AZ IPARI FORRADALOM

Fogalma: Tágabb értelemben: A 18. század közepétől kiinduló gazdasági folyamat, amely az iparszervezési és technikai újítások révén forradalmian gyors és alapvető változást hozott létre a gazdaság és társadalom, a kultúra és az életmód területén. Az emberiség történetének „tradicionális" (hagyományos) korszakát felváltotta a „modern" korszak. Az átalakulás egész rendszerét ipari forradalomnak, vagy másképpen modernizációnak szoktuk nevezni. Gyakorlatilag egy időben történik az ipari- és az agrárátalakulás, fejlődik az infrastruktúra, zajlik a demográfiai (népesedési) és urbanizációs (városiasodási) forradalom. Szűkebb értelemben: azt a folyamatot jelenti, amikor a kézimunkán alapuló manufaktúrát és a hagyományos háziipart felváltja a gyárakba, üzemekbe koncentrált (összpontosított) és gépekkel folyó termelés.

Időtartama és helyszíne:

Az ipari forradalom folyamata Angliából indult ki a 18. sz. közepétől és terjedt szét minden irányban. A 18. sz. végétől a kontinensen - Franciaország, Szászország, Szilézia, a 19. sz. elejére elérte az USA-t, a 19. sz. második felében Kelet-Közép Európát, a 20. századra a többi földrészt is. A klasszikus ipari forradalom befejeződése a 19. sz. közepe.

Az ipari forradalom előfeltételei:

A) Az agrárforradalom (mezőgazdasági). Ez a 18. sz. elején bontakozott ki Hollandiában, majd Angliában. Legfontosabb elemei: tagosítás, vetésforgó, a takarmánynövények és zöldségfélék termesztése, az istállózó állattartás, a trágyázás, talajjavítás, csatornázás, fajtanemesítés. Mindezek következtében az angol mezőgazdaság képessé vált arra, hogy csökkenő mezőgazdasági né­pességgel növekvő városi lakosságot tartson el. Azaz az agrárforradalom megteremtette az ipari forradalomhoz szükséges munkaerőt, egyben előmozdítja a demográfiai fellendülést.

B) Tőke és jól működő hitelszervezet. A szigetországban ez adva volt. Már 1694 óta működött az Angol Bank. A pénztőkék felhasználását meggyorsította a gyarmatokról származó haszon.

Az ipar átalakulása

Az átalakulás a legdinamikusabban fejlődő iparágból, a textiliparból indult el. Ez volt az az iparág, amelyből a piacra vittnek a többszörösét is el tudták volna adni. Ebből adódott a feladat: keresni kell olyan megoldásokat, amelyeknek révén a termelés mértéke megemelhető. Leleményes mester­emberek jóvoltából megszületnek azok a szerkezetek, amelyeket már gépeknek is nevezhetünk, hisz szerszámokat mozgatnak, igaz egyelőre csak a hagyományos energiák felhasználásával. Megalkotásra kerülnek a fonógépek: 1764 - John Hargreaves fonó Jennyje; 1769 - Richard Arkwright; majd Samuel Crompton tökéletesít. Aztán megjelennek a szövőgépek: Cartwright és a francia Jaquard jóvoltából.

A következő lépést James Watt, skót gépész teszi meg, aki tökéletesíti a már eddig is ismert gőzgépet, így immár (1769) jó hatásfokkal lehetett hasznosítani az új energiaforrást, a gőzt.

A gőzgépeket több célra lehetett használni: meghajtó gépként a születő gyáriparban, a bányákban szivattyúzásra, majd közlekedési eszközök meghajtására. A gőzgépek, sínek, mozdonyok gyártása új eljárásokat követelt a bányászatban és a kohászatban is. Az eszköz- és nyersanyagigény létrehozta a nehézipart. Fejlődtek a bányagépek, 'munkába állt' a szállítószalag, új eljárások jelentek meg (pl. elterjedt a kokszosítás - Darby 1735; Davy sújtólégrobbanást jelző lámpása - 1815). A következő fázisban megjelentek a gépgyártó gépek, azaz gépesítették a gépek gyártását is. Maudslay 1810-ben megalkotta az esztergapadot, majd a fúró-, gyalu-, marógép megjelenésével a fémek megmunkálásában is bekövetkezett a nagy átalakulás. A munkák elvégzését hamarosan megkönnyíti a szabvány bevezetése. A nehézipar létrejötte pedig tovább gyorsította a gyárak, gyárnegyedek építését.

