1.6 A Római Birodalom
válsága és a Nyugat-római birodalom felbomlása
A válság kezdete
Okai:
I.
Belső
küzdelmek, ellentétek
A
3. század véres polgárháborús viszonyai társadalmi és politikai
létbizonytalanságot okoztak. Mindez a gazdaságra is rossz hatással volt.
II.
Külső
támadások
A
birodalom már nem hódít, sőt a 2. sz. óta védekezésre kényszerült. Északon a
germánok, keleten a megerősödő Perzsa birodalom ellen. Területeket adtak fel,
kiépítették a limest, Róma köré is erődítményvonalat húztak fel. Nagy területek
néptelenedtek el, a rabszolga beáramlás szinte megszűnt.
III.
Gazdasági
problémák
a)
A provinciák gazdaságilag megerősödtek
Itáliához képest, Róma megszűnik gazdasági központ lenni, így politikai súlya
is csökken.
b)
Csökken a rabszolgák száma, munkaerőhiány lép
fel, elsősorban a nagybirtokon (latifundium).
1)
colonus-rendszer: a birtok távolabbi
területeit terményhányad fejében szabad bérlők művelik
2)
házas rabszolgák alkalmazása: rabszolgák
kapnak hasonló feltételekkel parcellát, de ők röghöz kötöttek, nem hagyhatják
el a birtokot.
Mindkét esetben csökken azonban a piacra
kerülő áruk mennyisége.
c)
A
városok élelemmel való ellátása megnehezül, sokan költöznek vidékre,
birtokaikra. A kereskedelem szintén hanyatlik, a két ok következtében a városok
hanyatlanak.
d)
Az elnéptelenedés, a városok hanyatlása miatt
csökkenek az állami adóbevételek, de az adóterhek növekednek.
Megoldási kísérlet a válságra – a dominátus rendszere
A
válságot csak erős hatalom tudná megállítani, felszámolni. Erre tesz kísérletet
Diocletianus (284-305). Nyílt egyeduralmat vezet be, felveszi a dominus (úr(
címet (innen a rendszer elnevezése).
A
hatalom alapja a megerősített hadsereg és a császári bürokrácia
(hivatalszervezet). Diocletianus felismeri, hogy a birodalmat nem lehet egy
központból irányítani, ezért négyes uralmat, tetrarchiát vezet be. Van egy
társcsászár és két alcsászár. Ez azonban a belviszály, az utódharcok
lehetőségét vetítik előre.
Fej-és
földadót vetett ki minden római polgárra, az erős adóztatás azonban a
gazdaságnak nem kedvez.
A vallási élet változásai
Diocletianus
fellépett a kereszténység ellen, üldözte őket. Ugyanakkor kísérletet tett a
napisten kultuszának bevezetésére, de ez nem sikerült, miképp elődei is
sikertelenül kísérleteztek a császár istenítésével.
Mindez
jelezte, a hagyományos római vallás már nem felelt meg.
Több
keleti isten kultusza is terjedt (pl. Izisz, Mithrasz), a misztériumvallások
(beavatási) egyre népszerűbbek lesznek a birodalomban. Ez elősegíti a
kereszténység befogadását és elterjedését is.
Constantinus
uralkodása 306-337
Folytatja
a birodalom megerősítésének politikáját. Ő már a keresztényekre támaszkodik:
313 – türelmi rendelet.
Intézkedései:
Adóreformot
vezet be, ami adóemelést jelentett.
Maximálta
az árakat és rögzítette a béreket.
Helyhez
és foglalkozáshoz kötötte a colonusokat és a kézműveseket a munkaerőhiány
miatt. Így tudta biztosítani a munkaerőt a birtokokon és a műhelyekben, és így
biztosítja az adószedést is.
A
colonusokat egyre inkább terményszolgálatra kötelezik, a pénz háttérbe szorul.
Ez
és az erős adóztatás a gazdasági hanyatlást felgyorsítja, viszont elősegíti az
önellátó nagybirtok kialakulását, ami tovább gyengíti a kereskedelmet és
elősegíti a városok hanyatlását – főleg a birodalom nyugati részén.
Constantinus
intézkedései a keleti részeken eredményesebbek, itt a nagy városok fenn
maradnak. A gazdasági súlypont eltolódását követi a politikai is: Constantinus
új fővárost épít az egykori görög gyarmatváros Bizánc helyén és magáról nevezi
el: Konstantinápoly. Jobban védhető, stratégiai és gazdasági csomópont is.
Társadalmi
és gazdasági változások öszegzése:
A
rabszolgák száma csökkent, helyzetük javult. A colonusoké rosszabbodott –
helyhez kötés. A gazdaság alapja a nagybirtok kezd lenni. A nagybirtokosok ki
is költöznek birtokaikra, itt rendezkednek be, és kiterjesztik befolyásukat a
környező területekre. A kisbirtokosok és a szabad parasztok függésbe kerülnek
tőlük, mintegy védelme alá helyezik magukat.
A népvándorlás
Kiváltó
ok: a nyugatra vándorló HUNOK vereséget mérnek a keletre vonuló Keleti
GÓTOKra,(375) akik visszafordulnak és elindítják a nagy népvándorlást. Számos
törzs zúdul rá a birodalomra, amely alig képes védekezni. 378-ban Valens
császár nagy vereséget szenved Hadrianopolisznál a Nyugati GÓTOKtól.
Theodosius
császár szövetséget köt több germán törzzsel. Beengedi őket a birodalom
területére, megkapják a földek egyharmadát, védik a birodalom határait. Ezzel
szinte önálló államok jönnek létre a birodalom területén belül.
Theodosius
391-ben államvallássá teszi a kereszténységet – ne legyen vallási
megosztottság.
395-ben
kettéosztja a birodalmat a hatékonyabb védekezés érdekében. A Nyugat-Római
Birodalom központja Róma, majd Ravenna lesz, a Keletié Konstantinápoly –
1453-ig.
A Nyugat-római birodalom bukása
A
különböző germán törzsek támadásai tovább folytatódnak. A gazdagabb kelet
eredményesebben védekezik, a népvándorlás alapvetően a nyugati részt sújtja.
A
birodalom területén és határán számos germán fejedelemség jön létre:
Britanniában
– angolok és szász törzsek veszik át a hatalmat;
A
Rajna torkolatnál a frankok erősödnek meg;
A
Rhone folyónál a burgundok;
A
Nyugati gótok dél Galliában és észak Hispániában hoznak létre királyságot,
útjuk közben 410-ben Alarik király vezetésével Rómát is kifosztották;
Észak
Afrikában Karthágó központtal a vandálok az urak, akik 455-ben nevükhöz méltón
dúlták fel Rómát.
Maguk
a hunok az 5. sz. közepétől veszélyeztetik a birodalmat. Attila központja
aKárpát-medence lesz. A keleti rész adót fizet, így a nyugati rész ellen vonul.
Aëtius,
az utolsó nagy római hadvezér veszi fel ellene a harcot. 455: Catalaunum –
döntetlen színezetű eredménnyel ér véget az ütközet, amelyben mindkét oldalon
rengeteg germán is harcolt, mint szövetséges. Attila váratlan halála után
azonban a hun birodalom szétesik, egyes részei keletre térnek vissza.
De
Róma így sem képes védekezni.
476-ban
Odoaker germán vezér megfosztotta az utolsó nyugati császárt, Romlus
Augustulust, hatalmától, a jelvényeket Konstantinápolyba küldte.
Ezzel
véget ért a Nyugat-Római birodalom története, és ehhez a dátumhoz szokás kötni
a középkor kezdetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése