Előzmények
· Az 1825 óta tartó reformországgyűlések nem hoznak
lényeges változást a jobbágykérdésben
· 1846: a Galíciai eseményekből – lengyel nemesség
felkelése és leverése az ellenük feltüzelt lengyel és ukrán parasztok
közreműködésével – a jobbágyfelszabadítás sürgetése következett az ellenzéknél,
míg a konzervatívok: még óvatosabban a reformokkal és az Udvarral, amely1845-től
Metternich irányításával ismét a kemény kéz politikájához nyúlt:
adminisztrátori rendszer, együttműködés a konzervatívokkal.
· 1846-ban megalakul a Konzervatív Párt („fontolva
haladók”);
· 1847-ben megalakul az Ellenzéki Párt (programja az
Ellenzéki Nyilatkozat, vezetője gróf Batthyány Lajos)
· Ellenzéki Nyilatkozat: kívánalmai: kötelező
örökváltság állami kártalanítással, népképviseleti ogy., és ennek felelős
kormány, polgári szabadságjogok, törvény előtti egyenlőség, közteherviselés,
kiváltságok felszámolása, adminisztrátori rendszer megszüntetése, alkotmány a
bir. ausztriai felének is.
· 1847-ben gazdasági és pénzügyi válság Európában
Az utolsó rendi
(reform)országgyűlés
• Az 1847-48-as
országgyűlésen az udvar és az ellenzék patthelyzetét a franciaországi hírek
törték meg: kitört a forradalom, amely gyorsan terjed más országokra is.
• Kossuth március 3-án
felirati javaslatában örökváltságot, közteherviselést, felelős kormányt
követelt, továbbá alkotmányt az örökös tartományoknak is;
• a felsőtábla az időt húzta;
• 1848. március 13. (1.)
bécsi forradalom után március 14-én a felsőtábla is elfogadta a felirati
javaslatot és egy országgyűlési küldöttség vitte Bécsbe.
A pesti forradalom
• Pestre is megérkezett
Kossuth felirati javaslatának szövege, majd Irinyi József petíciót fogalmazott
(12 pont) az országgyűlési reformerők támogatására.
• A fiatal radikálisok
március 15-én cselekedtek: a 19-iki gyűlést hozták előre
• Reggel a fiatalság Petőfi,
Jókai, Vasvári vezetésével elindult a Pilvax kávéházból.
• Landerernél lefoglalták a
nyomdát és a cenzúra mellőzésével kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt.
(1. szabad sajtótermék)
A 12 pont követelései (sajtószabadság, közteherviselés stb.), a
polgári átalakulást segítik elő, a márciusi ifjakhoz tömegek csatlakoztak, és
ez hozzájárult a forradalom győzelméhez.
• Délután kb. 20000 fős tömeg
gyűlt össze a Nemzeti Múzeumnál, ahonnan a Városháza felé vonultak, ahol már
csatlakozott hozzájuk a liberális nemesség egy-két vezetője (Nyáry Pál, Klauzál
Gábor) és Pest város tanácsa is.
• A tömeg a hajóhídon
keresztül átvonult Budára, a Helytartótanács épületéhez a Várba. A
Helytartótanács engedett, szabadon engedték a bebörtönzött Táncsis Mihályt.
• Este a Nemzeti Színházban a
korábban betiltott Bánk bánt adták elő.
A forradalom értékelése
• A forradalom vér nélkül
zajlott le.
• Kezdetben az irányítók a fiatal radikálisok voltak,
akik ezután a vezetést „átengedték" a „profi" politikusoknak, a liberális
nemességnek. A 12 pont polgári átalakulást követelő
pontjai alapvetően megegyeztek a liberális nemesség reformkori céljaival, a
liberális nemesség ezért támogatta a fiatalok mozgalmát.