Az infrastruktúra, a háttérágazatok fejlődése

Közlekedés: 1807: Fulton megépítette az első gőzhajót, többen pedig mozdonyokat építettek. Közülük a legsikeresebb George Stephenson Rocket nevű mozdonya lett, amely megnyerte 1825-ben a Stockton és Darlington között elsőként megépült vasútvonalon rendezett versenyt. A gőzhajók és a vasút megnövelték és meggyorsították mind a személy, mind a teherszállítást. Az ipari forradalmak egyik leglátványosabb eleme a vasútépítés, amelynek segítségével összeszűkült a világ. Ebben segített a hírközlést forradalmasító távíró, amely Morse találmánya - 1832. A szárazföldi közlekedés is fejlődött, MacAdam tervei alapján már jobb utak épültek. Összességében olcsóbb lett a szállítás, ez levihette a termelési költségeket, s új cikkeket vonhatott be a szállítható áruk körébe.

Oktatás: jelentős szerepet kapott e korszakban a szakképzés, és előtérbe került az elemi iskolázás. Angliában a század közepére felszámolódott a tömeges analfabétizmus.

Pénzügyi szféra: bankok sora alakul, bankhálózatok jönnek létre, amelyek az értéktőzsdék elterjedésével együtt jelentős szerepet játszottak mind az ipar, mind a mezőgazdaság korszerűsítésében.

A MÁSODIK IPARI FORRADALOM.

A XIX. század második felében az ipari forradalom új szakasza kezdődött el, ezt második ipari forradalomnak nevezzük. A második ipari forradalom húzóágazata a nehézipar (acélgyártás) és a vegyipar, fő energiaforrása pedig az elektromos áram. A találmányokat egyre inkább megelőzi a tudományos kutatás, innentől a tudomány és a technika összefonódik.

Jellemzői 1850 és 1900 közt:

1.      Az ipari forradalom első szakaszában megjelent energiaforrás: a gőz tökéletesebb kihasználásával gyorsabb mozdonyok jelentek meg (100 km/h) és hatalmas gőzhajók szállították az utasokat. A Titanic volt a korabeli világ legnagyobb gőzhajója. (1517 utassal elsüllyed 1912-ben)

2.      Óriási fejlődésnek indul a vas és acélgyártás, új kohászati eljárásokkal (1855-Bessemer technológia)

3.      Új energiahordozók jelennek meg, pl: elektromosság, benzin (robbanómotorok), vegyipar

4.      Forradalmi újítások jelennek meg a mezőgazdaságban

5.      A haditechnika önálló ágazattá válik, kialakul a hadiipar, új fejlesztésekkel

6.      Megkezdődött az ipari és banktőke összeolvadása és koncentrációja, az úgynevezett monopóliumok kialakulása.

TALÁLMÁNYOK

·            nehézipar: új eljárások lehetővé teszik jó minőségű és olcsó acél előállítását, amit felhasználnak pl. vasútépítésre, autógyártásra, a hadiiparban, építészetben (Eiffel-torony, magasházak), gépgyártásban stb. A szénben és vasban gazdag területeken iparvidékek jönnek létre, ahol koncentrálódnak a nehézipari üzemek, ilyen pl. a Ruhr-vidék, Elzász-Lotharingia (Németo.)

·            vegyipar: a kémia fejlődésével új anyagokat fedeznek fel: műanyagok, robbanóanyagok (dinamit, Alfred Nobel), műtrágya, fényképészet és filmezés (celluloidszalag) új festékek, fröccsöntéses technológia stb.

·            elektromosság: megismerik és használni kezdik a villamos áramot (dinamó: Jedlik Ányos; ipari alkalmazását először Werner Siemens dolgozza ki; transzformátor (Bláthy-Déri-Zipernovszky)

-          gépek meghajtására,

-          világításra: 1879, izzólámpa, Thomas Edison, (Később jelent meg a wolfram szálas izzó.) A világítás tehát forradalmi módon megújult. a gázégőket, fáklyákat felváltották a lámpák. Később a transzformátor révén az áramfejlesztő erőművek ellátták a városokat árammal. Budapesten 1909 -től lett utcai közvilágítás (elektromos árammal)

-          hírközlésre: 1876, telefon, Graham Bell; később telefonközpont is, Puskás Tivadar, Marconi drót nélküli távíró

-          közlekedésre: villamos, földalatti (az első Londonban, a második Budapesten)

·            közlekedés: még gyorsabb vasútépítés (két leghosszabb: transzkontinentális vasútvonal az USA-ban, transzszibériai vasút Oroszországban)

