7.2. A POLGÁRI FORRADALOM, áprilisi törvények, szabadságharc

Előzmények

·      Az 1825 óta tartó reformországgyűlések nem hoznak lényeges változást a jobbágykérdésben

·      1846: a Galíciai eseményekből – lengyel nemesség felkelése és leverése az ellenük feltüzelt lengyel és ukrán parasztok közreműködésével – a jobbágyfelszabadítás sürgetése következett az ellenzéknél, míg a konzervatívok: még óvatosabban a reformokkal és az Udvarral, amely1845-től Metternich irányításával ismét a kemény kéz politikájához nyúlt: adminisztrátori rendszer, együttműködés a konzervatívokkal.

·      1846-ban megalakul a Konzervatív Párt („fontolva haladók”);

·      1847-ben megalakul az Ellenzéki Párt (programja az Ellenzéki Nyilatkozat, vezetője gróf Batthyány Lajos)

·      Ellenzéki Nyilatkozat: kívánalmai: kötelező örökváltság állami kártalanítással, népképviseleti ogy., és ennek felelős kormány, polgári szabadságjogok, törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, kiváltságok felszámolása, adminisztrátori rendszer megszüntetése, alkotmány a bir. ausztriai felének is.

·      1847-ben gazdasági és pénzügyi válság Európában

Az utolsó rendi (reform)országgyűlés

• Az 1847-48-as országgyűlésen az udvar és az ellenzék patthelyzetét a franciaországi hírek törték meg: kitört a forradalom, amely gyorsan terjed más országokra is.

• Kossuth március 3-án felirati javaslatában örökváltságot, közteherviselést, felelős kormányt követelt, továbbá alkotmányt az örökös tartományoknak is;

• a felsőtábla az időt húzta;

• 1848. március 13. (1.) bécsi forradalom után március 14-én a felsőtábla is elfogadta a felirati javaslatot és egy országgyűlési küldöttség vitte Bécsbe.

A pesti forradalom

• Pestre is megérkezett Kossuth felirati javaslatának szövege, majd Irinyi József petíciót fogalmazott (12 pont) az országgyűlési reformerők támogatására.

• A fiatal radikálisok március 15-én cselekedtek: a 19-iki gyűlést hozták előre

• Reggel a fiatalság Petőfi, Jókai, Vasvári vezetésével elindult a Pilvax kávéházból.

• Landerernél lefoglalták a nyomdát és a cenzúra mellőzésével kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. (1. szabad sajtótermék)

A 12 pont követelései (sajtószabadság, közteherviselés stb.), a polgári átalakulást segítik elő, a márciusi ifjakhoz tömegek csatlakoztak, és ez hozzájárult a forradalom győzelméhez.

• Délután kb. 20000 fős tömeg gyűlt össze a Nemzeti Múzeumnál, ahonnan a Városháza felé vonultak, ahol már csatlakozott hozzájuk a liberális nemesség egy-két vezetője (Nyáry Pál, Klauzál Gábor) és Pest város tanácsa is.

• A tömeg a hajóhídon keresztül átvonult Budára, a Helytartótanács épületéhez a Várba. A Helytartótanács engedett, szabadon engedték a bebörtönzött Táncsis Mihályt.

• Este a Nemzeti Színházban a korábban betiltott Bánk bánt adták elő.

A forradalom értékelése

• A forradalom vér nélkül zajlott le.

• Kezdetben az irányítók a fiatal radikálisok voltak, akik ezután a vezetést „átengedték" a „profi" politikusoknak, a liberális nemességnek. A 12 pont polgári átalakulást követelő pontjai alapvetően megegyeztek a liberális nemesség reformkori céljaival, a liberális nemesség ezért támogatta a fiatalok mozgalmát.

Az utca eseményei hozzájárultak az Udvar meghátrálásához, és ennek következménye a kormány kinevezése (március 17.), az áprilisi törvények szentesítése. A nádor (István főherceg), aki teljhatalmat kapott Batthyány Lajost kinevezi miniszterelnökké (a kormány: Szemere Bertalan – belügy; herceg Esterházy Pál – király személye körüli; Klauzál Gábor – földművelés, ipar és kereskedelemügy; Kossuth Lajos – pénzügy; Mészáros Lázár – honvédelmi; gróf Széchenyi István – közmunka és közlekedésügy; báró Eötvös József – vallás és közoktatás; Deák Ferenc – igazságügy).