Az utca eseményei hozzájárultak az Udvar
meghátrálásához, és ennek következménye a kormány kinevezése (március 17.), az
áprilisi törvények szentesítése. A nádor
(István főherceg), aki teljhatalmat kapott Batthyány Lajost kinevezi miniszterelnökké
(a kormány: Szemere Bertalan – belügy; herceg Esterházy Pál – király személye
körüli; Klauzál Gábor – földművelés, ipar és kereskedelemügy; Kossuth Lajos –
pénzügy; Mészáros Lázár – honvédelmi; gróf Széchenyi István – közmunka és
közlekedésügy; báró Eötvös József – vallás és közoktatás; Deák Ferenc –
igazságügy).
Az áprilisi törvények
A törvények megszületése
• Az utolsó rendi
országgyűlés által elfogadott törvényeket, amelyek az 1848. márciusi
eseményeket törvényes forradalommá
tették, V. Ferdinánd április 11-én szentesítette. Az áprilisi törvények által megszületett a polgári és alkotmányos
Magyarország, az ország alkotmányos monarchia lett.
• A törvények jogerőre
emelkedésével Európa más országaihoz képest a magyarországi forradalmi helyzet
viszonylag gyorsan konszolidálódhatott.
• Az áprilisi törvényekben
kialakított politikai berendezkedéshez az 1831-es belga alkotmány szolgált
mintaként.
A polgári átalakulás törvényei
-
Jobbágyfelszabadítás
Az úrbéres szolgáltatások megszűntek, a
parasztok az általuk használt úrbéres földet szabad tulajdonként kapták meg.
A földesurak kármentesítését az állam magára
vállalta, de gyakorlati megvalósításról nem rendelkeztek.
A térség leghaladóbb
jobbágyfelszabadítása volt ez: nem vettek el a paraszti földekből, a megváltást
az állam vállalta.
-
Papi
tizedet, ősiséget eltörölték.
-
Kimondták a közteherviselést.
-
Rögzítették a keresztény felekezetek egyenjogúságát.
-
A politikai jogok területén megszűntek a származási
különbségek.
-
Részletes
sajtótörvényt alkottak.
-
Kimondták Erdély és a Partium egyesítését
Magyarországgal (Unió), a Határőrvidék is a magyar kormány alá került.
-
A kétkamarás,
Pesten ülésező országgyűlést
népképviseleti alapra helyezték:
a képviselők választások
útján 3 éves mandátumhoz juthattak;
a választójogot vagyoni vagy
műveltségi cenzushoz kötötték - itt
volt a legalacsonyabb vagyoni cenzus Európában - (minden 20 év feletti,
büntetlen előéletű, legalább ¼ telekkel rendelkező férfi ez a vagyoni cenzus +
értelmiség, a nemesek mindegyike megőrizhette választójogát az érdekegyesítés
eredményeképp);
az alsótábla jogai
kibővültek: megszavazta a költségvetést, hozzájárulása nélkül nem lehetett
feloszlatni;
A törvényhozó hatalmat így (szentesítési
jogának köszönhetően) az uralkodó és az országgyűlés gyakorolta.
-
az új magyar kormány az országgyűlésnek volt felelős:
az uralkodó nevezte ki a
miniszterelnököt, aki kijelölhette kormányának tagjait;
az uralkodó rendeletei csak az illetékes miniszterek ellenjegyzésével voltak érvényesek.
-
A megyék (az
„alkotmányosság védőbástyái") népképviseleti alapra történő helyezését
elhalasztották, de a megyegyűlések tagjainak sorát kibővítették a községek
küldötteivel.
-
A városok
irányítását választott testületekre bízták.
Államjogi törvények
• Kimondták az ország
Habsburg Birodalmon belüli különállását.
• Nagyjából egy
perszonáluniós kapcsolat jött létre.
A perszonáluniónál lazábbnak
tekinthető a kapcsolat, mert a nádor lett a király teljhatalmú helyettese, ha
az uralkodó nem tartózkodott az országban (márpedig általában Bécsben volt).
