44. lecke; A fegyveres harc kirobbanása, a védelem megszervezése

A nemzetiségi kérdés

A nemzetiségek mozgalmai paraszti követelésekkel indultak, majd az értelmiség az anyanyelv használatának jogát, és területi különállást is követelt; a Batthyány-kormány viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább az Udvar felé fordultak, akik szövetségest láttak bennük a magyarok ellen, főleg amíg meg volt kötve a kezük (Itália, Prága, Bécs még forrong).

A nemzetiségek főbb követelései, gyűlései:

Nemzetiség	Gyűlés	Követelés	Magatartás a szabadságharc alatt
szlovákok -tótok	Liptószentmiklós	nemzeti egyenjogúság, nyelvhasználat, arányos o.gy.-i képviselet, radikálisabb jobbágyfelszabadítás	szlovák légió kb. 1000 fő, de a magyar seregben kb. 20000 szlovák harcol
románok – oláhok (Erdélyben)	Balázsfa	u.a. + 4. nemzetként való elismerés, amíg nem Unió elutasítva	1848 októberében megtámadják a székelyeket, és támogatják az Udvar csapatait
szerbek – rácok	Karlóca	u.a. + Vajdaság autonómiája	Felkelés a Délvidéken június elejétől
horvátok	Zágráb - szábor	önálló koronatartomány, magyarok vonják vissza az önnálló had- és pénzügyet	Jelasics támad szept. 11-én

1848 nyár-ősz

1848. június végén megtartották a népképviseleti választásokat; a polgári átalakulás hívei elsöprő győzelmet arattak.

A kormány hiába kérte, az udvar nem küldte haza az idegenben szolgáló magyar ezredeket, így még májusban fölállították a nemzetőrségnek álcázott első 10 honvédzászlóaljat, majd július 11-én Kossuth javaslatára az országgyűlés további 200.000 katonát szavazott meg.

A Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics hazánk ellen készülődött.

Augusztus végén királyi leirat követelte a magyar hadügy- és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba, szeptember 11-én Jellasics betört Magyarországra.

SZABADSÁGHARC

Nem a magyar kormány intézkedésein múlt a béke; az országgyűlés viszont vállalta a harcot. Folytatták az újoncok összeírását, új honvédzászlóaljak alakultak, elrendelték a népfelkelést. Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsátását. Szeptember 15-én eltörölték a szőlődézsmát a jobbágyság megnyeréséért.

A Batthyány-kormány látva a békítő politikai kudarcát, lemondott, de tovább vitte az ügyeket. Szeptember 16-án hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB) választották, ideiglenes végrehajtó hatalomnak. Elnöke Kossuth lett.

● Jellasics 35.000 főnyi seregével átlépte a Drávát, majd Pest felé indult. Kossuth szeptember 24-én toborzókörútra indult az Alföldre.

●István nádor sikertelenül próbálta megállítani a horvát bánt, lemondott – ő volt az utolsó nádora az országnak.

Szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között a magyar sereg (Móga János altábornagy) vereséget mért a kétszeresen túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, melyet kihasználva megszökött, és Győr felé menekülve elhagyta az országot. A határig üldöztük, majd megtorpantunk.

Batthyány közben végleg lemondott, az országgyűlés az OHB-ra bízta a végrehajtó hatalmat.

A Bécs elleni magyar támadás kudarca

● Október 4-én V. Ferdinánd föloszlatta az országgyűlést, és Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour (hadügymin.) kiadta a parancsot: a császári haderő intézzen támadást Mo ellen, de a 2. bécsi forradalom (okt. 6.) következtében fölakasztották.

● Október 30-án a magyar sereg 3 heti tanakodás után végre átlépte a Lajtát, hogy a bécsi felkelők segítségére siessen. A népfelkelőkből álló hadat azonban Schwechatnál visszaverték, a bécsi forradalmat leverték. A birodalomban Magyarországot leszámítva visszaállt a császári hatalom.

Az Udvar V. Ferdinándot (1848. dec. 2-án) lemondatták, helyette Ferenc Józsefet nyilvánították osztrák császárrá és magyar királlyá. Néhány nap múlva megindult Windischgrätz hazánk ellen. Ferenc József általános támadást indított hazánk ellen.

43. lecke; Törvényes forradalom és konszolidációs kísérlet

1) Az 1847-48-as utolsó rendi országgyűlés

1847. november 11. összeül az utolsó rendi országgyűlés

Kiegyenlítettek az erőviszonyok ellenzék és kormánypártiak között.

- Kossuth Lajos Pest vármegye követe az alsó táblán

- az adminisztrátori rendszert támadja

A konzervatívok és reformerők közt patthelyzet alakult ki, s a holtponton a párizsi forradalom híre lendítette túl a képviselőket.

1848. január: Itália több városában kitört a forradalom, 1848. február Párizsban is kitört a forradalom.

- 1848. március 1. a párizsi forradalom híre Pozsonyba (az országgyűlésre) érkezett - 1848. március 3. az országgyűlésen Kossuth elmondta felirati beszédét:

• követelte az Ellenzéki Nyilatkozat elfogadását
• alkotmányt a Habsburg Birodalom tartományainak
• jobbágyfelszabadítást
• közös teherviselést
• független kormányt

Az udvar az országgyűlés feloszlatását tervezte, hogy időt nyerjen, Bécsbe hívta István nádort, így nem volt, aki összehívja az országgyűlés felső tábláját

- 1848. március 13. Bécsben kitört a forradalom – Metternich megbukott

- 1848. március 14. a bécsi forradalom hírére a felső tábla elfogadta Kossuth felirati javaslatát - (másnap) országgyűlési delegáció indult Bécsbe

2) A pesti forradalom

- a bécsi forradalom hírére a „Fiatal Magyarország” (= márciusi ifjak) a Pilvax-kávéházban gyülekeztek  azt tervezték, hogy a közelgő József napi vásár tömegeit fellelkesítve tömegdemonstrációt szerveznek és petíciókat fogalmaznak meg → cél, hogy nyomást gyakoroljanak Bécsre

- március 15.  reggel a márciusi ifjak a Pilvax-kávéházból indultak → kb. 15-en (útközben a tömeg több ezresre duzzadt)

1. először az egyetemeket járták végig

2. lefoglalták Landerer és Heckenast nyomdáját (12 pont kinyomtatása)

3. a Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak

4. a Pesti Városháza elé vonultak és a tanáccsal elfogadtatták a 12 pontot → így a petíció, mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba (országgyűlés)

5. a tömeg Budára vonult, hogy követelje Táncsics Mihály szabadon engedését

6. Nemzeti Színház díszelőadást tartott (Erkel: Bánk bán c.) + Közcsendi Bizottmány alakul (elnöke: Irányi Dániel)

3) A felelős kormány –

1848. március 17. kinevezték Batthyány Lajost miniszterelnöknek - 1848. április elejére megalakult a felelős magyar kormány

BATTHYÁNY LAJOS miniszterelnök

SZÉCHENYI ISTVÁN közmunka, közlekedésügy

EÖTVÖS JÓZSEF vallás- és közoktatásügy

SZEMERE BERTALAN belügy

KLAUZÁL GÁBOR földművelés, ipar, kereskedelem

KOSSUTH LAJOS pénzügy

DEÁK FERENC igazságügy

MÉSZÁROS LÁZÁR hadügy

ESZTERHÁZY PÁL király személye körüli miniszter

- a kormány programja: rend és béke

 Az uralkodó április 11-én szentesítette a rendi országgyűlés által kidolgozott reformokat, melyek lerakták Magyarországon a polgári átalakulás alapjait.

A polgári állam felépítését biztosító törvények:

 megalakult az önálló, felelős magyar kormány, (miniszterelnöke Batthyány Lajos) a király nevezte ki, de az a törvényhozásnak volt felelős,

 A végrehajtói hatalom élén a kormány állt. Székhelye Pest-Budán volt. Az uralkodónak szerepe van a törvényhozás összehívásában, a törvények szentesítésében, az ogy. Feloszlatásában, DE! nem adhatott, hirdethetett ki törvényt addig, amíg azt a szakminiszter aláírásával ellen nem jegyezte

 a rendi gyűlést népképviseleti országgyűlés váltotta fel, a választójogot vagyoni cenzushoz kötötték, bár van nemi, vagyoni, műveltségi cenzus (de: akinek eddig választójoga volt, megtarthatta (jogkiterjesztés történt, nem jogelvétel). A választójog gyakorlásához nem feltétel a magyarul tudás, csak a képviselőjelöltséghez az. (A magyar államnyelv, a törvényhozás nyelve is.)

 minden évben össze kellett hívni az országgyűlést Pest-Budán

 a sajtótörvény kimondja a sajtószabadságot, de a politikai lapok kiadói magas kaucióra kötelezettek, felelnek a lapjukban közöltekért (a szabad véleménynyilvánítás határai!), megszűnt az előzetes cenzúra

Magyarország alkotmányos királyság lett és kimondták Magyarország és Erdély egyesülését.

A feudalizmus felszámolását biztosító törvények:

 felszabadították a jobbágyságot állami kártalanítással, de a nemesség kárpótlását a következő ogy.-re halasztja (a volt jobbágy és a nemes földje polgári tulajdonosa lett, a volt jobbágy személyében szabad ember)

o az úrbéri szolgáltatások megszűntek,

o eltörölték a tizedet

A társadalom átrendeződését biztosító törvények

 ősiség eltörlése

 kimondta a közteherviselést

 törvény előtti egyenlőség

 úriszék megszűntetése

Ami kimaradt a törvényekből:

 Az Ausztriához fűződő viszonyt nem szabályozták egyértelműen, Magyarországot csak a közös uralkodó személye kötötte össze a birodalommal.

 nem rendezték a hadsereg kérdését

 nem volt tisztázott a hadügy és a külügy pénzügy kérdése

 nemzetiségiek kérdése - nem ismerik el a nemzetiségeket: ők „nem magyarul beszélő magyarok” a  nemzetiségek  Ausztria  oldalán,  a forradalom ellen fognak harcolni  

A jobbágykérdés

Ezt a törvényt a miniszterelnök még a szentesítés előtt végrehajtatni rendeli (félelem a jobbágylázadástól).
Vannak is  parasztmozgalmak jöttek létre, mert bár a jobbágyok jobbágytelkeik tulajdonosaivá váltak, és eltörölték a földesúri szolgáltatásokat, azonban a parasztság 60%-a zsellér volt, aki nem jutott földhöz, és a majorsági földeken kialakított szőlők a földesuraké lett.

A kormány azonban nem adhatott többet, mert a nemesség támogatását meg kívánja tartani.

Összességében: ahova a magyar kormány keze elér, ott biztosítani tudják mind a magyar, mind a nemzetségi jobbágyság kormányhoz való hűségét a szabadságharc alatt is, ugyanis a jobbágyfelszabadítás kedvező volt.
Ahová viszont nem ért el a kormány hatalma (Délvidék, Erdély), ott a nemzetiségi vezetők felhasználták a parasztság elégedetlenségét is a magyarok ellen.

Gyakorló feladat

Ne feledkezzetek meg a források olvasásáról sem!
Egyéb segítség:

bővebben:

Nemzeti kultúra virágzása a reformkorban

42. lecke/2.

19. sz. első fele volt a nemzeti művészetek kibontakozásának kora, a magyar kultúra felvirágzásának időszaka. Forrása a gazdasági fellendülés, a társadalmi átalakulás és a nemzettudat.

A reformkorban az irodalom és a politika szorosan összefüggött egymással, és a korszak legjelentősebb művészei a reformok szolgálatába állítják írásaikat. Az irodalmi élet nem egy képviselője (Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi) is bekapcsolódik a reformküzdelmekbe, politikai szereplőkké váltak. A reformkor fő céljai, mint a függetlenség, társadalmi és gazdasági haladás, nemzeti érzések - alkotásaikban is megjelennek. A szépirodalmi folyóiratok politikai gondolatoknak is teret adtak. A nemzeti nyelvért folytatott küzdelemmel indult el a nemzeti kultúra megteremtésének programja, és e programot az írók mindegyike nyilvánosan támogatta.
Az irodalmi versenyek, koncertek, színházi előadások egyúttal fontos társadalmi eseménynek számítanak. A rendezvényekre magyar ruhákban jártak, s ott magyar táncokat jártak (palotás, csárdás).

