Európa és a világ a napóleoni háborúk után

Európa a francia forradalom után

A BÉCSI KONGRESSZUS

1814-ben, Napóleon első bukása után Bécsben összegyűlnek az európai nagyhatalmak képviselői:

• a tárgyalások legfőbb célja nem „Franciao. megbüntetése”, hanem hogy ne legyen több háború Európában, ezért új hatalmi egyensúlyt kell kialakítani:
• a kongresszus döntései:
• Franciao.-tól nem vesznek el területet (csak a hódításait; 1790-es határok), az országba visszatérnek a Bourbonok (XVIII. Lajos)
• a napóleoni háborúk egyik nagy nyertese a megerősödő Oroszo., aki most több európai területet kap (pl. Finno., lengyel területeik névleg Lengyel Királyságot alkotnak, ahol az orosz cár a király)
• Anglia és Ausztria célja, hogy megállítsa Oroszo. nyugati terjeszkedését, ezért megerősítik Ausztriát (megkap Velence, Lombardia) és Poroszo.-t is (német területeket kap)
• Napóleon 1806-ban megszüntette a Német-Római Császárságot, ehelyett a német államok a Német Szövetségbe tömörülnek - itt Ausztria és Poroszo. rivalizálnak a vezető szerepért
• ez a rendezés kb. 100 évre szavatolja Európa békéjét (az első világháború kitöréséig, 1914-ig csak kisebb háborúk lesznek Európában)

A SZENT SZÖVETSÉG

• 1815-ben I. Sándor, I. Ferenc és III. Frigyes Vilmos létrehozza a Szent Szövetséget: céljuk a fennálló rend megőrzése, a további forradalmak megakadályozása; kimondják, hogy akár erőszakkal is beavatkoznak, ha valamelyik országban forradalom törne ki (feudális konzervativizmus!)

A 20-as években a dél-európai liberális mozgalmakat a Szent Szövetség hadseregei leverték.
1825-ben Oroszországban a dekabrista felkelés is elbukott.
A görögök kivívták szabadságukat a gyengülő Oszmán Birodalomtól, amelyet Oroszország előretörése miatt a többi nagyhatalom nem akart tovább gyengíteni.

1830-ban a Bourbon restauráció megbukott, Franciaország alkotmányos monarchia lett, élén Lajos Fülöppel, akit a pénzarisztokrácia támogatott.

1831-re Belgium kivált a Németalföldi Királyságból, független lett.

A forradalmi hullám felerősítette a német és olasz liberális egységmozgalmakat, ezeket Ausztria leverte, háttérbe szorította.

A lengyelek is próbálták kivívni függetlenségüket, de a túlerő, a kedvezőtlen külpolitikai helyzet és a belső megosztottság (nemesség – jobbágyság ellentéte) a szabadságharc bukásához vezetett. A lengyel katonák közül többen majd harcolnak a 48-49-esmagyar szabadságharcban – Bem, Dembinszky.

Az Európán kívüli világ

A napóleoni háborúk lehetőséget adtak a latin-amerikai gyarmatoknak a felszabadulásra. (Simon Bolívar.) A függetlenné vált államokban a kreol (amerikai születésű fehérek) elit nem változtatott az országok gazdasági, társadalmi, politikai jellegén. Elmaradott gazdaság: nyersanyag export, ültetvényes gazdálkodás, a rabszolgaság lassan szűnt meg. Politikailag instabilak voltak, gyakorivá váltak az államcsínyek, puccsok.

Nagy Britannia egyre nagyobb gyarmati befolyást szerzett. Megszerezte Indiát, Dél-Afrikát, s az 1. ópiumháborúban Hongkongot, és Kínát 5 kikötője megnyitására kényszerítette.

Az USA a nagyméretű bevándorlás és az ipari forradalom következtében nagyhatalommá vált. Bár erejét lekötötte a Csendes óceán felé való terjeszkedés, az 1823-as Monroe-elvvel („Amerika az amerikaiaké!”) jelezte, hogy ez a kontinens az ő érdekszférája.

Afrikában a belső területekre még nem jutnak el a gyarmatosítók, de a peremterületeken folytatódott az európai terjeszkedés. Algéria Franciaországé lett, a britek befolyása erős lett Egyiptomban, és nőtt a portugál és a búr (holland) területek nagysága is.

Japán elzárkózással válaszolt az európai terjeszkedésre, miként Kína is, de ezen rést ütöttek a britek.