A perszonáluniónál szorosabbnak
tekinthető a kapcsolat, mert az ország nem intézhette önállóan a külügyeket, és
a hadüzenet, illetve a békekötés joga is az uralkodónál maradt.
A törvények értékelése
• „Törvényesítette" a
forradalmat, magába foglalva a polgári átalakulás legfontosabb törvényeit.
• Lehetővé tette a gyors
konszolidációt.
• Több törvény elnagyolt,
ideiglenes jellegű volt, továbbfejlesztésre várt.
Problémák és bizonytalanságok
• A jobbágyfelszabadítás nem
terjedt ki az irtványok, szőlők és általában a nem úrbéres földekre;
bizonytalan volt a majorsági földekre települt zsellérek sorsa (bár személyükben
ők is felszabadultak).
• Elmaradtak a
nemzetiségekkel kapcsolatos törvények: az egy politikai nemzet koncepciója,
illetve a mindenkire kiterjedő politikai szabadságjogok elégséges voltának
képzete miatt. Nem foglalkoznak a nemzetiségek sajátos
problémáival,így részben emiatt a horvát, a szerb, a román és az erdélyi szász
mozgalom a szabadságharc ellen fordult, amit elősegített a bécsi udvar megosztó
törekvése.
• Megmaradtak a céhek.
• A városi feszültségek miatt
elhalasztották a zsidók teljes emancipációját.
• Bizonytalanság maradt az
Ausztriával tartandó kapcsolatban: Az április törvények nem rendezték egyértelműen Magyarország és a Habsburg-tartományok
viszonyát, s ebből adódóan az önálló magyar külpolitika lehetőségeit (tekinthető-e
a király személye körüli miniszter külügyminiszternek), a magyar hadsereg
megszervezésének módját, a pénzkibocsátás és államadósság megosztását sem, vagy
épp szükséges-e katonailag segítséget nyújtani Ausztriának.
Az
alkotmány a Pragmatica Sanctio
alapján állt, de értelmezését (perszonálunió vagy szorosabb kapcsolat köti
össze Magyarországot és az örökös tartományokat) a két fél az erőviszonyok
alakulásától tette függővé. Ez a politikai rendezetlenség lett az alapja az
udvar és a kormány közötti ellentétnek, amely 1848 nyarán feszültségekhez, majd
1848 szeptemberében a szabadságharc kitöréséhez vezetett.
Parasztmozgalmak és
nemzetiségi kérdés
A kormánynak el kell
hárítania a jobbágylázadás veszélyét ezért azonnal végrehajtják a földosztási
törvényt
1848. június végén megtartják
a népképviseleti választásokat ahol a polgári átalakulás hívei győzelmet
aratnak, így a kormány szilárd parlamenti többségre támaszkodhat
Honvédelmi probléma: az udvar
nem küldte haza a külföldön szolgáló magyar ezredeket. Júl. 11-én Kossuth
javaslatára az országgyűlés megszavaz 200 000 katonát (délvidéken véres
összecsapások a szerb felkelőkkel; Jellasics Magyarország ellen készülődik;
augusztus végén a király követeli a magyar hadügy- és pénzügyminisztérium
beolvasztását a bécsi minisztériumokba, míg Jellačić királyi megerősítést kap)
Nemzetiségi kérdés: a nemzeti
mozgalmak minél nagyobb autonómiát akarnak kivívni, így egymással is
szembekerülnek; közelednek az ígérgető bécsi udvar felé, a magyar politikai
törekvésekkel szemben.