A nemzeti kultúra fellendülésének az építészetben a klasszicizmus, az irodalomban, a képzőművészetben, a zenében a romantika adott keretet, mind a kettő a múlt felé fordul, de a romantika inkább szenvedélyes, a klasszicizmus szigorúbb, tervezettebb

Irodalom: a Kazinczy Ferenc vezette nyelvújító mozgalom 1811-19 között, hatására a reformkorban a megújult nyelven bontakozhatott ki a romantikus magyar irodalom. Kölcsey Ferenc Himnusz (1823), Vörösmarty Mihály Szózat (1836), Petőfi Sándor János vitéz (1844), Arany János Toldi (1847), Katona József: Bánk bán(1820) Eötvös József: A falu jegyzője.
Az irodalmi élet irányítására létrejött a Kisfaludy Társaság, fellendül az újságkiadás (Athaeneum, az irodalmi élet központi lapja, Pesti Hírlap, politikai napilap, Kossuth szerkesztésében

Az MTA fő feladatai közé tartozott a nyelv ápolása, gondozása, szótárak kiadása, a magyar helyesírás rendszerezése.

 Képzőművészet

A festészetben kibontakozott a nemzet múltját feldolgozó romantikus, történelmi festészet (pl. id. Markó Károly, Barabás Miklós, Madarász Viktor)

A szobrászatban népies témájú, romantikus szobraival emelkedik ki Ferenczy István

Építészet: Pollack Mihály (Magyar Nemzeti Múzeum), Hild József (esztergomi Bazilika)

 Zene: magyar zenei hagyományok (népzene hatása), Erkel Ferenc (Himnusz, operák: Hunyadi László, 1844), világhírű zongoraművészünk és zeneszerzőnk Liszt Ferenc, Egressy Béni a Szózat megzenésítője

Színház: fellendül, állandó színtársulatok jönnek létre, színházakat építenek műveltség terjesztése, nyelv fejlesztése, hazafiasság történelmi példák által; 1837. Pesti Magyar Színház megnyitása;  Nemzeti Színház A korszak híres színészei: Déryné Széppataki Róza, Laborfalvy Róza, Egressy Gábor, Udvarhelyi Miklós

Tudományok:

MTA felállítása

Bolyai János: matematika; Jedlik Ányos: fizika (dinamó, szóda-szikvíz feltalálója!)

Semmelweis Ignác: „az anyák megmentője”, gyermekágyi láz ellen fertőtlenítés

Oktatás

- állam szabályozó szerepének növekedése; - tanulólétszám növekedése

- 1806. Tankötelezettség: 6-12 éves kor között

- 1846-ra a gimnáziumokban és az egyetemeken a magyar vált az oktatás nyelvévé.

- szakképzés: Selmecbánya- bányatisztképző, mezőgazdasági iskolák: Szarvas – Tessedik Sámuel, Keszthely – Festetics.

Van azért árnyoldal is: a kormányzat alig támogat, sőt a nemzeti tartalom miatt korlátoz. Így a civil társadalom finanszíroz.
Más: Az erdélyi mágnások például könnyelműen szórták a pénzt mindenféle céltalan szórakozásra, de pl. Barabás Miklós taníttatására kétszáz forintot sajnáltak „kidobni”. A kor legnagyobb szobrászát, Ferenczy Istvánt a szegénység arra késztette, hogy a múzeumnak ajánlja fel a szobrait, de nem vették át tőle. Végső kétségbeesésében kalapáccsal zúzta össze a műveit. 

A POLGÁRI NEMZETESZME KIALAKULÁSA ÉS A POLITIKAI NEMZET FOGALMA

42. lecke/1

• a 19. század előtt Magyarországon is a rendi jogállás számított ("nemesi nemzet"; nem számít, a nemes milyen nyelven beszél)
• a liberalizmussal együtt jelentkezik Magyarországon a nacionalizmus is, először II. József reformjaival szemben (pl. nyelvkérdés), „magyaros” öltözködés

• Magyar kultúrnemzet: a reformkorban jött létre az eszméje – azonos nyelvet beszélők, azonos kultúrával rendelkezők

 • A politikai nemzet fogalma: a nemzet történelmi, jogi képződmény – ennek értelmében Magyarországon a magyar politikai nemzet létezik, és ezen a kereten belül léteznek az egyes nemzetiségiek: magyarok, horvátok,szlovákok – tehát a magyar politikai nemzetbe beletartoztak a nemzetiségiek is a liberális felfogás szerint.

