Az Oszmán-Török Birodalom kialakulása
• 13. század:
Kis-Ázsiába nomád török törzsek
• Oszmán egyesítette katonaállammá
• Célja: az iszlám
fegyveres terjesztése
• fő megélhetése:
– az adó,
zsákmány, kiosztható katonabirtok
• Ezért agresszív, hódító
jellegű
•
A hódítás menete
• 1326.: első város
Brussza (Bursa)
• 14. század első
fele: Bizánc kiszorítása Kis-Ázsiából
• Első európai
hódítás, 1354.: Gallipoli.
• A birodalom balkáni
(európai) részét Ruméliának, a kis-ázsiai részét Anatóliának nevezték.
• I. Murád (1359-1389), Balkáni
terjeszkedés
–
Drinápoly, ahová a fővárost is áttették.
–
Szerbia, döntő ütközet: Rigómező 1389.
• Bajezid (1389 -1402),
–
Bulgária,1396.: Vidin
–
1396.: Zsigmond,
magyar király által szervezett nemzetközi lovagsereg Nikápolynál vereséget
szenved.
–
A keleten is előrehatoló törököket kudarc is érte.
–
1402-ben Timur Lenk tatár hada tönkreverte őket Ankaránál
• Átmeneti gyengülés,
területvesztés
• 15. század közepe:
Balkán újra török kézen
• 1453.: Konstantinápoly " Isztambul /II.
Mohamed/
• I. Szelim (1512-1520) Keleten
hódít
–
legyőzte a perzsákat, megszerezte Szíriát, Palesztinát,
Kairót,
–
a szent városok, Mekka és Medina fölötti hatalmat .
–
A levantei kereskedelem ellenőrzése megsokszorozta a
szultánok jövedelmét.
• (Nagy) Szulejmán
(1520-1566)
–
török birodalom legnagyobb kiterjedése
–
a birodalomhoz tartozott Kis Ázsia, a Balkán, a
Kárpát-medence középső területei, Mezopotámia, Szíria, Palesztina, Egyiptom,
Tripolisz, Algír
• Halála után válság
jellemezte a birodalmat: elérte végső határait, erős ellenfelek jelentek
meg: (Habsburgok, lengyelek, oroszok, perzsák)
• Vazallusállamok
–
belső önállóságot élveztek,
–
éves adóval tartoztak,
–
hadaikkal támogatni kellett a szultánt,
–
a terület (új) fejedelmét a szultánnak is meg kellett
erősíteni.
–
Ilyen vazallusállam a a két román fejedelemség: Moldva,
Havasalföld, vagy a Krími tatár kánság, de ilyen lett Erdély is a 16. sz.-ban.
Az Oszmán Birodalom
terjeszkedésének okai
• A Bizánci Birodalom
1262 után sem lett újra nagyhatalom. Felbomlott a térség másik jelentősebb állama,
a Szeldzsuk Szultánság is.
• a balkáni államok
belső gyengesége, széttagoltsága
• az európai
nagyhatalmak megosztottsága, akik egymással voltak elfoglalva,
• a birodalom
rendelkezésére állt a Korán előírásait mindenben követő vallásilag fanatizált
hadsereg (dzsihád)
• A szultánok
személyes tehetsége
Az Oszmán Birodalom
felépítése
• Erős központosítás
jellemzi
• A birodalom területe
a szultán tulajdona volt
• egy személyben volt
a világi és egyházi hatalom feje, a kalifa.
• despotikus,
korlátlan hatalma volt,
• rendelkezett a
birodalom teljes gazdasági ereje felett.
• Lovas katonáinak és
hivatalnokainak szolgálati birtokkal fizetett (tímár, ziámet)
• (a birtok zsold volt, nem
örökölhető, elvehető)
• Az államigazgatás
ügyeit szakképzett hivatalnokréteg intézte
• Az igazságszolgáltatás
a Korán alapján történt, a kádik (bírók) és a muftik végezték.
• A pénzügyeket a defterdárok
(adószedők) intézték, Európához képest nagy hatékonysággal és szervezettséggel.
• A rendszert
gyengítette a korrupció, a baksis
• Közigazgatás
• Vilajet: a birodalom
közigazgatási egysége, tartomány
• a vilajet élén álló
személy: pasa (beglerbég)
• szandzsák: kisebb
közig-i egység, - élén: a bég
 |
| A birodalom felépítése |
Hadsereg
• két elkülöníthető
részre oszlott:
–
reguláris ill. irreguláris seregekre.
• A reguláris csapatok
pedig szpáhikra (lándzsás és íjász lovaskatonák), akiket
szolgálati birtokkal jutalmaztak,
• és a janicsárokra
(puskás gyalogosok), ők alkották a hadsereg legütőképesebb részét.
• A reguláris haderő tüzérségből, továbbá az
utánpótlást és a műszaki munkákat végző kiegészítő alakulatokból állt még.
• Jelentős tengeri
flottával is rendelkeztek
• Az irreguláris haderő száma változó volt,
legnagyobb részüket a lovas akindzsik, azabok és a tatárok tették ki, de
jelentős volt a tábort kísérő mindenféle nép.
 |
| janicsár és szpáhi |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése