AZ IPARI FORRADALOM

Fogalma:

Tágabb értelemben: A 18. század közepétől kiinduló gazdasági folyamat, amely az iparszervezési és technikai újítások révén forradalmian gyors és alapvető változást hozott létre a gazdaság és társadalom, a kultúra és az életmód területén. Az emberiség történetének „tradicionális" (hagyományos) korszakát felváltotta a „modern" korszak. Az átalakulás egész rendszerét ipari forradalomnak, vagy másképpen modernizációnak szoktuk nevezni. Gyakorlatilag egy időben történik az ipari- és az agrárátalakulás, fejlődik az infrastruktúra, zajlik a demográfiai (népesedési) és urbanizációs (városiasodási) forradalom.

Szűkebb értelemben: azt a folyamatot jelenti, amikor a kézimunkán alapuló manufaktúrát és a hagyományos háziipart felváltja a gyárakba, üzemekbe koncentrált (összpontosított) és gépekkel folyó termelés.

Időtartama és helyszíne:

Az ipari forradalom folyamata Angliából indult ki a 18. sz. közepétől és terjedt szét minden irányban. A 18. sz. végétől a kontinensen - Franciaország, Szászország, Szilézia, a 19. sz. elejére elérte az USA-t, a 19. sz. második felében Kelet-Közép Európát, a 20. századra a többi földrészt is. A klasszikus ipari forradalom befejeződését a 19. sz. közepére datáljuk.

Az ipari forradalom előfeltételei:

A) Az agrárforradalom (mezőgazdasági). Ez a 18. sz. elején bontakozott ki Hollandiában, majd Angliában. Legfontosabb elemei: tagosítás, vetésforgó, a takarmánynövények és zöldségfélék termesztése, az istállózó állattartás, a trágyázás, talajjavítás, csatornázás, fajtanemesítés. Mindezek következtében az angol mezőgazdaság képessé vált arra, hogy csökkenő mezőgazdasági né­pességgel növekvő városi lakosságot tartson el. Azaz az agrárforradalom megteremtette az ipari forradalomhoz szükséges munkaerőt, egyben előmozdítja a demográfiai fellendülést.

B) Tőke és jól működő hitelszervezet. A szigetországban ez adva volt. Már 1694 óta működött az Angol Bank. A pénztőkék felhasználását meggyorsította a gyarmatokról származó haszon.

Az ipar átalakulása

Az átalakulás a legdinamikusabban fejlődő iparágból, a textiliparból indult el. Ez volt az az iparág, amelyből a piacra vittnek a többszörösét is el tudták volna adni. Ebből adódott a feladat: keresni kell olyan megoldásokat, amelyeknek révén a termelés mértéke megemelhető. Leleményes mester­emberek jóvoltából megszületnek azok a szerkezetek, amelyeket már gépeknek is nevezhetünk, hisz szerszámokat mozgatnak, igaz egyelőre csak a hagyományos energiák felhasználásával. Megalkotásra kerülnek a fonógépek: 1764 - John Hargreaves fonó Jennyje; 1769 - Richard Arkwright; majd Samuel Crompton tökéletesít. Aztán megjelennek a szövőgépek: Cartwright és a francia Jaquard jóvoltából.

A következő lépést James Watt, skót gépész teszi meg, aki tökéletesíti a már eddig is ismert gőzgépet, így immár (1769) jó hatásfokkal lehetett hasznosítani az új energiaforrást, a gőzt.

A gőzgépeket több célra lehetett használni: meghajtó gépként a születő gyáriparban, a bányákban szivattyúzásra, majd közlekedési eszközök meghajtására. A gőzgépek, sínek, mozdonyok gyártása új eljárásokat követelt a bányászatban és a kohászatban is. Az eszköz- és nyersanyagigény létrehozta a nehézipart. Fejlődtek a bányagépek, 'munkába állt' a szállítószalag, új eljárások jelentek meg (pl. elterjedt a kokszosítás - Darby 1735; Davy sújtólégrobbanást jelző lámpása - 1815). A következő fázisban megjelentek a gépgyártó gépek, azaz gépesítették a gépek gyártását is. Maudslay 1810-ben megalkotta az esztergapadot, majd a fúró-, gyalu-, marógép megjelenésével a fémek megmunkálásában is bekövetkezett a nagy átalakulás. A munkák elvégzését hamarosan megkönnyíti a szabvány bevezetése. A nehézipar létrejötte pedig tovább gyorsította a gyárak, gyárnegyedek építését.

