I. Nagy Lajos

I. Nagy Lajos 1342-1382.

Apjától erős és gazdag országot örökölt.
Külpolitika:

- Nápolyi örökség
Johanna megfojtatta Andrást. Lajos, mint lovagkirály is, két hadjáratott vezetett. Bár

katonailag sikeresek, politikailag nem, a had kivonulása után a magyarok hívei nem tudják tartani a várost. A hadjáratok sokba kerültek, s 1350-ben Lajos a pestist is ’hazahozza’. Végül lemond trónigényéről.
 - Visszaszerzi Velencétől Dalmáciát és Horvátországot.
 - Hűségre és hűbéri viszonyra kényszeríti Havasalföldet és Moldvát, Boszniát.
 - Délen kiépíti a bánságok rendszerét.
 - A Balkánon fellép a bogumil eretnekség ellen, valamint legyőzi a törököt 1375-ben.
 - 1370-től lengyel király is. A két ország között perszonálunió van, a király közös, de mindkét országot a saját szokásai alapján kormányozzák. Mint lengyel király, kiadja 1374-ben a kassai privilégiumokat, amelyben megerősíti a lengyel nemesség szabadságjogait.

Belpolitika

1351: nemesi országgyűlés összehívása. Okai: feszült a politikai helyzet az eredménytelen itáliai hadjárat és a pestis pusztítása miatt.
Fontosabb törvények:
Megerősíti az Aranybullát, s benne a nemesi szabadságjogokat a király, egyet kivéve: a szabad örökítést.
A birtok a nemzetségé, apáról fiúra száll, és tilos elidegeníteni – ez az ősiség törvénye.
A nemzetség kihalása után a birtok a királyt illeti – ez a háramlás.
Ez védi a kis- és köznemességet a nagybirtokosoktól (erőszakos adásvételek), illetve jövedelmet jelent a királynak.
Törvény mondta ki a kilenced fizetésének kötelezettségét, emellett egységesítették a jobbágyok földesúri terheit. Szintén a kis- és köznemesség érdekeit védi, a nagybirtok nem tudja elcsábítani a munkaerőt.
Törvény mondta ki az „egy és ugyanazon szabadság” elvét, azaz a nemesek egymástól jogaikban nem különböznek.  Ez szintén a kis- és köznemesség érdekeit tükrözte, így összességében is a király szövetségeseinek kedvezett.

Társadalom

A korszakra végleg lezárult az alapvető társadalmi csoportok kialakulása.
   A nemesség csak papíron egységes.
Vezető csoportja a bárók, mintegy 30-40 család, az országos főméltóságokat ők töltik be.
A kis- és köznemesség a vármegyében játszik vezető szerepet, sokan a bárók familiárisai.
   Jobbágyság:
Gazdálkodásuk és szolgáltatásuk alapja a telek. Részei: belső: ház, kert, külső: szántó, rét, erdőrész. Szolgáltatásaik: király: kapuadó; egyház: tized; földesúr: kilenced, pénz- és munkajáradék. E mellett szabadon költözhet, örökíthet és békében dolgozhat.
Polgárság: csekély létszámú, Lajos is segíti a városfejlődést.

Utódlás:

Lajosnak csak lányai voltak. A lengyel trónt Hedvig (Jadviga) férjére, a litván Jagello Ulászlóra hagyta, a magyart a fiúsított Máriára, s annak vőlegényére Luxemburgi Zsigmondra.
Egyéb: 1371-ben alapítja meg Lajos Pécsett az első magyar egyetemet.