|
VÁZLAT
|
Feudalizmus
lebontása
|
Polgári
állam felépítése
|
Állam egységének
megteremtése
|
osztrák-magyar
viszony
|
|
ősiség eltörlése
tized eltörlése
úriszék eltörlése
úrbéri terhek és szolgáltatások eltörlése
|
önálló, felelős Magyar
Kormány
népképviseleti országgyűlés Pesten
3 évenkénti, általános, titkos
választás
közteherviselés
bevett vallások egyenjogúsítása
sajtó és szólásszabadság
hitelintézet felállítása
városi önkormányzatok létesítése
|
Magyarország és Erdély
uniója
Partium, Határőrvidék visszacsatolása Magyarországhoz
|
Kimondták az ország Habsburg
Birodalmon belüli különállását, de nem rendezték egyértelműen Magyarország és
a Habsburg-tartományok viszonyát,
|
A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei
Az uralkodó aug. 31-én
visszavonja az önálló magyar pénzügy- és hadügyminisztérium jogkörét à a magyar vezetés nem fogadja el a határozatot à Jellasics átlépi az országhatárt (szept. 11.) à az országgyűlés vállalja az önvédelmi harcot;
újoncozás (a parasztság megnyerése érdekében eltörlik a szőlődézsmát); Országos
Honvédelmi Bizottság (OHB) alakul, mely októbertől végrehajtó hatalom lesz.
1. Jellasics támadása és veresége
•
1848. szept. 11-én Jellasics átkelt a Dráván és Pest-Buda felé vonult. A
magyarok kétszer legyőzték: Móga
János: szept. 29. Pákozd; Perczel Mór és Görgey Artúr: okt. 7. Ozora. Jellasics Bécs irányába
menekült.
•
Jellasics támadását követően, okt. 8-án megalakult az Országos Honvédelmi
Bizottmány (OHB), elnöke Kossuth
lett.
•
Okt. 6-án kitört az újabb bécsi forradalom, a császár Windischgrätz herceget
bízta meg a bécsi és a magyar forradalom leverésével.
• Móga üldözte a Bécs felé menekülő Jellasicsot, majd
miután hosszas várakozást követően átkelt a határon, okt. 30-án Schwechatnál
vereséget szenvedett az osztrákoktól;
•
Móga lemondott, Görgeyt nevezték ki a feldunai sereg parancsnokának.
•
A harcok megindultak az ország más részein is:
Délvidéken:
Kiss Ernő és Damjanich János harcolt a szerb felkelőkkel és a császári
csapatokkal;
Erdélyben Puchner császári
tábornok a románokkal szövetkezve elfoglalta Kolozsvárt (nov. 17.), de a
székelyek megakadályozták, hogy kijusson az Alföldre (székely népfelkelés);
Galícia
felől Schlick hadserege tört be az országba.
2. A védelem kérdése – Pest eleste
Görgey vitába keveredett
Kossuthal. A vita lényege: Kossuth katonai kérdésekbe is beleszólt nem értve,
hogy Görgey miért hátrál – a sereget féltette a döntő vereségtől. Végül Kossuth
Perczel Mórt utasította arra, hogy állítsa meg Pest előtt az osztrákokat.
Így következett a Móri csata (1848
december 30-án) melyet a magyarok elvesztettek, az osztrák sereg pedig elfoglalhatta
Pestet (január 5.).
A békeküldöttség Batthyány és
Deák vezetésével kudarcot vallott, Windischgrätz
nem hajlandó kompromisszumokra.
Az országgyűlés (diéta) és az
OHB Debrecenbe menekült (december 31., január 1.) és egy új haditerv született.
Ennek lényege a Felső-tiszai csapatösszevonás elrendelése.
3. Erdélyi hadszíntér
Októberben a román parasztok
támadnak a magyarokra, novemberben már a császári erők, elesik Kolozsvár
Erdély elvesztését a székely
felkelés menti meg (Gábor Áron a vezetője)
Majd a lengyel Bem József
lesz az erdélyi hadak vezetője, aki 1849 márciusra felszabadítja nagyrészt
Erdélyt.
Jelentősebb csaták: Piski
(február 9., Nagyszeben (március 11)
Erdély fontos, mint
hátország, pl. Nagyváradon komoly hadiüzem működik.