• De: a magyar az államalkotó nemzet – a nemzetiségieknek azonos politikai jogokat kínálnak

• De: a magyar legyen az államnyelv

• A magyar polgári nemzeteszme ötvözte a nemesi nemzetfelfogás számos elemét

 • OK: a polgárság gyengesége miatt a liberális nemesség áll a függetlenségi és reformmozgalmak élén

• Nyugat-Európa: államnemzet – szerencsés módon az állampolgárság és a nemzethez tartozás egybeesett.

MAGYAROSODÁS – MAGYAROSÍTÁS

• nemzetiségiek aránya: Magyarország népességének a fele nem magyar anyanyelvű

• nemzetiségiek: csonka társadalom – köv.: nincs politikai képviseletük

• a magyar nemzetállam létrehozása volt a cél, ezért a magyar liberális politikusok a nemzetiségiek magyarosítására törekedtek: iskolák, óvodák, egyház nyelvének magyarosítására törekedtek

• de: a magyarosító törekvésektől függetlenül is megfigyelhető volt az asszimiláció (vidék nemessége, városok zsidó és német lakossága)

A jobbágyfelszabadítástól is azt remélték, hogy a jobbágyok csatlakoznak a nemzetállamhoz, függetlenül a nemzetiségüktől. 

• Széchenyi: rámutatott a magyarosító politika veszélyeire 

A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK

A magyarországi nemzetiségek különböztek fejlettségükben; de náluk is ekkor ébred fel a nacionalizmus
• történeti múlt feltárása, nemzeti nyelv fejlesztése – főleg egyházi értelmiségiek vezetésével

• céljaik: nemzeti nyelvhasználattól önálló tartományig
• a magyar liberálisok szerint politikai szempontból Magyaro.-n egy nemzet van, a magyar, a nem magyarul beszélő emberek is ennek tagjai - ezért a helyi nyelvhasználatot engednék, de azt nem, hogy más nyelv is hivatalos legyen, azt meg végképp nem, hogy valamelyik nemzetiségnek saját tartománya legyen Magyaro.-n belül
• kimondatlanul is az asszimiláció, a magyarosítás a cél
• emiatt a nemzetiségek egyre inkább szembekerülnek a magyar vezetőkkel - Bécs pedig külön is szítja a feszültséget ("oszd meg és uralkodj!")

·         • horvát – illír nemzeti mozgalom: céljuk az összes délszláv nép egyesítése

·         • szerbek: elutasították a horvát vezetést – szerbek: görögkeleti egyház – autonómiával: a nemzeti mozgalom a görögkeleti papság vezetése alatt állt.

·         • Céljuk az összes szerb és később a délszláv népek összefogása

·         • Szlovák: nemességgel és egyházi autonómivál nem rendelkezett – köv: nyelvikulturális harc a szlovák nyelv fejlesztéséért ( a szlovák értelmiség elmagyarosodása ellen küzdöttek)

·         • Pánszlávizmus: a szlávok egyesítése orosz vezetéssel

Politikai küzdelmek 1843-1847, pártok alakulása és nézeteik

41. lecke TANKÖNYVET IS ELOLVASNI!

1843-44-es országgyűlés

A magyar lett az államnyelv Tankönyvi ábra! 216/1.
a reformkor legjelentősebb eredménye

Küzdelem a védővámokért – az o.gy. hatásköre legyen – de a birodalmi kormányzat elutasítja.

Védegylet (1844 október)

magyar áruk védelme – magyar  ipar pártolás
Igazgatója Kossuth L. („Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”)
gazdasági eredmény kevés, de szervezeti keretet ad a reformereknek

Gazdaság

Mezőgazdaság:
ez a jelentősebb
modernizációt az újítások elterjedése jelent – kapásnövények, istállózás, új állatfajták, vetésforgó)
DE! a fejlődést jelentősen gátolják a feudális viszonyok: a polgári földtulajdon hiánya, a robotmunka.

