Mária Terézia - bővebben

Mária Terézia 1740-1780

III. Károly halála után II. Frigyes porosz király elfoglalja Sziléziát,  a franciák és bajorok is támadnak > a Habsburg Birodalom fennmaradása a magyar támogatástól függ.

Mária Terézia biztosítja a nemesek jogait > kiállnak a királynő mellett: megszavazzák az újoncokat (35 000 fő) és az adót így lehetővé válik az osztrák örökösödési háború (1740-1748).

Szilézia elveszik, a birodalom megmarad

A hadsereg fejlesztéséhez felvilágosult szellemű gazdasági reformokra van szükség: lajtántúli nemességet adóztatják; a zsoldossereget egységes állandó sereggé szervezik

A magyar nemesek nem hajlandók adót fizetni (1751-es országgyűlés)

• 1754: merkantilista vámrendelet

• Célja: állami bevételek növelése, az osztrák örökösödési háborúban (1740-48) elvesztett Szilézia ipari termelésének kiszorítása a birodalmi piacról.

• Intézkedései:

- a birodalom köré egységes külső vámhatárt vontak, amely védte a birodalmi termelést és piacot;

- Magyarország és az örökös tartományok közé egy belső vámhatárt állítottak fel, amely a birodalmon belüli munkamegosztást volt hivatott erősíteni (cseh+osztrák ipar - magyar mezőgazdaság). Tehát kettős vámrendszer (belső vám 3%, külső vám 30%)

• Következményei:

- elmélyült a birodalom két fele között a munkamegosztás;

- Magyarország addig is alacsony szintű ipara az erőteljes osztrák és cseh konkurencia miatt csak lassan fejlődött.

- lehetséges így magyar jövedelmekhez is hozzáférni

Összességében a birodalmi gazdasági érdekek érvényesültek a magyar gazdasági érdekekkel szemben.

Magyarország ekkor lett a birodalmi piac része, így a magyar mezőgazdaság termékei elvesztették a birodalmon kívüli piacaik egy részét, de biztos piacuk lett a birodalmon belül, illetve az osztrák és cseh iparnak így lett biztos piaca Magyarország; a belső vámhatár fenntartása az egységes birodalom kiépítésével ellentétben az önálló magyar piac és gazdaság kialakulásához is vezetett.

A hadsereget modernizálják, majd ismét megpróbálják visszaszerezni Sziléziát a hétéves háborúban (1756-1763), de ez sikertelen, ezért a királynő tartózkodik a költséges háborúktól

A nemesség ellenállása (1764) miatt a királynő nem hív össze több országgyűlést, rendelettel kormányoz

• 1767: úrbéri pátens (rendelet, Urbárium)

Okai: A jobbágyok eddigi adói mellett (portio: hadiadó telekméret szerint,kvártély: haderő ellátása, forspont: katona szállítása, egyházi dézsma, földesúri kilenced, robot, vármegyei háziadó) a birtokosok növelik saját kezelésű, adómentes majorsági földjeiket, melyeket a jobbágyok emelkedő robotmunkájával műveltetnek így viszont csökken a birodalmi adóalap, mely ellen az Udvar tenni kíván.

• Céljai:  nagyobb állami bevételek megteremtése

- a földesúri önkényes adószedés korlátozásával;

- jobbágyság védelme földesurával szemben.

• Intézkedései:

- összeírással rögzítették a birtokállományt, és -struktúrát;

- szabályozták a jobbágytelek részeit és nagyságát (1 hold beltelekhez 16-40 hold külső telek);

- meghatározták az egy jobbágytelek után teljesítendő szolgáltatásokat (pénzadó, terményadó, robot: évi 52 nap igás, vagy 104 nap gyalog);

- rögzítették a jobbágyok jogait (úrbéres ügyekben a Hely­tartótanácshoz fordulhattak).

• Következményei:

- megszilárdult a telekrendszer, és az ahhoz arányosított szolgáltatások is, de mindez rugalmatlanná tette a rend­szert, mert egy adott pillanat állapotát rögzítette;

- enyhült a feszült földesúr-jobbágy viszony;

- a földesúr ezután nem szedhetett önkényesen több adót jobbágyától, ami stabilabbá tette az állami adók fizetését - az állam bevételei így megnövekedtek.

• 1777: Ratio Educationis (oktatási rendelet)

 népiskolákban anyanyelvű oktatás (írás, olvasás, számolás)

• célja: államilag szabályozni az oktatást;

• intézkedései:

- tankötelezettség 7-13 éves kor között;

- az iskolák maradnak egyházi irányítás alatt, de állami felügyelet mellett; egységes, egymásra épülő tantervek, központi tankönyvek és követelmények népiskolától egyetemig

• következményei: az oktatás állami felügyelet alá került, szervezettebbé vált.

Egyéb rendelkezései:

• 1760: árvaházak, ispotályok létesítése; 

1770: általános közegészségügyi szabályozás; 

1773: rendelet a cigányok letelepítéséről, munkára fogásáról; 

Theresianum: nemes ifjak oktatása

Mária Terézia hangsúlyozta uralmának magyar jellegét. Testőrgárdája kizárólag magyar testőrökből állt, mérsékelten támogatta a felvilágosodást, (testőrírók).