A rendiség kialakulása Európában

A rendiség, a rendi állam

A most következő anyag, valamint a rendiség és a közép-kelet-európai tananyag egy dokumentumban, innen letölthető: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoRllyWC1sbUlSYVk/edit?usp=sharing

Rendek: az érdekeiket érvényesíteni képes, azonos jogú, azonos érdekű és kiváltságú társadalmi csoportok. A rendhez tartozás határozta meg az egyes embernek a társadalomban elfoglalt helyét. A rendhez tartozók jogait pedig a szokások, királyi adománylevelek és törvények szabályozták.

A rendiség gazdasági előfeltételeit a 11. sz.-tól kibontakozó árutermelés teremtette meg, mely lehetővé tette a pénzgazdálkodást és segítette a városfejlődést.

A 13. sz.-ra létrejöttek a rendek, amelyek mozgalma rendszeressé és törvényessé tette a rendi gyűlések összehívását, s így létrehozták a rendi államot.

A rendiség államformája a rendi monarchia.

A rendi monarchia kétpólusú, a király megosztotta a hatalmát a rendekkel, együtt kormányoztak, ez a rendi dualizmus. A rendiség jogilag korlátozza az uralkodót, de lehetővé teszi a főnemesség hatalmának visszaszorítását a lovagokra (köznemesség) és/vagy a polgárságra támaszkodva.

A kormányzás legfőbb szerve az országgyűlés, parlament, amit a király hív össze.

A rendi gyűlés joga volt: a törvényhozás, az adók és a hadsereg megszavazása.

A királyi hatalom alapjai: gazdaságilag a városok adói és a regálék, azaz a királyi felségjogon szerzett jövedelmek. Társadalmi bázisát a polgárság, esetleg a köznemesség adja. Zsoldoshadsereggel rendelkezik, s megkezdi a központi hivatalrendszer kiépítését.

A végrehajtó hatalom /külügy, hadsereg, pénzügy/ irányítása királyi felségjog, de csak a felső szinten vannak királyi hivatalnokok. A középszintű igazgatás rendi irányítás alatt állt, a megye és a város önkormányzatai által. Ez is korlátozta a királyokat hatalmuk érvényesítésében.

A rendi monarchiák segítik a pénzgazdálkodást, a városfejlődést, ezzel a polgárság további megerősödését.

A rendi gyűlés lehet egy vagy két kamarás. Az angol kétkamarás. Volt a lordok háza, ahol személyesen vettek részt a főnemesek és a főpapok. Az alsóházban a lovagok és polgárok választott képviselői.

A francia rendi gyűlés egykamarás: a papság, nemesség és a polgárság külön ülésezett, de együttesen szavazott. 

angol rendiség