Ipar
fejlődését ösztönzi: a mg szerszámszükséglete, a vasút, gőzhajózás fejlődése
Főbb iparágak: élelmiszeripar (malmok, hengermalom), vasipar, építőipar – gyárak, gépgyárak jönnek létre. (Ganz Ábrahám)

Kereskedelem
Pest-Buda a terménykereskedelem központja lesz

Gazdasági infrastruktúra fejlődése
Közlekedés: vasút, gőzhajózás
Bankok

Metternich újabb kísérlete a reformerek visszaszorítására

Kossuthot leváltják, az új főszerkesztő Szalay L. (centralista)
szövetséget köt az újkonzervatívokkal
adminisztrátori rendszer bevezetése – kormánybiztosok a megyék élén
erőszakkal, pénzzel, látszatreformokkal próbálják kormánypártivá tenni a megyéket
sikeresebbek, mint előzőleg, de a reformtábor nem tört meg

1846, Galícia: lengyel nemesi felkelés, amit részben a jobbágyaikkal vertek le.
A magyar politikai vezetőréteg eltérő következtetéseket von le az eseményből.

A pártok kialakulása

Újkonzervatívok: udvarral együtt kell működni, óvatos reformok kellenek csak;
1846: megalakítják a Konzervatív Pártot

Liberálisok
Jelentős reformok kellenek a társadalmi robbanás elkerüléséhez
1847: Ellenzéki Kör néven párt jön létre, programja az Ellenzéki Nyilatkozat (15., 16. forrás!)
kötelező örökváltság, állami kárpótlással; adminisztrátori rendszer megszüntetése, népképviselet, felelős kormány,polgári szabadságjogok ( sajtószabadság, gyülekezési jog), közteherviselés

Fiatal Magyarország (forradalmi demokraták)
Birtoktalan nemesek, polgárok, értelmiségiek
Vezetői: Petőfi, Jókai, Degré Alajos, Vasvári Pál, Irányi Dániel, Irinyi József
Radikális, forradalmi változásokat akarnak: jobbágyfelszabadítás kárpótlás nélkül, teljes függetlenség.
Radikalizmusuk felgyorsítja az átalakulást (katalizátor-szerep)

Széchenyi István: távol tartotta magát a pártpolitizálástól.

FONTOS! TK-i táblázatok:18. - a reformkor politikai irányzatai, 20. Kossuth- Széchenyi nézeteinek összehasonlítása

Politikai irányzatok, történések 1839-1843; KOSSUTH Lajos nézetei

40. lecke

1830. – forradalmi hullám Európában → lengyel felkelés → kolerajárvány
1831. – Felvidéki megyék – kolera-felkelés

Tanulság – jobbágykérdést meg kell oldani!

1832-36-os országgyűlés

Reformtábor fő vezetői: Felsőtábla: Wesselényi; alsótábla. Kölcsey Ferenc - Szatmár, Deák Ferenc - Zala, Klauzál Gábor

Központi téma: önkéntes örökváltság (a jobbágy megválthatja földesúri terheit)
jobbágy (paraszt) → földtulajdonos lesz           
földesúr → megváltási pénzből fejlesztheti a gazdaságot                /érdekegyesítés!/ 
a föld polgári tulajdon lenne
Alsótábla, majd felsőtábla elfogadja, uralkodó visszautasítja.
Udvar ellentámadás – másodjára az alsótáblán is elbukik.

A reformtábor azonban létrejött és megszilárdult. Okai:
Reformok szükségességét egyre többen ismerik fel és fogadják el.
A reformtábor fő alakjainak tevékenysége.
Országgyűlési Ifjúság (jurátusok) – vezetője: Lovassy László
Országgyűlési Tudósítások, majd Törvényhatósági Tudósítások – szerkesztője Kossuth Lajos. Nyilvánosság bevonása.

Az udvar ellentámadása

Új uralkodó 1835-től – V. Ferdinánd (1848-ig), a valóságban Metternich kormányoz, keményen fellép a reformtábor vezetői ellen.
Bocskoros nemesség megvesztegetése – reformkövetek megbuktatása – pl. Kölcsey
Perek: Wesselényi Miklós, Lovassy és Kossuth ellen – börtönt kapnak.
Ellenkező hatás: nemesség a reformerek mellé áll, a megyék tiltakoznak.