Görgey Vácott kiad egy
kiáltványt január 5-én, a tisztikar megnyugtatására, hogy a harcuk törvényes.
A kiáltványban a 48-as alkotmány védelme, az
alkotmányos monarchia (V. Ferdinánd!) mellett állt ki, de az OHB-tól
és a köztársasági törekvésektől elhatárolta magát.
Görgey serege 1849 januárjában
egy elterelő hadművelet keretében Vácon és a Felvidéken keresztül vonult az
összpontosítás helyszínéhez. Ezzel lekötötte Windischgratz erőinek egy részét,
melyek az üldözésébe kezdtek ahelyett, hogy Debrecent támadták volna.
A felvidéki hadjárat fontos
csatája volt a Branyiszkói csata (1849 február 5.) melynek
hőse Guyon Richárd áttört a branyiszkói-hágón és egyesülni tudott a sereg
Klapka György csapataival, aki Tokajnál sikeresen megállította Schlick tábornokot.
5. Kápolnai csata
Kossuth Henrik Dembinskit
nevezte ki főparancsnokká, nem bízott Görgeyben.
Ez rossz döntés volt, Dembinski elvesztette a csatát február 26-27-én.
Tiszti lázadás tör ki, Kossuth Vetter Antalt nevezi ki, akit
egy hónap múlva Görgey vált.
6. Olmützi alkotmány
Windischgratz
alaposan túlértékelte a kápolnai csatában aratott győzelme jelentőségét, amikor
a csata után a magyar felkelés teljes felszámolásáról tett jelentést Ferenc
Józsefnek. A sikeren felbátorodva az uralkodó új, oktrojált alkotmányt adott
ki (1849 március 4-én), amely sosem lépett életbe. Magyarországot részekre
osztva, tartományként olvasztotta be a Birodalomba, a császár szinte
teljhatalommal rendelkezett.
Az
olmützi alkotmányra lesz magyar választ a Függetlenségi
Nyilatkozat.
Tavaszi hadjárat 1849 április1. – 1849. május 21.
1.Haditerv (Eger,
Gyöngyös): ellentámadás, amelynek során be kell keríteni az ellenséges
főerőket.
2.Főbb katonai vezetők:
Görgey, Klapka, Damjanich János, Aulich Lajos
3. Főbb csaták: Hatvan
(ápr. 2.), Tápióbicske (ápr. 4.), Isaszeg (ápr. 6.), Vác (ápr.10.), Nagysalló
(ápr.19.)
Magyar győzelmek,
Windischgratzet leváltják (Welden). De nem tudják megsemmisíteni a császári
főerőket, viszont az ország nagy része felszabadul.
4. Buda bevétele május 21.
Előtte volt vita, hogy üldözni, vagy
a fővárost visszavenni – politikai és katonai okból is fontos volt.
3 hetes (17 napos) az ostrom, Budát Hentzi tábornok védte, aki indokolatlanul
lövette Pestet is, hősi halált hal. Képe ott lóg Ferenc József szobájában.
5. Habsburg-ház
trónfosztása, Függetlenségi Nyilatkozat
Április 14-én a debreceni
Nagytemplomban, az országgyűlés nyílt ülésén mondatja ki Kossuth. Okai:
- politikai válasz az olmützi alkotmányra
- béketábor tevékenységének megakadályozása
- nemzetközi elismerést remélt tőle
Összességében nem javított az
ország helyzetén, de sokat se rontott, felesleges volt inkább.
Az államformáról nincs
döntés, Kossuth kormányzó elnök lesz, pár hét múlva megalakul a Szemere
Bertalan vezette kormány, s ekkortól Kossuth rendeletei csak miniszteri
ellenjegyzéssel érvényesek.
A szabadságharc veresége
1.Ferenc József segítséget
kér az orosz cártól.