Az áprilisi törvények

A törvények megszületése

• Az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott törvényeket, amelyek az 1848. márciusi eseményeket törvényes forradalommá tették, V. Ferdinánd április 11-én szentesítette. Az áprilisi törvények által megszületett a polgári és alkotmányos Magyarország, az ország alkotmányos monarchia lett.

• A törvények jogerőre emelkedésével Európa más országaihoz képest a magyarországi forradalmi helyzet viszonylag gyorsan konszolidálódhatott.

• Az áprilisi törvényekben kialakított politikai berendezkedéshez az 1831-es belga alkotmány szolgált mintaként.

A polgári átalakulás törvényei

-       Jobbágyfelszabadítás

 Az úrbéres szolgáltatások megszűntek, a parasztok az általuk használt úrbéres földet szabad tulajdonként kapták meg.

 A földesurak kármentesítését az állam magára vállalta, de gyakorlati megvalósításról nem rendelkeztek.

A térség leghaladóbb jobbágyfelszabadítása volt ez: nem vettek el a paraszti földekből, a megváltást az állam vállalta.

-        Papi tizedet, ősiséget eltörölték.

-       Kimondták a közteherviselést.

-       Rögzítették a keresztény felekezetek egyenjogúságát.

-       A politikai jogok területén megszűntek a származási különbségek.

-       Részletes sajtótörvényt alkottak.

-        Kimondták Erdély és a Partium egyesítését Magyarországgal (Unió), a Határőrvidék is a magyar kormány alá került.

-       A kétkamarás, Pesten ülésező országgyűlést népképviseleti alapra helyezték:

a képviselők választások útján 3 éves mandátumhoz juthattak;

a választójogot vagyoni vagy műveltségi cenzushoz kötötték - itt volt a legalacsonyabb vagyoni cenzus Európában - (minden 20 év feletti, büntetlen előéletű, legalább ¼ telekkel rendelkező férfi ez a vagyoni cenzus + értelmiség, a nemesek mindegyike megőrizhette választójogát az érdekegyesítés eredményeképp);

az alsótábla jogai kibővültek: megszavazta a költségvetést, hozzájárulása nélkül nem lehetett feloszlatni;

A törvényhozó hatalmat így (szentesítési jogának köszönhetően) az uralkodó és az országgyűlés gyakorolta.

-       az új magyar kormány az országgyűlésnek volt felelős:

az uralkodó nevezte ki a miniszterelnököt, aki kijelölhette kormányának tagjait;

az uralkodó rendeletei csak az illetékes miniszterek ellenjegyzésével voltak érvényesek.

-       A megyék (az „alkotmányosság védőbástyái") népképviseleti alapra történő helyezését elhalasztották, de a megyegyűlések tagjainak sorát kibővítették a községek küldötteivel.

-       A városok irányítását választott testületekre bízták.

Államjogi törvények

• Kimondták az ország Habsburg Birodalmon belüli különállását.

• Nagyjából egy perszonáluniós kapcsolat jött létre.

A perszonáluniónál lazábbnak tekinthető a kapcsolat, mert a nádor lett a király teljhatalmú helyettese, ha az uralkodó nem tartózkodott az országban (márpedig általában Bécsben volt).

A perszonáluniónál szorosabbnak tekinthető a kapcsolat, mert az ország nem intézhette önállóan a külügyeket, és a hadüzenet, illetve a békekötés joga is az uralkodónál maradt.

A törvények értékelése

• „Törvényesítette" a forradalmat, magába foglalva a polgári átalakulás legfontosabb törvényeit.

• Lehetővé tette a gyors konszolidációt.

• Több törvény elnagyolt, ideiglenes jellegű volt, továbbfejlesztésre várt.

Problémák és bizonytalanságok

• A jobbágyfelszabadítás nem terjedt ki az irtványok, szőlők és általában a nem úrbéres földekre; bizonytalan volt a majorsági földekre települt zsellérek sorsa (bár személyükben ők is felszabadultak).

• Elmaradtak a nemzetiségekkel kapcsolatos törvények: az egy politikai nemzet koncepciója, illetve a mindenkire kiterjedő politikai szabadságjogok elégséges voltának képzete miatt. Nem foglalkoznak a nemzetiségek sajátos problémáival,így részben emiatt a horvát, a szerb, a román és az erdélyi szász mozgalom a szabadságharc ellen fordult, amit elősegített a bécsi udvar megosztó törekvése.

• Megmaradtak a céhek.

• A városi feszültségek miatt elhalasztották a zsidók teljes emancipációját.

• Bizonytalanság maradt az Ausztriával tartandó kapcsolatban: Az április törvények nem rendezték egyértelműen Magyarország és a Habsburg-tartományok viszonyát, s ebből adódóan az önálló magyar külpolitika lehetőségeit (tekinthető-e a király személye körüli miniszter külügyminiszternek), a magyar hadsereg megszervezésének módját, a pénzkibocsátás és államadósság megosztását sem, vagy épp szükséges-e katonailag segítséget nyújtani Ausztriának.

Az alkotmány a Pragmatica Sanctio alapján állt, de értelmezését (perszonálunió vagy szorosabb kapcsolat köti össze Magyarországot és az örökös tartományokat) a két fél az erőviszonyok alakulásától tette függővé. Ez a politikai rendezetlenség lett az alapja az udvar és a kormány közötti ellentétnek, amely 1848 nyarán feszültségekhez, majd 1848 szeptemberében a szabadságharc kitöréséhez vezetett.

Parasztmozgalmak és nemzetiségi kérdés

A kormánynak el kell hárítania a jobbágylázadás veszélyét ezért azonnal végrehajtják a földosztási törvényt

1848. június végén megtartják a népképviseleti választásokat ahol a polgári átalakulás hívei győzelmet aratnak, így a kormány szilárd parlamenti többségre támaszkodhat

Honvédelmi probléma: az udvar nem küldte haza a külföldön szolgáló magyar ezredeket. Júl. 11-én Kossuth javaslatára az országgyűlés megszavaz 200 000 katonát (délvidéken véres összecsapások a szerb felkelőkkel; Jellasics Magyarország ellen készülődik; augusztus végén a király követeli a magyar hadügy- és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba, míg Jellačić királyi megerősítést kap)

Nemzetiségi kérdés: a nemzeti mozgalmak minél nagyobb autonómiát akarnak kivívni, így egymással is szembekerülnek; közelednek az ígérgető bécsi udvar felé, a magyar politikai törekvésekkel szemben.

VÁZLAT	Feudalizmus lebontása	Polgári állam felépítése	Állam egységének megteremtése	osztrák-magyar viszony
	ősiség eltörlése tized eltörlése úriszék eltörlése úrbéri terhek és szolgáltatások eltörlése	önálló, felelős Magyar Kormány népképviseleti országgyűlés Pesten  3 évenkénti, általános, titkos választás közteherviselés bevett vallások egyenjogúsítása sajtó és szólásszabadság hitelintézet felállítása városi önkormányzatok létesítése	Magyarország és Erdély uniója Partium, Határőrvidék visszacsatolása Magyarországhoz	Kimondták az ország Habsburg Birodalmon belüli különállását, de nem rendezték egyértelműen Magyarország és a Habsburg-tartományok viszonyát,

A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei

Az uralkodó aug. 31-én visszavonja az önálló magyar pénzügy- és hadügyminisztérium jogkörét à a magyar vezetés nem fogadja el a határozatot à Jellasics átlépi az országhatárt (szept. 11.) à az országgyűlés vállalja az önvédelmi harcot; újoncozás (a parasztság megnyerése érdekében eltörlik a szőlődézsmát); Országos Honvédelmi Bizottság (OHB) alakul, mely októbertől végrehajtó hatalom lesz.

1. Jellasics támadása és veresége

• 1848. szept. 11-én Jellasics átkelt a Dráván és Pest-Buda felé vonult. A magyarok kétszer legyőzték: Móga János: szept. 29. Pákozd; Perczel Mór és Görgey Artúr: okt. 7. Ozora. Jellasics Bécs irányába menekült.

• Jellasics támadását követően, okt. 8-án megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB), elnöke Kossuth lett.

• Okt. 6-án kitört az újabb bécsi forradalom, a császár Windischgrätz herceget bízta meg a bécsi és a magyar forradalom leverésével.

• Móga üldözte a Bécs felé menekülő Jellasicsot, majd miután hosszas várakozást követően átkelt a határon, okt. 30-án Schwechatnál vereséget szenvedett az osztrákoktól;

• Móga lemondott, Görgeyt nevezték ki a feldunai sereg parancsnokának.

• A harcok megindultak az ország más részein is:

Délvidéken: Kiss Ernő és Damjanich János harcolt a szerb felkelőkkel és a császári csapatokkal;

Erdélyben Puchner császári tábornok a románokkal szövetkezve elfoglalta Kolozsvárt (nov. 17.), de a székelyek megakadályozták, hogy kijusson az Alföldre (székely népfelkelés);

Galícia felől Schlick hadserege tört be az országba.

2. A védelem kérdése – Pest eleste

Görgey vitába keveredett Kossuthal. A vita lényege: Kossuth katonai kérdésekbe is beleszólt nem értve, hogy Görgey miért hátrál – a sereget féltette a döntő vereségtől. Végül Kossuth Perczel Mórt utasította arra, hogy állítsa meg Pest előtt az osztrákokat.

Így következett a Móri csata (1848 december 30-án) melyet a magyarok elvesztettek, az osztrák sereg pedig elfoglalhatta Pestet (január 5.).

A békeküldöttség Batthyány és Deák vezetésével kudarcot vallott, Windischgrätz nem hajlandó kompromisszumokra.

Az országgyűlés (diéta) és az OHB Debrecenbe menekült (december 31., január 1.) és egy új haditerv született. Ennek lényege a Felső-tiszai csapatösszevonás elrendelése.

3. Erdélyi hadszíntér

Októberben a román parasztok támadnak a magyarokra, novemberben már a császári erők, elesik Kolozsvár

Erdély elvesztését a székely felkelés menti meg (Gábor Áron a vezetője)

Majd a lengyel Bem József lesz az erdélyi hadak vezetője, aki 1849 márciusra felszabadítja nagyrészt Erdélyt.

Jelentősebb csaták: Piski (február 9., Nagyszeben (március 11)

Erdély fontos, mint hátország, pl. Nagyváradon komoly hadiüzem működik.

4. Felvidéki hadjárat

Görgey Vácott kiad egy kiáltványt január 5-én, a tisztikar megnyugtatására, hogy a harcuk törvényes.
A kiáltványban a 48-as alkotmány védelme, az alkotmányos monarchia (V. Ferdinánd!) mellett állt ki, de az OHB-tól és a köztársasági törekvésektől elhatárolta magát.

Görgey serege 1849 januárjában egy elterelő hadművelet keretében Vácon és a Felvidéken keresztül vonult az összpontosítás helyszínéhez. Ezzel lekötötte Windischgratz erőinek egy részét, melyek az üldözésébe kezdtek ahelyett, hogy Debrecent támadták volna.

A felvidéki hadjárat fontos csatája volt a Branyiszkói csata (1849 február 5.) melynek hőse Guyon Richárd áttört a branyiszkói-hágón és egyesülni tudott a sereg Klapka György csapataival, aki Tokajnál sikeresen megállította Schlick tábornokot.

5. Kápolnai csata

Kossuth Henrik Dembinskit nevezte ki főparancsnokká, nem bízott Görgeyben.
Ez rossz döntés volt, Dembinski elvesztette a csatát február 26-27-én.

Tiszti lázadás tör ki, Kossuth Vetter Antalt nevezi ki, akit egy hónap múlva Görgey vált.

6. Olmützi alkotmány

Windischgratz alaposan túlértékelte a kápolnai csatában aratott győzelme jelentőségét, amikor a csata után a magyar felkelés teljes felszámolásáról tett jelentést Ferenc Józsefnek. A sikeren felbátorodva az uralkodó új, oktrojált alkotmányt adott ki (1849 március 4-én), amely sosem lépett életbe. Magyarországot részekre osztva, tartományként olvasztotta be a Birodalomba, a császár szinte teljhatalommal rendelkezett.

Az olmützi alkotmányra lesz magyar választ a Függetlenségi Nyilatkozat.

Tavaszi hadjárat 1849 április1. – 1849. május 21.

1.Haditerv (Eger, Gyöngyös): ellentámadás, amelynek során be kell keríteni az ellenséges főerőket.

2.Főbb katonai vezetők: Görgey, Klapka, Damjanich János, Aulich Lajos

3. Főbb csaták: Hatvan (ápr. 2.), Tápióbicske (ápr. 4.), Isaszeg (ápr. 6.), Vác (ápr.10.), Nagysalló (ápr.19.)

Magyar győzelmek, Windischgratzet leváltják (Welden). De nem tudják megsemmisíteni a császári főerőket, viszont az ország nagy része felszabadul.

4. Buda bevétele május 21.
Előtte volt vita, hogy üldözni, vagy a fővárost visszavenni – politikai és katonai okból is fontos volt.
3 hetes (17 napos) az ostrom, Budát Hentzi tábornok védte, aki indokolatlanul lövette Pestet is, hősi halált hal. Képe ott lóg Ferenc József szobájában.

5. Habsburg-ház trónfosztása, Függetlenségi Nyilatkozat

Április 14-én a debreceni Nagytemplomban, az országgyűlés nyílt ülésén mondatja ki Kossuth. Okai:
- politikai válasz az olmützi alkotmányra
- béketábor tevékenységének megakadályozása
- nemzetközi elismerést remélt tőle

Összességében nem javított az ország helyzetén, de sokat se rontott, felesleges volt inkább.

Az államformáról nincs döntés, Kossuth kormányzó elnök lesz, pár hét múlva megalakul a Szemere Bertalan vezette kormány, s ekkortól Kossuth rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek.

A szabadságharc veresége

1.Ferenc József segítséget kér az orosz cártól.

I. Miklós május 9-iki kiáltványában meg is adja. Okai:
- ne terjedjen át a forradalom lengyel területre
- politikai befolyásának növelése

2. Az orosz-osztrák támadás:

1849. június 15-én 200 ezer orosz és 170 ezer osztrák katona zúdult hazánkra, több irányból.
Az oroszok főereje Ivan Paszkevics herceg vezetésével északról, a Kassa-Miskolc útvonalon közeledett,
 az osztrákok pedig Julius von Haynau (bresciai hiéna) táborszernagy vezetésével a Duna mentén törtek Pest felé.
Erdélyben az orosz-osztrák seregeket AlexandrLüders irányította a Tömösi szoroson át Brassó felé haladva.
A magyarok egyetlen esélye az időhúzás volt, amíg valamelyik európai nagyhatalom be nem avatkozik. Ám ez sajnos nem történt meg.

3. Megbékélési kísérletek a nemzetiségekkel

Szerbekkel sikertelen a tárgyalás, területi autonómiát is akartak.
Románokkal sikeresebb, az emigráns Balcescu közvetít.

Július 28. – országgyűlési határozat a nemzetiségekről:
széles körű nyelvhasználat az oktatásban és a közigazgatásban, de nincs területi autonómia.
Már túl későn született, ugyanakkor Európában az első ilyen.
Megtörténik a zsidóság egyenjogúsítása (emancipáció). Okai:
asszimilálódtak és támogatták a szabadságharcot

4. Védelmi tervek a túlerő ellen

Komáromi összpontosítás (Görgey)
előnye: erőd, a környék lakossága mellettünk, „csak” az osztrákok ellen kell győzni

Szegedi összpontosítás (Dembinski, Perczel)
előnye, hogy vereség esetén lehet menekülni Törökország felé
hátránya: nincs erőd, csak a szegedi sáncok, és a lakosság is inkább ellenséges
ráadásul mindkét hadsereget magunkra vonjuk

Kossuth az utóbbi mellett dönt azonban a győri vereség miatt.

5. Utolsó csaták

Görgei kísérletet tesz Komáromnál Haynau megállítására, de veszít, megsebesül, így késve indul az összpontosítás helyére, ráadásul kerülővel, mert belefut az oroszokba is.

Erdélyben Lüders orosz-osztrák erői felmorzsolják Bem erőit.
július 31. Segesvár (Petőfi), augusztus 6. Nagycsűr

Dembinski, akit Kossuth újra kinevez fővezérré Szegedet elhagyva Szőregen vív csatát aug.3-5 között.
Veszít, és a vereség után nem az új gyülekezőhelyre, Aradra, hanem délebbre, Temesvár felé vonul.
Itt átadja a parancsnokságot Bemnek, aki csatát vállal, de veszít a szabadságharc utolsó nagy csatájában aug. 9-én.

Kossuth lemond, elhagyja az országot, Görgei kap teljhatalmat. Ő nem látja értelmét a további véráldozatnak, aug. 13-án Világosnál leteszi a fegyvert, bízva az oroszok szóbeli ígéretében, de csak az ő személye kap kegyelmet.

Komárom erődje október 2-án kapitulál, miután Klapka kiharcolta a várban tartózkodó katonai és polgári személyek bántatlanságát.

A szabadságharc vereségének legfőbb okai:

·         Az osztrák-orosz túlerő.

·         A magyar szabadságharcnak mindvégig ellenségei voltak a nemzetiségek.

·         A magyarok harca elszigetelt maradt, nem találtunk szövetségeseket.

A Görgey kérdés: Az elmenekült Kossuth bejárta a világot és mindenhol Görgeyt tette felelőssé a szabadságharc leveréséért. Oka: könnyebb elfogadni, hogy elárultak, mint azt hogy megvertek bennünket.