Nyugat-Európa a 10-15. század között

NYUGAT-EURÓPA A KÖZÉPKORBAN

A most következő anyag, valamint a rendiség és a közép-kelet-európai tananyag egy dokumentumban, innen letölthető: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoRllyWC1sbUlSYVk/edit?usp=sharing

A NÉMET-RÓMAI BIRODALOM

A széteső frank állam keleti területein a külső támadások hatására kialakult a Német-római Birodalom. 962 I. Ottó lett a császár. A X.- XI. században Európa legjelentősebb hatalmává vált.

Az invesztitúra küzdelmek aláásták a császári hatalmat, és német földön a császári cím névlegessé vált. A birodalom egyre több tartományra esett szét.

IV. Károly (1346–1378) kiadta a Német Aranybullát (1356). Ebben a császárválasztást hét választófejedelem jogává tette, és a fejedelmeket független uralkodóknak ismerte el saját tartományaikban. Az Aranybulla ezzel szentesítette a Német-római Birodalom széttagoltságát.

A császárok a központi hatalmat nem tudták megerősíteni, de a dinasztiájuk birtokait növelték, a Luxemburgok Csehországot szerzik meg, a Habsburgok pedig Ausztriát (1278), majd a 15. sz. végén Németalföldet.

A Birodalomból Svájc kantonjai kiválnak és függetlenné lesznek a 13.-14. század folyamán
Anglia

Normandia hercege, I. Hódító Vilmos 1066-ban Hastingsnél legyőzi az angolszász uralkodót, majd meghódítja az országot. Meghonosítja a hűbériséget, de itt mindenki a király vazallusa, ezért erős a királyi hatalom. Családja kihalását követően a franci birtokokkal rendelkező Plantagenet család kerül a trónra. Mint francia birtokos, az angol király a francia uralkodó hűbérese, ebből sok konfliktus lesz.

1214-re Richárd, majd Földnélküli János elveszíti a francia birtokokat, ez elégedetlenséghez vezet. 1215-ben János kiadja a Magna Charta Libertatumot /Nagy Szabadságlevél), amelyben a főnemesség, a lordok számára beleszólást biztosított a hatalomba és megadta nekik az ellenállás jogát. Az utódok nem tartják be, a főnemesség 1264-ben fellázad, s ekkor összehívják a kibővített parlamentet. Meghívót kap valamennyi főnemes, valamint a lovagok /birtokos nemesek/ és a városok választott képviselői, tehát a kiváltságosok.

Bár a lázadás elbukott, a gondolat, hogy a királyi hatalom korlátozható, megerősödött. Ezt a kiváltságaikat elismertetni akaró társadalmi csoportok, a formálódó rendek tehetik meg.

I. Edward 1295-ben újra összehívta a parlamentet, pénzre volt szüksége, s innentől ez rendszeressé vált, Angliában kialakult a rendi állam.

Franciaország

A Karolingok kihalása után a Capeting dinasztia szerzi meg a trónt. A gyenge uralkodói hatalmat lassan erősítik meg. Kiemelkedő királyuk II. Fülöp Ágost, aki kiszorítja az angolokat az országból. A francia rendiség IV. Szép Fülöp alatt jött létre. A rendi francia állam a 14. század elejére Európa nagyhatalmai közé emelkedett,  a pápaságot is befolyásuk alá vonták. 1309-1377 között a pápák Avignonba tették át székhelyüket (avignoni fogság), francia pápákat választottak.

A 100-éves háború 1337-1453

Anglia és Franciaország között dúlt. Formai ok a Capetingek férfi ágának kihalása volt, mert az angol király is bejelentette trónigényét, de a tét leginkább Flandria volt. Több szakaszban folyt. Kezdetben angol sikerek (Crécy, Poitiers), sőt a pestissel kísért háború alatt parasztfelkelés is kirobbant (1358). Majd francia sikerek, a századforduló után újra angol győzelmek (1415 Agincourt), Párizs is elesett. Orleans ostromakor (1429) lép színre a szent szűz, Jeanne d’Arc, aki angolellenes mozgalmat indít. Bár Johannát megégetik az angolok, a franciák Calais kikötője kivételével kiszorítják az angolokat. E harcok közben az uralkodó, VII. Károly a megrendült királyi hatalmat is helyreállította. Zsoldoshadsereget állított fel, központosított és hódított – Provence, Bretagne.

Anglia és a rózsák háborúja

Angliában a népesség csökkenése munkaerőhiányt idézett elő. A parasztokat ez kedvezőbb helyzetbe hozta. Egy elbukott parasztfelkelés után (Watt Tyler, 1381) a többségnek sikerült a jobbágyi függőséget felszámolni, és átkerülni a jobb helyzetet és hatékonyabb munkát biztosító bérlői viszonyba.

A 100 éves háború lezárása egybeesett a trónharcok kezdetével /1455-1485/ Ez a rózsák háborúja, a York- és a Lancaster-ház között. Végül egy harmadik ág, a Tudor VII. Henrik szerzi meg a trónt és kezdi meg az angol központosított hatalom kiépítését.

Itália

A félsziget továbbra sem alkot egységes államot, több részre darabolódott. Dél-Itáliában létrejön a Nápolyi Királyság, kezdetben Anjou, később az Aragóniai dinasztia uralma alatt. Gazdaságilag ez e legfejletlenebb.

Közép-Itáliát a Pápai állam uralja.

Észak-Itália városai köztársaságokká alakulnak át. Legjelentősebbek: Velence, a tengerek királynője, Genova – mindkét város a levantei kereskedelemből gazdagszik, gyarmatokat létesít (kereskedelmi lerakatok). Firenze a textilipar és a bankházak központja lesz, Milánó szárazföldi kereskedelmi központ.

Ibériai-félsziget

A sikeres reconquista után három királyság jön létre: Portugália, Kasztília és Aragónia. 1479 dinasztikus házasság révén /Kasztíliai Izabella és Aragónia Ferdinánd/ létrejön Spanyolország, erős uralkodói hatalommal. A mórokat Granada 1492-es elfoglalásával végleg kiűzik, a diadalmámorban jut egy kis pénz egy bizonyos Kolumbusz Kristóf vállalkozásának támogatására.