Népesedési folyamatok és a polgári állam jellemzői

. Népességnövekedés, társadalom:

·         Az ipari forradalom fellendülése és tudományos felfedezései miatt nőtt az európai népesség.

·         A századforduló előtti és utáni években (1880-1920) jelentős volt az USA -ba áramlás (főleg: írek, olaszok, lengyelek, magyarok részéről)

·         Csökkent a mezőgazdaságból és nőtt az gyáripari álláslehetőségekből élők száma

·         Kelet-Európában kialakultak a torlódó társadalmak. Egymás mellett léteztek a régi társadalmi rétegek (paraszt, földesúr) ás az újak (munkás, gyáros, polgár). 

 Városiasodás - urbanizáció: 

London és Párizs mellett 1850 és 1900 közt egyre több európai településből lett nagyváros. Ezekben megjelent a tömegközlekedés, buszhálózat, majd Londonban 1863-től metró is. (Pesten: 1896 -tól van metró). Az utakon 1900-ra megjelentek az autók. A városok a fejlődés kiindulópontjai lettek. Amerikában 1900-tól kezdtek megjelenni az első 30 emeletes házak. (1900-ban 3 ilyen volt csak. Később: Empire State Building: 1931-re épült meg: 448 méteres, 102 emeletből áll.)

A lakásokban megjelentek a fürdőszobák, vízöblítéses WC -k, és a középosztály bővülésével két új tevékenység is terjedni kezdett a sport és a mozi.Első mozgóképes mozi: New Orleans (1896). Első újkori olimpia: 1896, Athén. Sportágak megjelenése

·         Foci játékszabályainak megalkotása: 1848 (Cambridgei Egyetem, Anglia)

·         Tenisz feltalálása: 1874 (Walter Wingfield őrnagy)

·         Kosárlabda: 1891 (James Naismith, USA)

A polgári állam

Nemzeti államok: Európa országai igyekeztek államalkotó nemzetük érdekei mentén nemzeti államokká váni, visszaszorítva nemzetiségeiket. Az angolok az íreket, az oroszok pedig a lengyeleket nyomták el.

Polgári államok: Az országok többsége polgári állammá alakult, melyben megnőtt a hivatalok száma, és az országok vezetése a lakosságot illetően egyre több dologba szólt bele. Megemelkedett a választásra jogosultak száma is, sok helyen kialakult az általános választójog. A nők csak az első világháborút követően kaptak szavazati jogot. 

Oktatásügy: Az oktatásért a 18. századig az egyház volt a felelős, ám ez a 19. század végére megváltozott. A legtöbb európai ország szétválasztotta az állam és egyház szerepköreit, és az oktatás állami feladattá változott. Az államok gondoskodni kezdtek a tanárképzésekről, a tantervekről, az előírt tananyagokról és az ingyenes iskolákról. Az egyház kezéből kikerült a születési, elhalálozási és házassági anyakönyvezés is. Magyarországon 1894-től már nem az egyház tartotta nyilván a születéseket, elhalálozásokat és házasságkötéseket!

A gondoskodó állam:

·         A polgári jellegű országokban új, állami hivatalok jelentek meg, pl.:posta, közlekedési vállalatok

·         Az állam védeni kezdte a munkavállalókat is: 1840-Anglia, gyári törvények: 12 óránál nem több munkaidő, gyermekmunka csak korlátozva, Németországban: 1882-től kötelező betegség és baleset-biztosítások bevezetése, 1889-től nyugdíj. (Magyarországon 1937 óta van 8 órás munkaidő.) 

·         Korábban csak egyházak kezén voltak kórházak (középkorban: ispotályok), az 1850 utáni időkben állami közkórházak létesültek. Óriásit fejlődött az egészségügy: felfedezték a fecskendőt, a klórral történő fertőtlenítést (Semmelweis Ignác) és a műtéti érzéstelenítést.

Gondolkodók, művészek a változó világban

Charles Darwin munkássága: Darwin angol természettudós volt, aki az 1830-as években beutazta a világot, majd 1859-ben publikálta élete főművét, melynek címe: "A fajok eredete". Ebben fejtette ki evolúcióelméletét. Új felfogása szembe helyezkedett az addig uralkodó teremtés elmélettel, mely azt állította, hogy a Földet, az állatokat és az embert mind Isten teremtette. Ezzel szemben Darwin azt fejtegette, hogy az élőlények mind az életért való küzdelemben, folyamatos alkalmazkodás és fejlődés révén alakultak ki. Később 1871-ben újabb művet írt: "Az ember származása" melyben azt írta le, hogy az ember az állatvilágból fejlődött ki.

Tiltakozások: az egyházak és a hívő emberek hevesen tiltakoztak az evolúció elmélet ellen. Közben megszületett a szocialdarwinizmus is: a természetes kiválasztódás alkalmazása népekre, társadalmakra, a történelemben a sikeres és erős népek maradtak fenn. 

Filozófiai irányzatok, művészetek a 19. század második felében:

·         Az irracionalizmus: az egyént felfoghatatlan, irracionális erők befolyásolják. Pesszimista (borúlátó) filozófia volt. Fő képviselője: Arthur Schopenhauer.

·         A korszak híres filozófusai: Friedrich Nietzsche, (Isten halott!), aki a magas erkölcsi elvárásokkal bíró, értelmileg független és felsőbbrendű emberek teremtette új világban hitt és Sigmund Freud, aki a mindenkiben meglévő ösztön én, és felettes én konfliktusaiban látta a lelki problémák gyökereit.

·         A művészetek: A technika fejlődésével új művészeti ágak jelentek meg, mint a fényképészet és a film. Megkezdődött a tömegkultúra és a magas művészetek szétválása.

·         A korszak nagy írói: Emile Zola (1840-1902), Dosztojevszkij (1821-1881), Marcel Proust (1871-1922)