1839-40-es országgyűlés

Kegyelem az elítélteknek,
gazdaságfejlesztő törvények: váltó- és gyáralapítási
önkéntes örökváltság elfogadása (csak épp a jobbágyoknak nincs pénzük)
o.gy. feliratait magyarul írhatják

Fontolva haladók

Konzervatív rendi ellenzék
Vezetője Dessewffy Aurél
óvatos reformok, cél a rendi rendszer tökéletesítése
támogatták az önkéntes örökváltságot, a magyar nyelv ügyét

Kossuth Lajos és a liberális többség

Kossuth Lajos fellépése és programja

Indulása:

Nem túl vagyonos köznemesi családból származik, polgári foglalkozást választ, ügyvédnek tanul . Zemplén megye jegyzője, majd a távollévő főendek követe az országgyűlésen.

Közéleti szerepet vállal : az országgyűlésen kéziratos újságot szerkeszt Országgyűlési  Tudósítások címmel. Később a megyei közgyűlésekről értesítette a közvéleményt.  (Törvényhatósági Tudósítások). Hamar a reformellenzék népszerű személyisége lesz. Gondolatait az általa szerkesztett Pesti Hírlapban teszi közzé (vezércikk!)

Programja: a korábbinál radikálisabb követelések

1.     általános, kötelező örökváltság javarészt állami kárpótlással

2.      (kezdetben a szabadkereskedelem híve)a hazai ipar védelme: gazdasági önrendelkezés biztosítása a kereskedelmi és  vámügyekben, illetve az iparfejlesztés területén

3.     perszonálunió (politikai autonómia-alkotmány, országgyűlés, felelős minisztérium)

4.     teljes polgári átalakulás, a polgári tulajdonszerzés joga minden állampolgárnak

5.     polgári nemzetkoncepció a nemzetiségi politikában

6.     közteherviselés

7.     független bíráskodás: esküdtszékek

8.     népképviselet, törvény előtti egyenlőség, (értelmiség politikai képviselete)

Módszere: Az érdekegyesítés. Értelmezései:

1.tágabb, általános: A politikai jogok (szabadság, tulajdon) kiterjesztése a jobbágyságra (a cél nem a kiváltságok eltörlése , hanem a jogok kiszélesítése)

oka: félelem a jobbágyságtól (vö. koleralázadás) és az orosz beavatkozástól (lásd lengyel példa)

2.szűkebb, nemességen belül:

A nemesség érdekeinek egyesítése a törvényalkotáshoz szükséges többség megszerzéséhez.

A forradalom elkerülése érdekében vállalni kell a politikai ütközést az udvarral (ellenzékiség)

A társadalom kiváltságtalan részét is be kell vonni saját sorsuk intézésébe

A rendi alkotmány megfelelő keret az átalakuláshoz, csak reformok sorával modernizálni kell

a nyilvánosság megteremtése:(ennek szükségességét Széchenyi is vallja)

Céljai összegezve:

A jobbágy - földesúri rendszer felszámolásával segíteni a gazdaság modernizálódását és az addigi kiváltságnélküliek a nemzetbe történő beemelését.

Ha mindenki ugyanúgy szabad polgár, akkor együtt kell eltartaniuk az államot; de ha ők tartják el , akkor megmondhatják, milyen legyen.

Polgári államszerkezet - a modernizáció fontos lépése, a nemzeti önrendelkezés fontos eszköze és biztosítéka.

A gazdasági kizsákmányolás megszüntetésével az érdekek kölcsönös figyelembevételén alapuló kapcsolatra törekedni a birodalommal.

Bázisa: a liberális nemesség (elsősorban a köznemesség)

Gyakorlati alkotásai:      Pesti Hírlap 1840., Védegylet 1844.

Munkásságának színtere: Országgyűlési Tudósítások; Törvényhatósági Tudósítások; Társalkodási egyletek; Nemzeti Kaszinó; A megyék egymás közötti levelezése; Magántanácskozások

Kossuth reformkori munkáságának értékelése:

Széles valóságismereten alapuló kivételes közvélemény- formáló tehetség.

Sokat tett a modern politikai nyilvánosság megszületéséért Magyarországon.

Meghatározó szerepet játszott a liberális reformellenzék országos szervezetté alakításában.

Nemes létére felismeri, hogy a nemesség nem mentheti át uralmát a polgári világba, de ha az átalakulás élére áll , első lehet az egyenlők között. 

Centralisták

Vezetői:
báró Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston.

Céljaik:

népképviselet;

felelős kormány;

erős, centralizált polgári állam;

megyerendszer bírálata, megújítása.

A birodalmi kereteken belül képzelik a jövőt.