Magyarország új helyzete a Habsburg Birodalomban

Magyarország viszonya a Habsburg Birodalomhoz
Magyarország a Habsburg Birodalom része marad, de csak saját törvényei alapján kormányozható. 
Megmaradtak a rendek jogai: törvényhozás, adók és az újonclétszám megszavazása, nemesi adómentesség
Ugyanakkor az erőviszonyok a dinasztia javára változtak a rendi dualizmus keretein belül: 
nincs önálló magyar hadsereg - ehelyett: nemesi felkelés
a reguláris hadsereg az Udvari Haditanács alá tartozik, 
Erdély és a Határőrvidék kikerül a rendi irányítás alól, külön kormányozza az Udvar
 Carolina Resolutio

1731-ben a protestánsok vallásgyakorlatát szabályozta III. Károly rendelete, a protestáns vallásgyakorlat csak az 1681. évi törvénybe felvett ún. artikuláris helyeken folytatható. (és a protestánsok szabad vallásgyakorlatát mondta ki)

- Büntette a katolikus vallás elhagyását, vegyes házasságokat csak katolikus pap köthetett. Korlátozta a protestáns hivatalviselést (vallásukba ütköző esküszöveggel).

Pragmatica Sanctio

- Magyarország és Ausztria közjogi viszonyát 1918-ig szabályozta

 - a két birodalomfél csak együttesen öröklődik –  Magyarország és az örökös tartományok

– a külső ellenséggel szemben közösen lépnek fel

 - a Habsburg leányági örökösödést fogadják el

 - Magyarország  különállása a Birodalmon belül újra megerősítésre kerül, ahogy a rendi jogok is.

Államszervezet:

Magyar Kancellária 

- Bécsben működött

- kapcsolatot tartott a birodalmi hatóságokkal

- továbbította az uralkodó rendeleteit, leiratait a Helytartótanácshoz

 - élén a királytól kinevezett kancellárral ( általában katolikus főpapok- a nyitrai püspök)

Helytartótanács 

- Pozsonyban, majd Budán működik

- élén a rendek által választott nádor, többnyire Habsburg főherceg;

- feladatköre a király utasításainak végrehajtása, ( tehát kormányzati szempontok érvényesítése)

 - törvények, királyi rendeletek végrehajtatása

- belső közigazgatás, közállapotok felügyelete (oktatás, vallás, kultúra, cenzúra, ipar, kereskedelem, úthálózat, stb. ügyei).

 – a Magyar Kancellária és a nemesi vármegye között elhelyezkedő új törvényszék

 - a vármegyék útján hajtatja végre feladatait ;

– működése során rendi szempontok is érvényesültek, nemcsak kormányzati érdekek ( mivel nemesek, főpapok a tagjai)

 Magyar Kamara 

a bécsi Udvari Kamarának alárendelt Pozsonyban működik

- pénzügyek intézése

Országgyűlés felépítése, működése

- Pozsony –nyelve latin/ király hívja össze

 - Uralkodó: felterjeszti a törvényjavaslatokat, és szentesíti az elfogadottakat

- Kétkamarás: 

- alsó tábla: 2-2 vármegyei követ, 1-1 városi-+ távollévő főrendek követei szavazati jog nélkül

- felső tábla: főpapság, arisztokrácia – személyesen vesznek részt

- súlyozott szavazás + nem mindenkinek volt szavazata: minden megyének külön szavazata volt, de az összes városi és egyházi követnek egy-egy.

- Rendek legfőbb fegyvere: adó-és újonclétszám megajánlása (adószedéshez, toborzáshoz kellett a rendek beleegyezése)

Vármegye felépítése, működése. 

közép-és alsó fokon önálló végrehajtó hatalom 

- törvényeket a vármegyék hajtják végre vagy szabotálják,

- a központi hatalom ellenpólusa lehet akár

- élén a király által kinevezett főispán (általában: örökös – kiskorúság esetén: királyi adminisztrátor)

- alispán: a vármegyei kormányzat első embere

- közgyűlés: ogy-i követek megválasztása, követutasítások, beszámoltatása 

– helyi vármegyei jogszabályalkotás (pl. jobbágyköltözések ügyében). 

- Közgyűlés: megyei tiszségviselők megválasztása: másodalispán, szolgabírák, jegyző – szerény díjazás- a jómódú középbirtokosokból kerülnek ki

- Hatalmi ágak nem váltak szét a vármegyében 

Miért volt erős fegyver a rendek kezében?
 itt hajtják végre a törvényeket, a kormányzatnak itt már nincs hivatala