-          a robbanómotor feltalálása (1876 Nikolaus Otto - négyütemű Otto-motor) forradalmasítja a közlekedést és kialakít egy új iparágat, az autóipart

-          autógyárak: Benz, Daimler (Mercedes, a lánya után), Peugeot, Michelin (ő még 1899-ben túllépi a 100 km/órát teszteken), Ford (Henry Ford híres T-modellje (Galamb József a Ford gyár főmérnöke 1908-ban fejlesztette ki ) az első futószalagon előállított gépkocsi), FIAT, BMW

-          a gépkocsi kb. az 1920-as évekig luxuscikknek számít

·            a levegő meghódítása két úton indul el: léghajóval (1900, Ferdinand Zeppelin, innen a zeppelin) és repülővel (1903, Wright-fivérek) - 1909 Louis Blériot átrepüli a La Mache-csatornát

·            hadiipar: hátultöltős puskák (sorozatban gyártható tölténnyel), gyorstüzelő fegyverek (Maxim-géppuska), a haditengerészetben megjelenik az óriás csatahajó és a tengeralattjáró

·            Mezőgazdaság: Robbanómotorok révén megjelentek a traktorok, a lánctalpas járművek, a vegyipar révén a műtrágyák. Modernizálódott a mezőgazdasági termelés. Adalék-anyagok és hozamfokozók takarmányhoz keverésével az állattartás modernizálódott.

Az ipari forradalom következményei

Gyáripar kezdetei

Az ipari forradalom folyamatában alakult ki a gyáripar. Az emberi erő mellett, majd helyett megjelent a gépi erő. A munkakörülmények kezdetben nagyon rosszak, a nem szakmunkára tömegesen alkalmaznak női és gyerekmunkát, mert olcsóbb. Az első gyárak a nyersanyag lelőhely közelében, szállítási csomópontokban (pl. kikötővárosok) épültek. A munkaerő vándorolt oda. A tudományos munkaszervezés a 19. század utolsó harmadában kezdődik el: holt idő visszaszorítása, munkavégzés lebontása egyszerű műveletekre, helykihasználás, stb. cél a hatékonyság, termelékenység növelése. A tömegtermelésben és sorozatgyártásban nagy előrelépés a futószalag.

Szabadversenyes kapitalizmus

Megteremtette a kapitalizmus első formáját, a szabad versenyes kapitalizmust. Ennek lényege: az állam nem avatkozik bele a gazdaságba, a kereskedelem, a termelés, az áralakulás a munkaerő adás­vétele teljes szabadsággal bírt, az egyetlen értékmérő a piac. A termelés célja a profit, s ez ösztönöz a technika fejlesztésére és a rentabilitásra (kifizetődő legyen), ez utóbbinak csúf eszköze a gyermek és női munkaerő alkalmazása. Jellemző az éles konkurencia, melynek következtében a kisvállalkozók nagy része tönkremegy, és kialakul a nagyvállalkozói réteg.

A második ipari forradalom beruházásaihoz nagyon sok tőke kell, ezért óriásvállalatok alakulnak ki: monopóliumok (= több cég összefogása azért, hogy uralni tudják a piacot), ilyen monopólium pl. az USA-ban a Standard Oil (Rockefeller), amely az olajpiac nagy részét ellenőrzi, vagy a német Krupp-művek, amely a német acélipar vezető cége; a kapitalizmusnak ezt a szakaszát monopolkapitalizmusnak is nevezik.

• egyre inkább összefonódik a bank- és az ipari tőke: a bankok gyakran támogatnak ipari beruházásokat.
• a kapitalizmus ebben a korban válik világméretűvé: a nemzetközi pénzmozgás megélénkül (központja a londoni City, általános fizetőeszköz az angol font) - pl. az orosz iparosodáshoz a franciák adják a tőkét; a török vasutat a németek építik stb.

Demográfiai forradalom – nő a népesség, életkörülmények javulása, miközben embertelenebb is lesz egyes helyeken

Urbanizáció – városiasodás

Környezetátalakítás – természeti környezet rombolása, szmog, szennyezés, erdők csökkenése

Társadalmi következménye:

Bár még a 19. sz. második felében az agrárnépesség volt túlsúlyban, gazdasági és politikai szerepüket tekintve a társadalom két meghatározó rétege a tőkés vállalkozók (burzsoázia) és a munkásság lett. Ez utóbbi rétég munkakörülményeinek nehézségei miatt megindította mozgalmait a tőkésekkel szemben. Géprombolás szakszervezet, választójog.