I. Miklós május 9-iki
kiáltványában meg is adja. Okai:
- ne terjedjen át a forradalom lengyel területre
- politikai befolyásának növelése
2. Az
orosz-osztrák támadás:
1849. június 15-én 200 ezer
orosz és 170 ezer osztrák katona zúdult hazánkra, több irányból.
Az oroszok főereje Ivan Paszkevics herceg vezetésével északról, a Kassa-Miskolc
útvonalon közeledett,
az osztrákok pedig Julius von Haynau
(bresciai hiéna) táborszernagy vezetésével a Duna mentén törtek Pest felé.
Erdélyben az orosz-osztrák seregeket AlexandrLüders irányította a Tömösi
szoroson át Brassó felé haladva.
A magyarok egyetlen esélye az időhúzás volt, amíg valamelyik európai
nagyhatalom be nem avatkozik. Ám ez sajnos nem történt meg.
3. Megbékélési kísérletek
a nemzetiségekkel
Szerbekkel sikertelen a
tárgyalás, területi autonómiát is akartak.
Románokkal sikeresebb, az emigráns Balcescu közvetít.
Július 28. – országgyűlési
határozat a nemzetiségekről:
széles körű nyelvhasználat az oktatásban és a közigazgatásban, de nincs
területi autonómia.
Már túl későn született, ugyanakkor Európában az első ilyen.
Megtörténik a zsidóság egyenjogúsítása (emancipáció). Okai:
asszimilálódtak és támogatták a szabadságharcot
4. Védelmi tervek a túlerő
ellen
Komáromi összpontosítás
(Görgey)
előnye: erőd, a környék lakossága mellettünk, „csak” az osztrákok ellen kell
győzni
Szegedi összpontosítás
(Dembinski, Perczel)
előnye, hogy vereség esetén lehet menekülni Törökország felé
hátránya: nincs erőd, csak a szegedi sáncok, és a lakosság is inkább ellenséges
ráadásul mindkét hadsereget magunkra vonjuk
Kossuth az utóbbi mellett
dönt azonban a győri vereség miatt.
5. Utolsó csaták
Görgei kísérletet tesz
Komáromnál Haynau megállítására, de veszít, megsebesül, így késve indul az
összpontosítás helyére, ráadásul kerülővel, mert belefut az oroszokba is.
Erdélyben Lüders
orosz-osztrák erői felmorzsolják Bem erőit.
július 31. Segesvár (Petőfi), augusztus 6. Nagycsűr
Dembinski, akit Kossuth újra
kinevez fővezérré Szegedet elhagyva Szőregen vív csatát aug.3-5 között.
Veszít, és a vereség után nem az új gyülekezőhelyre, Aradra, hanem délebbre,
Temesvár felé vonul.
Itt átadja a parancsnokságot Bemnek, aki csatát vállal, de veszít a
szabadságharc utolsó nagy csatájában aug. 9-én.
Kossuth lemond, elhagyja az
országot, Görgei kap teljhatalmat. Ő nem látja értelmét a további
véráldozatnak, aug. 13-án Világosnál leteszi a fegyvert, bízva az oroszok
szóbeli ígéretében, de csak az ő személye kap kegyelmet.
Komárom erődje október 2-án
kapitulál, miután Klapka kiharcolta a várban
tartózkodó katonai és polgári személyek bántatlanságát.
A szabadságharc vereségének
legfőbb okai:
·
Az
osztrák-orosz túlerő.
·
A
magyar szabadságharcnak mindvégig ellenségei voltak a nemzetiségek.
·
A
magyarok harca elszigetelt maradt, nem találtunk szövetségeseket.
A Görgey kérdés: Az elmenekült Kossuth bejárta a világot és
mindenhol Görgeyt tette felelőssé a szabadságharc leveréséért. Oka: könnyebb
elfogadni, hogy elárultak, mint azt hogy megvertek bennünket.
