A XVIII. SZÁZADI NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS ÉS ETNIKAI KÖVETKEZMÉNYEI

Demográfiai és etnikai viszonyok

Demográfiai változások

• A török kor egészét tekintve a népesség alig növekedett

• Mátyás király halálakor az ország népessége kb. 3,5 millió fő (kb. 80% magyar), az 1711-es demográfiai mélypont idején kb. 4 millió fő (50% magyar) lehetett. Ebben az időszakban Európa népessége kb. másfélszeresére emelkedett! Magyarország népessége 1500-ban 5,8%-a, 1700-ban már csak 3,8%-a volt Európáénak.

• A stagnálás, lassú növekedés okai:

- elhúzódó háborúk (várháborúk, a 15 éves háború, visszafoglaló háború, Rákóczi-szabadságharc);

- járványok, éhínségek.

• A Török Hódoltság egyes alföldi területei szinte teljesen elnéptelenedtek (Temesköz, Arad, Békés).

 A XVIII. században gyors ütemben növekedett az ország népessége: Az 1784-87-es (első) népszámlálás idején Horvátországgal együtt kb. 9,5 millió volt a Magyar Korona lakosainak száma (az egész Habsburg Birodalomé: 23 millió). Nemzetiségi megoszlás szerint: kb. 45% magyar; 13% román; 12% német; 10% szlovák; 9% horvát; 7% szerb; 3% ruszin.

• A népességnövekedés forrásai:

- természetes szaporodás (alárendelten),

- bevándorlás (nagymértékben).

• A bevándorlás formái:

• öntevékeny betelepülés:

- az ország határai mellett élő szerbek, horvátok, csehek, len­gyelek, ruszinok, románok érkeztek az országba;

• szervezett betelepítés:

- az állam irányításával, IIl. Károly és Mária Terézia korában zajlott le.

- Cél: a betelepítések során állami és földesúri érdekek érvényesültek,

az állam elsősorban idegen (főleg katolikus sváb/német) lakosokkal kívánták benépesíteni a lakatlanná vált területeket, a munkaerőhiány, a sűrűn lakott birodalmi területek zsúfoltságának enyhítése, a magyarországi adózók számának növelése, és a katolikusok arányának emelése motiválta.

 a magyar földesurak – a korszak szellemének megfelelően – etnikai szempontok figyelembe vétele nélkül telepítettek le és láttak el munkával szláv és román jobbágyokat.

Speciális eset: I. Lipót a török kiűzése után mintegy 100 000 menedéket kérő szerbet telepített le a későbbi Határőrvidék területén, s egyházi autonómiájukért cserébe a török határ védelmét bízta rájuk. 

- A betelepülők (főként svábok) jelentős adókedvezményben részesültek, a Bánátban előre felépített falvak, szerszámokkal, igás állatokkal ellátott házak várták őket: elsősorban Tolna és Baranya területén („Sváb Törökország"), a Dunántúli­ középhegységben és Buda környékén, továbbá Bácskába, Bánátba, Békés és Szatmár megyékbe érkeztek.

A spontán és szervezett módon érkező telepeseket a szabad földterületek és a kedvezmények teremtette gyarapodás lehetősége vonzotta Magyarországra.

• Népesség területi eloszlása

• Az országban megindult egy jelentős belső migráció a sűrűn lakott országrészekből (Észak-Dunántúl), illetve az Alföld pereméről az ország ritkán lakott belső részei felé.

• Etnikai jellemzők:

Az ország több nemzetiségűvé és - kevert nemzetiségűvé vált

(etnikai tömbök határai egybe­fonódtak, etnikai szigetek is léteztek; vált: pl. Temesköz, ahol magyarok, románok, szerbek, németek, csehek, szlovákok, olaszok, ruszinok is éltek.

• Jellemző volt egy-egy falun belül is a két-három nemzetiség együttélése.

Ugyanakkor a XVIII . század végéig a nemzetiségek egymás mellet élése nem vezetett komolyabb ellentétekhez. A nacionalizmus még nem terjedt el Magyarországon, a fő azonosulási pont továbbra is a társadalmi helyzet és a felekezeti hovatartozás volt; a nemzettel való azonosulás helyett még az országgal való azonosulás („hungarus”-tudat) volt jellemző. 

A nemzetiségek főbb jellemzői:

nemzetiség	társadalom	vallás	elhelyezkedés	%- arányuk a 18.sz. végén
horvátok	teljes	katolikus	DNY Dráva – Adria között	9,6
szlovákok (tótok)	csonka, főleg jobbágyok, vékony kispolgárság	katolikus evangélikus	Felvidék, északi megyék, Alföld déli része	10,7
románok (oláhok)	csonka, jobbágyok	ortodox, kis részük görög katolikus	Erdély, Partium, DK Magyarország	16,2
ruszinok	csonka, jobbágyok	görög katolikus	Kárpátalja	3,4
szászok	csonka, városi polgárság	evangélikus	Szászföld (Erdély), Szepesség (Felvidék)
németek				10
svábok	parasztok	katolikus	Bánát, Bácska, Tolna, Baranya, Pilis
szerbek (rácok)	csonka, főleg jobbágyok, kevés kereskedő	ortodox egyházi autonómiájuk van	Határőrvidék, Duna menti városok	7
	jellemzők
zsidók	Módos kereskedők jöttek a Lajtán túlról, szegény zsidók Galíciából földtulajdonuk nem lehetett így hiány foglalkozásokat töltöttek be – kereskedelem, pénzügyek			0,9
cigányok	Vándorló életmód, néhány tevékenységükre volt igény: teknővájó, kosárfonó, vándorkovács. Erőszakkal, de sikertelenül próbálták letelepíteni őket Mária Terézia uralkodása idején.			0,4