• A függetlenség kivívása után folyamatosan növekedett az USA területe:
• I. hullám
(1803-19): Louisiana (Franciaországtól), Florida;
• II. hullám
(1845-53): Texas, Oregon, Új-Mexikó, Kalifornia;
• 1867: Alaszka
(Oroszországtól).
• Az újonnan csatlakozott területek őslakóit, az indiánokat egyre
nyugatabbra szorították.
• A gyors gazdasági fejlődés
tényezői:
• hatalmas szabad területek vonzották a betelepülőket (olcsó
földvásárlás);
• munkaerőhiány: vonzotta a betelepülőket (magasabb
munkabér) és inspirálta a műszaki fejlesztést (gépesítés Északon) és felgyorsította
a rabszolgaság terjedését (Délen);
• egyre bővülő piac és termelés.
• Észak és Dél ellentéte:
• Észak: kisbirtok alapú farmergazdálkodás (gabona, szarvasmarha),
fakitermelés, halászat; gyors ipari fejlődés (textil-, hajóépítő- és
fémmanufaktúrák); igény a hazai termelés és piac védelmére. Érdekeiket az
1854-ben megalakult Republikánus Párt képviselte.
• Dél: nagybirtok alapú, 3 millió rabszolgát dolgoztató monokultúrás
földművelés (dohány, indigó, gyapot, rizs, cukornád); gyengén fejlett ipar;
igény a szabadkereskedelemre, főként Angliával. Érdekeiket az 1828-ban alakult
Demokrata Párt képviselte.
• Észak és Dél között a feszültséget eltérő érdekeiken kívül a
rabszolgaság megítélése jelentette.
- 1820:
Missouri-egyezmény: új tagállamokat csak párosával lehet felvenni (1
rabszolgatartó - 1 szabad).
- 1854-ben Kansas és Nebraska felvételekor eltértek a
Missouri-egyezménytől, ezért Kansasban polgárháború kezdődött a rabszolgatartók
és a rabszolgaság-ellenes csoportok (abolicionisták) között.
- 1859-ben
John Brown betört Virginiába, ahol rabszolgalázadást szított, de elfogták és
kivégezték.
• Észak és Dél között a szakadáshoz az 1860-as elnökválasztás
vezetett: győzött A. Lincoln, a republikánusok jelöltje. Programját
(rabszolgaság területének korlátozása, védővámok) a déli államok nem tudták
elfogadni. 1860. dec. 20-án Dél-Carolina kinyilvánította elszakadását az
Uniótól, majd több déli állam is követte. Az elszakadt déli államok 1861. febr.
7-én megalapították az Amerikai Konföderált Államok Szövetségét, elnökükké
Jefferson Davist választották, fővárossá Richmondot tették.
A polgárháború (1861-65)
• A háború kezdetén a harcra jobban felkészült
déliek arattak sikereket.
• Az északiak hadseregszervezése lassan haladt,
Lincoln azonban bevezette reformjait:
• 1861-től protekcionista vámok;
• 1862-ben
elfogadták a Telepítési Törvényt (Homestead Act), amely a nyugati „szabad
földekből" 160 acre
földet biztosított mindazoknak, akik nem harcolnak az Unió ellen, és 5 évig
birtokolják, művelik azt;
• 1863. jan. 1-től lépett életbe a
lázadó ültetvényesek rabszolgáinak felszabadításáról szóló törvény.
• A háború menetében 1863-ban állt be fordulat:
• Lee
konföderációs serege 1863. júl. 1-3. között Gettysburgnél vereséget szenvedett.
(Meade)
•
Majd U. S. Grant, és Sherman tábornokok elfoglalta a Mississippi völgyét, és
ezzel elválasztotta egymástól a konföderáció államait.
• 1865. ápr.
9-én Appomatoxnál Lee letette a fegyvert, Jefferson Davist elfogták és
bebörtönözték.
• A mindmáig az
USA legnagyobb áldozatokkal járó (600000 halott) háborúja Észak győzelmével ért
véget.
A rekonstrukció
• 1865. ápr. 14-én Lincolnt meggyilkolták, utóda Andrew Johnson (1865-69)
idején kezdődött meg a déli államok visszafogadása az Unióba (rekonstrukció).
• A déli államok vonakodtak
végrehajtani a rabszolgafelszabadítást, ezért itt katonai diktatúrát vezettek
be.
• A rekonstrukció és a katonai
diktatúra Grant elnöksége (1869-77) idején fejeződött be
A déli államok különböző törvényekkel
fenntartották a faji megkülönböztetést.
Az USA a
polgárháború után
• Megindult a fehér telepesek rohama a Mississippin túlra. Az indiánokat
rezervátumokba telepítették át.
• Gyors gazdasági fejlődés: hatalmas belső piac
• Nagyvállalatai hódítottak a
világpiacon (Du Pont, Standard Oil, US Steel);
• kialakultak a nagy monopóliumok,
amelyek ellen törvényekkel próbáltak fellépni (trösztellenes törvények 1890,
1914).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése