A trianoni béke és következményei

(Párizs-Versailles, Trianon palota) 1920. június 4.

A békekonferencia működése
· A vesztesekkel nem tárgyaltak, csak a kész béke aláírására hívták meg őket
· Mindenki oktrojált, kényszerített békének tekinti
· Az előkészítés bizottságokban zajlik, ahol a területi és nagyhatalmi igényeket egyeztetik
· A győztes oldalon állók igényei szerint alkotják meg a béke pontjait

A wilsoni elvek nem érvényesülnek

A magyar probléma
· A trianoni béke előkészítése során nincs „magyar-ügy”, azaz Magyarország sorsával külön nem foglalkoztak
· Csak a nemzetiségiek igényei alapján vizsgálták az ország sorsát
Legfontosabb alkalmazott szempontok
· Elvileg a nemzetiségi elv, de!
egyéb indokokkal rendszeresen felülírták
· gazdasági-stratégiai-földrajzi igények pl.:
 Románok: a vasútvonal határozta meg a határvonalat: ezért a határ mellett magyar etnikai tömbök kerültek át
 Csehszlovákia: szüksége volt a Csallóközre, hogy legyen mezőgazdasági termelés, folyókat hajózhatónak állítottak be
 Szerbek: Belgrád védelme miatt kérték az újvidéki régiót
1920. jan. a magyar békedelegáció érkezése
vezető: gróf Apponyi Albert tagok: Teleki Pál, Bethlen István
cél: a történelmi Magyarország egységének bizonyítása: Vörös térkép, legalább a többségében magyarok lakta területeket megvédeni, népszavazást kérve a hovatartozásról, de minden felvetése elutasításra talált.

1920. jún. 4-én írták alá a magyar békeszerződést Versailles kertjének Grand Trianon nevű kastélyában (Bernárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd ).
A béke aláírásának napja gyásznap lett Magyarországon. Félárbocra engedték a zászlókat, megállt az élet, mindenki gyászolt. A magyar társadalmat sokkhatásként érte a döntés.

A területi rendelkezések (KTA 98/A)
· Mo. területe 282 ezer km²-ről (Horvátországgal együtt 325 ezer km2-ről) 93 ezer km²-re
· Mo. lakóinak száma 18 millióról 7, 6 millióra csökkent.
(10 millió magyarból, 3,3 millió került más országokba )
/ma minden negyedik magyar határon túl él!/
Sopron és környéke népszavazással dönthetett hovatartozásáról (1921. dec.)
„civitas fidelissima” – leghűségesebb város
· Jóvátétel fizetési kötelezettség, ennek pontos összegét csak 1923-ban határozták meg 200 millió aranykoronában
A katonai előírások
· Általános hadkötelezettség tiltása
· max. 35 000 fő lehet a katonaság létszáma
· Modern fegyverek rendszerbe tartása tilos
» az országot katonai visszavágásra alkalmatlanná tették!!!
A szomszédok viszont erőteljesen fegyverkeztek.
Amit veszítettünk…
· A történelmi Magyarország területének és lakosainak durván 2/3-át
· Színmagyar lakosságú területeket (Székelyföld)
· A kulturális és történelmi emlékeink nagy részét
· Az egységes birodalmi piacot, gazdasági keretet: a gazdasági és földrajzi egységet.
a Monarchia részei között kialakult munkamegosztás felbomlott, megszűnt a tőke és a munkaerő szabad áramlása.
· /Ez a környező országoknak is rossz, mivel a háború után nincs együttműködés./
· Az ország elveszítette nyersanyagforrásai túlnyomó részét: határon kívülre kerültek a kősó-, a kőszén- és az érckészletek, illetve a faállomány jelentős része. Ugyanakkor Magyarországon maradt kihasználatlanul a feldolgozóipar legtöbb központja. Mindez Budapestet érintette a legsúlyosabban.
· A vasúthálózat egységességét
· Nagyvárosok a vonzáskörzetüket (Miskolc, Kaposvár, Szeged)

Amit okozott a béke…
· Egy történelmi, máig feldolgozatlan traumát megcsonkított” ország – „elszakított magyarok”
· Folyamatos atrocitásokat - elvándorlásokat
· Egy állandó „revízió igényt” → kódolt új háború, külpolitikai nehézségek
· A nemzetiségi kérdés megoldatlansága áthelyeződött az utódállamokba
· Erőteljesebb szembenállást Mo. és a környező népek között - irredentizmus
· Egy Bp. központú, gazd-i nehézségekre ítélt országot és elmaradottságra ítélt elszakított területeket

A revíziós igény
· A hivatalos Magyarország nem fogadhatott el ilyen területi és etnikai csonkítást, célul tűzte ki, hogy vissza kell szerezni az elszakított országrészeket
· Ez a revíziós politika, mely egységes támogatást kapott az országban, eltérő módozatok:
» részleges, csak a magyarlakta területekre vonatkozó, ill.
» teljes revízió

 A trianoni béke gazdasági és társadalmi hatásai

A béke hatása a térségre

Megszűnt a Monarchia 50 milliós piaca

A térség államai önellátásra rendezkednek be – mindent fejlesztenének

Védővámok alkalmazása

Összességében lassabb fejlődés van

Mezőgazdaság

A hasznosítás szempontjáól a területi arányok megváltozta: növekedett a szántó, szőlő, csökkent az erdő és a rét aránya.

A mg.-ban érezhető legjobban a biztos felvevő piac hiánya. A tőkehiány miatt a gazdaságok fejlesztése is alig valósul meg, a magyar gabona nem lesz versenytársa az olcsó amerikainak.

Az állattenyésztésben nem sikerült elérni a korszak végére sem a világháború előtti szintet. A juh és szarvasmarha állomány csökkent jobban (kevesebb a rét, erdő), míg a ló és sertés kevésbé.

Ipar, bányászat

Nincs többé nemesfém és sóbánya a megmaradt országban.

Vasérc csak Rudabányán, szénbányáknak a fele, kőolajmező kevés és vízenergia alig maradt.

Ipari létesítmény túl sok maradt, a fellelhető nyersanyaghoz képest, ráadásul a zöme a fővárosban, amely így még nagyobb súllyal bírt a gazdaságban is. Együttműködés a környező országokkal alig – párhuzamos fejlesztések.

Településszerkezet torzulásai

Budapest központú lett az ország.

Számos város vesztette el vonzás- és piackörzetét, s számos falu a „központját”.

Közlekedés

Sok vasúti csomópont került a határon túlra, amit nem indokolt etnikai érv, csak hadászati és gazdasági.

A sugaras szerkezetű vasúthálózat összekötő vonalai közül is sok került át a más országokba, olykor csak egy-egy szakasz. Ez nehezítette a közlekedést és a fejlesztést. Nagy károkat okozott a román rekvirálás, rablás is.

Szülőföldről anyaországba

400000 ember települt „haza”, részben önként, részben kényszer hatására vagy félelemből.

Többségük értelmiségi és hivatalnok.

Ellátásuk a rokonokra hárult, mivel az állam a háború után a ’sajátjairól’ is alig tudott gondoskodni. Sokan laktak vagonokban, nyomornegyedekben. A 20-as évek közepére javult a helyzetük.