II. József (1780-1790)

1765-től császár;
tudatosan készül az uralkodásra, felvilágosodás eszméit ismeri;

türelmetlenebb és kevésbé együttműködő, mint anyja.

Célja:

egységes birodalom létrehozása volt, amely jólétet és biztonságot nyújt minden alattvalójának, és céljait akár erőszakos eszközökkel akarja megvalósítani.

rendeleti úton kormányoz – 10 év 6000 rendelet

Mindent a népért, semmit a nép által!

„Kalapos király” – nem köti az eskü, nem kell betartania a törvényeket

Egyházpolitikai rendeletei

Cenzúra vagy sajtórendelet: a cenzúra jogát kivette az egyház kezéből

Türelmi rendelet:

teljes polgári egyenlőséget (pl. hivatalviselésben) és nagyobb vallásszabadságot adott az evangélikusoknak, reformátusoknak és a görögkeleti vallásúaknak

A zsidóság külön rendeletben megkapta az iparűzés és a felsőfokú tanulmányok jogát.

• Placetum regium felújítása: a pápai bullák kihirdetését újra királyi engedélyhez kötötték.

• Feloszlatta azokat a rendeket, amelyek nem végeztek oktatást vagy betegápolást. Vagyonukat szekularizálta, tagjaikat plébániákra irányította.

Vallásalap létrehozásaà alsópapság járandóságainak finanszírozása

Összességében növelte az állam befolyását az egyház felett.

Közigazgatási rendeletek

• Nyelvrendelet (1784)

- A birodalom hivatalos nyelve a német lett három év türelmi idővel (kivéve Németalföld és Itália).

- a német fő tárgy az oktatásban à a nemzeti identitás sérül, követelik az anyanyelv visszaállítását, tiltakozásul népviseletbe öltözés, rendi nacionalizmus

• Közigazgatási reform (1785-86)

- Magyarországot 10 közigazgatási kerületre osztották
cél: a hagyományos megyerendszer, a megyei autonómia visszaszorítása

- Megszüntették a főispáni tisztséget, a megyéket a király által kinevezett alispánok irányították.

Társadalompolitikai és gazdasági rendeletek

• Takarékossági intézkedések:

- megtiltotta a fakoporsóba temetést; - divatellenes intézkedéseket hozott.

• Jobbágyrendelet (1785)

- erdélyi román parasztfelkelés (Horea és Closca) miatt adja ki;

- Az egész birodalomban megszűntette az örökös jobbágyságot (röghöz kötést), de nem történt jobbágyfelszabadítás.

- jobbágy elnevezés megszüntetése;

parasztok mesterséget tanulhatnak, vagyonukat örökíthetik; telkeikre vonatkozó jogok megerősítése

- A jobbágyok számára engedélyezte a szabad házasodást, munkavállalást, költözést, független bírósághoz fordulást.

- nincs jelentős gazdasági változás, de csökken a parasztság kiszolgáltatottsága

1784: népszámlálás és birtokösszeírás

Tervbe vette az általános földadó bevezetését is, amelyet a nemeseknek is fizetniük kellett volna.
A nemesek 1784-1788 között szabályszerűen bojkottálták a birtokösszeírást, a biztosokat inzultálták, a dokumentumokat megsemmisítették, félve az adózás rájuk való kiterjesztésétől – részben ez volt az egyik oka a közigazgatási reformnak.

KÜLPOLITIKA

• 1788-90 sikertelen háború a török ellen : II. József belép a törökellenes háborúba II. Katalin cárnővel szövetségben

• általános elégedetlenség alakult ki a sok áldozat, élelmiszer rekvirálások (erőszakos elvétel) és az újoncozás miatt

A nemesség mellett már az egész lakosság elégedetlenkedik.

• 1790-re odáig fajult a helyzet, hogy a nemesek Poroszországgal kerestek szövetséget saját királyuk ellen

• aggasztó hírek Párizsból is: 1789 a francia forradalom kezdete, a rendi gyűlés összehívását a magyar rendek is üdvözölték
Osztrák Németalföldön felkelés tör ki

1790-ben, halála előtt, 3 kivételével, az összes rendeletét visszavonta. (Nevezetes tollvonás)

Melyik 3 maradt?:a türelmi-, a jobbágy- és az alsópapság helyzetét rendező rendelet

Az uralkodó e visszavonással fölismerte gyakorlatilag a felvilágosult abszolutizmus belső ellentmondását:

ÉRTÉKELÉSE

• tehetséges uralkodó, aki azonban nem volt reálpolitikus

• Ausztriában nagyon népszerű volt

• József magyar hívei, a jozefinisták a modernizációt fontosabbnak tartották, mint a függetlenséget: a főnemesi rétegből Széchényi Ferenc és Teleki Sámuel, a köznemesek közül Kazinczy Ferenc, a nem nemesi származású értelmiségiek közül pedig később a magyar jakobinusok szervezkedésében is részt vállaló Hajnóczy József

• de: a nyelvrendelet után nagyobbrészt elfordulnak tőle

• konzervatívok: a függetlenség fontosabb, mint a modernizáció - A feudális kiváltságaihoz ragaszkodó nemesség azáltal, hogy szembehelyezkedik az uralkodóval, védi a nemzeti függetlenséget

• Sok intézkedése a későbbi polgári átalakulást, modernizációt vetítette előre, azonban a hagyományok és az ősi államberendezkedés figyelmen kívül hagyásával, félresöprésével maga ellen hangolta a társadalom sok csoportját

• A valláspoltikája a katolikus klérust, a nyelvrendelet szélesebb rétegeket, a közigazgatási reformok pedig az egész politikai elitet szembeállították vele

 • Célja, a modern és egységes állam megteremtése pozitív, de bizonyos rendeletei (hadsereg, nyelv, közigazgatás) sértik a birodalom nemzeteinek érdekeit. Ez elindítja a magyar nemzeti mozgalmat: terjed a magyar kultúra (irodalom, viselet, verbunkos zene), a rendek összefognak Józseffel szemben.