Házi feladat

Vázlatot kell írni a három császár szövetségéből, valamint oda írni az események idejét, illetve azt, melyik oldalon található a téma a tankönyvben!

A gyarmatbirodalmak kiépülése a 19. században

A gyarmatosítás fogalma, jellemzői

Gyarmatosításnak nevezzük az újkor történetében azt a folyamatot, amely során a vezető nagyhatalmak gazdasági és politikai függőség alá vonják a világ fejletlenebb (nem iparosodott) területeit.

A gyarmatosítás formái, illetve fokozatai

Katonailag megszállni az adott területet, s ott kiépíteni az anyaország közigazgatási rendszerét

Ellenőrzés (protektorátus) alatt tartani az adott területet

Tisztán gazdasági eszközökkel (koncessziókkal, egyoldalúan előnyös szerződésekkel) félgyarmati sorban tartani egy országot

A gyarmatosítás célja

-     A terület stratégiai biztosítása

-     A gyarmaton lévő természeti kincsek kiaknázása

-     Olcsó munkaerő kihasználása

-     Újabb piacszerzési lehetőség

A gyarmatosítás ideológiája

Az elmaradott népek civilizálása (ez igencsak ellentmondásosan valósult meg, bár számos telepes, misszionárius valóban megpróbált segíteni)

Afrika: angol és francia gyarmatok

A 19. században megnőtt az érdeklődés Afrika és Ázsia belső területei iránt. Felfedezők járták be a még ismeretlen vidékeket, s megkezdődött a versengés az afrikai területekért. 1830-tól megjelentek a franciák Algériában, és fokozatosan délre haladva kiterjesztették hatalmukat a Szaharára. 1859-től francia vállalkozásként megkezdődött a Szuezi-csatorna építése. A csatorna, amely több ezer km-rel rövidítette meg az Indiába vezető utat, 1869-ben készült el.

Ezt követően kiéleződött a versengés Anglia és Franciaország között Egyiptom birtoklásáért. Végül 1882-ben Egyiptomot angol csapatok szállták meg. Ekkorra már Anglia jelentős területet szerzett Afrika középső és déli részein.

Különös lendületet adott a gyarmatosításnak, hogy Afrika több pontján értékes nyersanyagokra bukkantak: (Dél-Afrika: arany, gyémánt; Szahara: kőolaj; Kongó-medence: gyémánt, kobalt, mangán, ón, réz) Az angol elképzelésben ekkor már egy Egyiptomtól Dél-Afrikáig terjedő egységes terve fogalmazódott meg, melyet viszont keresztezett az a francia elképzelés, mely az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig kívánt egybefüggő gyarmatot létesíteni.

A század végén az angol-francia villongások helyébe az angoloknak a búrok (dél-afrikai holland telepesek) elleni háborúja lépett. Az 1899-1902 között zajló háborúban Anglia elfoglalta Dél-Afrika legértékesebb bányavidékeit, s megszervezte a Dél-afrikai Uniót (ma Dél-afrikai Köztársaság), amely 1910-ben domínium lett (önkormányzattal rendelkező állam a brit bir-ban)

Olasz és német gyarmatosítás

Az 1880-as években a hagyományos gyarmatosítók mellett új hatalmak is megjelentek Afrikában. Olaszország előbb Tuniszra tartott igényt, de Franciaországgal szemben alulmaradt. Ezután a Vörös-tenger partján és a Szomáli-félszigeten szerzett területeket. Tervbe vették Abesszínia (ma Etiópia) elfoglalását is, de 1887-ben és 1896-ban is vereséget szenvedtek. 1912-ben viszont elfoglalták Líbiát.

Németország 1884 óta volt jelen Afrikában: megszállták Togót és Kamerunt, majd Délnyugat-és kelet-Afrikában szereztek gyarmatokat (ma Namíbia és Tanzánia)

A 20. század elejére Afrika gyarmatosítása befejeződött.

Ázsia gyarmatosítása

A nagy múltú, fejlett kultúrájú, méreteiben hatalmas államok (India, Perzsia, Kína stb.) meghódítása az afrikai területszerzésnél sokkal nehezebbnek bizonyult.

India belső megosztottságát kihasználva a 19. század közepére Anglia kiterjesztette hatalmát az egész országra. Ezzel megszerezte a „korona legékesebb gyémántját”. 1857-ben az indiai katonák és parasztok felkelést robbantottak ki az angol uralom ellen (szipoly-felkelés). A felkelést leverték, és Viktória királynőt India császárnőjévé koronázták.

Indiában a megszilárduló angol uralom mellett százezrek haltak éhen.

Az 1850-es évek végén a franciák megjelentek és gyarmatosítottak Délkelet-Ázsiában (Indokína: Vietnám, Laosz, Kambodzsa)

Az ázsiai gyarmatosításba Oroszország is bekapcsolódott. Határait már a 16. században kitolta az Urálig. Ezután az oroszok fokozatosan birtokba vették a gyéren lakott Szibériát, s eljutottak a Csendes-óceánig. A 19. század közepén megindult az orosz hódítás Belső-Ázsiában (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán) és a Kaukázus vidékén (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország)

Terjeszkedésük során a Kaukázus vidékén Törökországgal, Belső-Ázsiában Angliával kerültek összeütközésbe, a távol-keleti hódítás Japánnal vezetett háborúhoz (1904. május).

