltó várás

·       a zsidóság ókori történetéről a Biblia ószövetségi része tudósít, ám mivel a szövegek jóval az adott eseményeknél később keletkeztek nem tekinthető teljesen hiteles történeti forrásnak

Fönícia: hangjelölő írás, 22 mássalhangzó - Büblosz, i.e. 11.sz., bíborfestés, üveg, pénz;

 

Kínai univerzizmus

·       kínaiak számos istennel népesítették be a világot, mellettük létezett még rengeteg démon, gonosz szellem is

·       a kínaiak szerint az ég, a föld és az ember egységes mindenséget alkot, kölcsönhatással állnak egymással, és mindenre kiterjedő törvény szabályozza működésüket. Az égen a Sarkcsillag a legfényesebb, a földön a császár a legnagyobb.

·       szemléletük fontos eleme a fény és árnyék (jang: pozitív erő, a férfi, az aktív a teremtő; jin: s negatív erő, a passzív, a nő, a befogadó), a két erő azonban nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő, együtt hozzák létre a világmindenség jelenségeit

Jelentős gondolkodók Kínában

·       Konfuciusz (kb. Kr. e. 551- 479.

·       - erkölcstan kidolgozása, ami szerint az ember alapvetően jó és minden rosszasága a belőle hiányzó belátás következménye, ez tanítással javítható  Fontos a hagyományok és az állam, a fensőbbség tisztelete, szolgálata.

·       Lao-ce egyes kutatók szerint a Kr. e. 6. sz-ban élt, mások teljességgel mondabeli alaknak tartják - eszméit a Tao te king (Az Út és az Erény könyve) tartalmazza (A tao a világnak az ős oka, minden ellentét ebből fakad, amely kiegészíti egymást)

·       - Az emberi szenvedést az okozza, hogy az ember letért az örök világrend útjáról és önző célokat követ. A megoldás: lemondani az élvezetekről és gyermekként feloldódni a taoban.

·       - A két iskola közti legnagyobb különbség, hogy Konfuciusz az aktív életre serkent, míg Lao ce a szemlélődő elmélyülésre.

·       Kulturális emlékek: Nagy Fal, Si Huang-ti agyaghadserege

·       találmányok: selyem, porcelán, iránytű, papír.

·       irodalom: Dalok könyve (himnuszok)

·       Írás: képírás, ez szó és fogalomírás;

 

India

Brahmanizmus / hinduizmus

·       vallást nem egy személy alapította, hanem az évszázadok folyamán fejlődött ki, ezért nincsenek dogmái (alaptanok), az életmódra vonatkozó általános szabályai, nem követeli meg a hívektől, hogy egy istenben higgyenek

·       nézete szerint a világegyetem rendezett egész, amin a dharma a világtörvény uralkodik, az élőlények és az emberek is származás és képesség szerint kasztokra oszlanak

·       vallja lélekvándorlás (reinkarnáció) tanát, mely szerint az ember életvitelének megfelelő (karma) kasztban születik majd újjá (ha méltatlanul élt kutya, vagy sertés alakjában) ez az újjászületés elkerülhetetlen

·       a sok istenből kiemelkedik Brahma a világ teremtője, a lelke vándorlásának irányítója, Visnu a világok körforgásának fenntartója, Siva a megsemmisítő és újrateremtő erő (e három isten egységet alkot a világ körforgását biztosítja)

Buddhizmus

·       a tanító Sziddharta, a későbbi Buddha (jelentése: felébredt, megvilágosodott) kb. Kr. e. 560-480 között élt, előkelő indiai családból származott, születését és fiatalságát számos legenda övezi

·       nem értett egyet a kasztrendszerrel, de nem is küzdött ellene

·       a megvilágosodást nem szent iratok tanulmányozásával, hanem a saját bensőjében lejátszódó megismerési folyamat eredményeként érte el; a tanítók nem váltják meg az embereket csak a helyes utat mutatják meg számukra és az utat neki kell végigjárni

·       a buddhista építészet legjellegzetesebb alkotása a sztúpa, amelyben ereklyéket őriznek

Irodalom: Védák: isteneket dicsőítő himnuszok, a Mahabharata és a Ramajana hősi eposzok

Indiából kerültek át, közvetítéssel, az arab számok.

Jogtudomány: Manu törvényei – a kasztrendszert szentesítik

Az írás az állammal, a civilizációval együtt jelent meg. Létrejötte szorosan összekapcsolódik a gazdaság, a vallás és az államigazgatás igényeivel.

Gazdaság: termés összeírása, adók kivetése, összeszedése, kereskedelmi (csere) ügyletek lebonyolítása. A gazdaság fejlődése egyszerűsítette az írást, nem véletlen, hogy Föníciában jelenik meg betűírás, itt legfejlettebbek a gazdasági ügyletek.

Vallás: kultikus szertartások szövege, díszek is egyben, uralkodói (sír) feliratok.

Államigazgatás: jogi iratok, hivatali ügyintézés (beadvány, kérvény, kérelem),  törvények, diplomáciai iratok, feliratok.

Az ókori kelet nagy civilizációiban az írás ismerete előjog és kiváltság volt.