A MÁSODIK IPARI FORRADALOM

Házi feladat itt: http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-nemzetallamok-es-birodalmi-politika-kora/ii-ipari-forradalom-tarsadalmi-hatasai
A tesztet kell bemásolni a füzetbe! A helyesen kitöltöttet!

AZ ELSŐ ÉS A MÁSODIK IPARI FORRADALOM ÖSSZEHASONLÍTÁSA

·            ismétlés: Az ipari forradalom a XVIII. századi Angliából indult, és a XIX. század első felében terjedt át Európára és Észak-Amerikára. Az ipari forr. egyre gyorsuló technikai fejlődés, amelynek nincs vége, csak szakaszai. Az első ipari forradalom húzóágazata a textilipar volt, a fő energiaforrás pedig a gőz; a találmányokat mesteremberek fedezik fel.

·            a XIX. század második felében az ipari forradalom új szakasza kezdődött el, ezt második ipari forradalomnak nevezzük. A második ipari forradalom húzóágazata a nehézipar (acélgyártás) és a vegyipar, fő energiaforrása pedig az elektromos áram. A találmányokat egyre inkább megelőzi a tudományos kutatás, innentől a tudomány és a technika összefonódik.

 Az ipari forradalom második szakaszának jellemzői: :

1.     Az ipari forradalom első szakaszában megjelent energiaforrás: a gőz tökéletesebb kihasználásával gyorsabb mozdonyok jelentek meg (100 km/h) és hatalmas gőzhajók szállították az utasokat. 

2.     Óriási fejlődésnek indul a vas és acélgyártás, új kohászati eljárásokkal 

3.     Új energiahordozók jelennek meg, pl: elektromosság, benzin (robbanómotorok), vegyipar

4.     Forradalmi újítások jelennek meg a mezőgazdaságban

5.     A haditechnika önálló ágazattá válik, kialakul a hadiipar, új fejlesztésekkel

6.     Megkezdődött az ipari és banktőke összeolvadása és koncentrációja, az úgynevezett monopóliumok kialakulása.

TALÁLMÁNYOK

·            nehézipar: új eljárások (Thomas, Martin, Bessemer) lehetővé teszik jó minőségű és olcsó acél előállítását, amit felhasználnak pl. vasútépítésre, autógyártásra, a hadiiparban, építészetben (Eiffel-torony, magasházak), gépgyártásban stb. A szénben és vasban gazdag területeken iparvidékek jönnek létre, ahol koncentrálódnak a nehézipari üzemek, ilyen pl. a Ruhr-vidék, Elzász-Lotharingia (Németo.)

·            vegyipar: a kémia fejlődésével új anyagokat fedeznek fel: műanyagok, robbanóanyagok (dinamit, Alfred Nobel), műtrágya, fényképészet és filmezés (celluloidszalag), festékek, stb.

·            elektromosság: megismerik és használni kezdik a villamos áramot (dinamó: Jedlik Ányos; ipari alkalmazását először Werner Siemens dolgozza ki; transzformátor (BDZ))

o              gépek meghajtására,

o              világításra: 1879, izzólámpa, Thomas Edison,

o              hírközlésre: 1876, telefon, Graham Bell; később telefonközpont is, Puskás Tivadar

o              (Marconi pedig a drót nélküli távírót)

o              közlekedésre: villamos, földalatti (az első Londonban, a második Budapesten)

·            közlekedés: még gyorsabb vasútépítés (két leghosszabb: transzkontinentális az USA, transzszibériai Oroszo.)

o              a robbanómotor feltalálása (1876 Nikolaus Otto - négyütemű Otto-motor) forradalmasítja a közlekedést és kialakít egy új iparágat, az autóipart

o              autógyárak: Benz, Daimler (Mercedes, a lánya után), Peugeot, Michelin (ő még 1899-ben túllépi a 100 km/órát teszteken), Ford (Henry Ford híres T-modellje az első futószalagon előállított gépkocsi - Galamb József a Ford gyár főmérnöke 1908-ban fejlesztette ki), FIAT, BMW

o              a gépkocsi kb. az 1920-as évekig luxuscikknek számít

·            a levegő meghódítása két úton indul el: léghajóval (1900, Ferdinand Zeppelin, innen a zeppelin) és repülővel (1903, Wright-fivérek) - 1909 Louis Blériot átrepüli a La Mache-csatornát

·            hadiipar: hátultöltős puskák (sorozatban gyártható tölténnyel), gyorstüzelő fegyverek (Maxim-géppuska), a haditengerészetben megjelenik az óriás csatahajó és a tengeralattjáró, és részben ide is a dinamit

·            Mezőgazdaság: Robbanómotorok révén megjelentek a traktorok, a lánctalpas járművek, a vegyipar révén a műtrágyák. Modernizálódott a mezőgazdasági termelés. Adalék-anyagok és hozamfokozók takarmányhoz keverésével az állattartás modernizálódott

 A MONOPOLKAPITALIZMUS KORA

·            a második ipari forradalom beruházásaihoz nagyon sok tőke kell, ezért óriásvállalatok alakulnak ki: monopóliumok (= több cég összefogása azért, hogy uralni tudják a piacot), ilyen monopólium pl. az USÁ-ban a Standard Oil (Rockefeller), amely az olajpiac nagy részét ellenőrzi, vagy a német Krupp-művek, amely a német acélipar vezető cége; a kapitalizmusnak ezt a szakaszát monopolkapitalizmusnak is nevezik.

·            egyre inkább összefonódik a bank- és az ipari tőke: a bankok gyakran támogatnak ipari beruházásokat.

·            a kapitalizmus ebben a korban válik világméretűvé: a nemzetközi pénzmozgás megélénkül (központja a londoni City, általános fizetőeszköz az angol font) - pl. az orosz iparosodáshoz a franciák adják a tőkét; a török vasutat a németek építik stb.

Monopóliumok formái:

• kartellek: egy-egy kartell részét képező vállalatok önállóak maradnak, de felosztják egymás közt a piacot, összehangolják áraikat
• szindikátusok: közös irányítás alatt állnak a vállalatok
• trösztök: egy-egy iparterületen teljesen összealvadt vállalatok
• konszern: szindikátusszerű, de egy-egy gazdasági ágazatra jellemzőek

·            világszervezetek jönnek létre: Nemzetközi Vöröskereszt, N. Postaszövetség, N. Vasúti Társaság, N Bíróság

·            világkiállítások: az ipari forradalom győzelmének jelképei. Az elsőt 1851-ben tartották Londonban, ahol 6 millió látogató 14 ezer kiállított tárgyat tekinthetett meg. Ezután 4-5 évente tartanak egyet, általában Párizsban, a látogatók száma folyamatosan nő. /A Krupp-művek az 1855-ös kiállításra egy 5 tonnás acéltömböt küldött./