Az infrastruktúra, a háttérágazatok fejlődése

Közlekedés: 1807: Fulton megépítette az első gőzhajót, többen pedig mozdonyokat építettek. Közülük a legsikeresebb George Stephenson Rocket nevű mozdonya lett, amely megnyerte 1825-ben a Stockton és Darlington között elsőként megépült vasútvonalon rendezett versenyt. A gőzhajók és a vasút megnövelték és meggyorsították mind a személy, mind a teherszállítást. Az ipari forradalom egyik leglátványosabb eleme a vasútépítés, amelynek segítségével összeszűkült a világ. Ebben segített a hírközlést forradalmasító távíró, amely Morse találmánya - 1832. A szárazföldi közlekedés is fejlődött, MacAdam tervei alapján már jobb utak épültek. Összességében olcsóbb lett a szállítás, ez levihette a termelési költségeket, s új cikkeket vonhatott be a szállítható áruk körébe.

Oktatás: jelentős szerepet kapott e korszakban a szakképzés, és előtérbe került az elemi iskolázás. Angliában a század közepére felszámolódott a tömeges analfabétizmus.

Pénzügyi szféra: bankok sora alakul, bankhálózatok jönnek létre, amelyek az értéktőzsdék elterjedésével együtt jelentős szerepet játszottak mind az ipar, mind a mezőgazdaság korszerűsítésében.

Az ipari forradalom következményei

Demográfiai forradalom

Az agrárfejlődés eredményeképpen megindult népességnövekedést az ipari forradalom tovább se­gítette. A növekvő élelmiszer mennyiség, a technikai-tudományos fejlődés következtében javuló orvosi ellátás és közegészségügy, a járványok visszaszorítása az életkor növekedését eredményezte. Növekedett az élveszületések száma, csökkent a csecsemőhalandóság, a várható élettartam meg­duplázódott, Angliában 25 évrő146-ra. Míg lakosainak száma majd háromszorosára emelkedett 100 év alatt. E folyamat némi késéssel a kontinensen is lejátszódik.

Urbanizáció

Az ipari forradalom együtt járt a lakosság nagyfokú területi átrendeződésével. Az eddig falvakban élő lakosság megindult az újonnan születő ipari központok, a munkát biztosító gyártelepek felé. A városiasodás kezdeti szakasza tömeges elnyomorodással járt együtt. Óriási volt a lakáshiány, ezért nagy volt a zsúfoltság. ugyanakkor megszűnt a falusi közösség kontrollja, terjedt a bűnözés és a prostitúció. A városokban megjelent a szegregáció, a munkásnegyedek elkülönültek a polgári élettértől.

A hétköznapi élet felgyorsult, megjelenik a tömegcikkek: ruha, étel, szolgáltatás, kultúra terén egyaránt.

Környezetszennyezés: Gyárvárosok szmog, rosszlevegő. Erdők tűntek el. Vizek szennyezése a festékektől, különböző textilipari (savas, lúgos) vegyi anyagoktól. A földet sok helyen csúnyította el és tette terméketlenné a külszíni fejtésű bányászat, vagy az ipar valamely szennyező tevékenysége.

Szabadversenyes kapitalizmus

Megteremtette a kapitalizmus első formáját, a szabad versenyes kapitalizmust. Ennek lényege: az állam nem avatkozik bele a gazdaságba, a kereskedelem, a termelés, az áralakulás a munkaerő adás­vétele teljes szabadsággal bírt, az egyetlen értékmérő a piac. A termelés célja a profit, s ez ösztönöz a technika fejlesztésére és a rentabilitásra (kifizetődő legyen), ez utóbbinak csúf eszköze a gyermek és női munkaerő alkalmazása. Jellemző az éles konkurencia, melynek következtében a kisvállalkozók nagy része tönkremegy, és kialakul a nagyvállalkozói réteg.

Társadalmi következménye:

Bár még a 19. sz. második felében az agrárnépesség volt túlsúlyban, gazdasági és politikai szerepüket tekintve a társadalom két meghatározó rétege a tőkés vállalkozók (burzsoázia) és a munkásság lett. Ez utóbbi rétég munkakörülményeinek nehézségei miatt megindította mozgalmait a tőkésekkel szemben. Ennek első megnyilvánulása a géprombolás volt, mivel a gépek kezdeti megjelenése feleslegessé tette a bérmunkások egy részét. A gépromboló mozgalmakat leverték, s a 19. sz. közepén abbamaradtak, mert a tömegtermelés felfutása egyre több munkaerőt kívánt.

A munkásság szervezkedéseit az angol állam tiltotta, így tüntetéseken követelték helyzetük javítását. A tiltás ellenére is fokozatosan létrehozták érdekvédelmi szervezeteiket, amelyeket az állam végül kénytelen volt elismerni. A megalakuló szakszervezetek béremelést, a munkaidő csökkentését, a szociális- és a munkakörülmények javítását követelték. Politikai követelésük pedig a választójog kiterjesztése lett, e mozgalom az un. chartizmus, amelyet a liberális polgárság is támogatott.