Az ázsiai gyarmatosítás sajátossága volt a félgyarmati helyzet, amikor az egykori állam bizonyos látszatönállóságot megőrzött, a közigazgatást a helyi vezetők végezték, gazdaságilag viszont teljesen kiszolgáltatottá vált az ország. Ilyen félgyarmati sorba került Perzsia (ma Irán) és Kína. Míg Perzsiában angol és orosz érdekek érvényesültek, Kínában szinte minden nagyhatalom érdekelt volt. A század végére Kínát érdekeltségi övezetekre (érdekszférákra) osztották Anglia, Franciaország, Oroszország, Németország és Japán között. 1899-ben az USA meghirdette a „nyitott kapuk” elvét, ezzel minden ország számára egyenlő gazdasági befolyást teremtett Kínában.

Japán – új nagyhatalom születése

A 19. század közepéig Japán elzárkózott a külvilágtól. 1854-ben az USA rákényszeríttette az országot, hogy néhány kikötőjét nyissa meg a külföldi hajók számára. A megkezdődő gyarmatosítás ellen 1866-tól a császár reformokat vezetett be (Meidzsi-reform) Európai minták alapján átszervezte a kormányt és a hadsereget, megszüntette a feudális kiváltságokat, agrárreformot hajtott végre, külföldi szakembereket hívott az országba, tömegesen küldte Európába és Amerikába tanulni a japán diákokat, állami támogatással megteremtette a japán nagyipart.

A század végére japán felzárkózott a kapitalista nagyhatalmakhoz. Nemcsak elkerülte a gyarmattá válást, hanem immár gyarmatosítóként lépett fel Kínával szemben.

Kanada

Az észak-amerikai földrész hatalmas területű állama 1867-ben brit domínium lett: belügyeit saját kormánya intézi, külpolitikai irányítása, a hadsereg parancsnoksága, az alkotmány jóváhagyása megmaradt az angol király jogának.

Ausztrália, az európaiak által legkésőbb felfedezett földrész teljes egészében angol birtokká vált. Az őslakosok csak néhány százezren voltak. Az angol telepesek kezdetben (1840-ig) szabadon foglaltak maguknak földet. A 19. század első felében 6 angol gyarmati területre osztották Ausztráliát. Meggyorsította a benépesedést és a fejlődést, hogy 1851-től több helyen is aranylelőhelyet tártak fel.

A század második felében megindult a vasútépítés, kialakult az ipar. A század végéra a 6 tartomány szövetségre lépett egymással. 1901-ben Anglia elismerte az államszövetséget, Ausztráliát önállósággal rendelkező domíniummá nyilvánították.

Népesedési folyamatok és a polgári állam jellemzői

. Népességnövekedés, társadalom:

·         Az ipari forradalom fellendülése és tudományos felfedezései miatt nőtt az európai népesség.

·         A századforduló előtti és utáni években (1880-1920) jelentős volt az USA -ba áramlás (főleg: írek, olaszok, lengyelek, magyarok részéről)

·         Csökkent a mezőgazdaságból és nőtt az gyáripari álláslehetőségekből élők száma

·         Kelet-Európában kialakultak a torlódó társadalmak. Egymás mellett léteztek a régi társadalmi rétegek (paraszt, földesúr) ás az újak (munkás, gyáros, polgár). 

 Városiasodás - urbanizáció: 

London és Párizs mellett 1850 és 1900 közt egyre több európai településből lett nagyváros. Ezekben megjelent a tömegközlekedés, buszhálózat, majd Londonban 1863-től metró is. (Pesten: 1896 -tól van metró). Az utakon 1900-ra megjelentek az autók. A városok a fejlődés kiindulópontjai lettek. Amerikában 1900-tól kezdtek megjelenni az első 30 emeletes házak. (1900-ban 3 ilyen volt csak. Később: Empire State Building: 1931-re épült meg: 448 méteres, 102 emeletből áll.)

A lakásokban megjelentek a fürdőszobák, vízöblítéses WC -k, és a középosztály bővülésével két új tevékenység is terjedni kezdett a sport és a mozi.Első mozgóképes mozi: New Orleans (1896). Első újkori olimpia: 1896, Athén. Sportágak megjelenése

·         Foci játékszabályainak megalkotása: 1848 (Cambridgei Egyetem, Anglia)

·         Tenisz feltalálása: 1874 (Walter Wingfield őrnagy)

·         Kosárlabda: 1891 (James Naismith, USA)

A polgári állam

Nemzeti államok: Európa országai igyekeztek államalkotó nemzetük érdekei mentén nemzeti államokká váni, visszaszorítva nemzetiségeiket. Az angolok az íreket, az oroszok pedig a lengyeleket nyomták el.

Polgári államok: Az országok többsége polgári állammá alakult, melyben megnőtt a hivatalok száma, és az országok vezetése a lakosságot illetően egyre több dologba szólt bele. Megemelkedett a választásra jogosultak száma is, sok helyen kialakult az általános választójog. A nők csak az első világháborút követően kaptak szavazati jogot. 

Oktatásügy: Az oktatásért a 18. századig az egyház volt a felelős, ám ez a 19. század végére megváltozott. A legtöbb európai ország szétválasztotta az állam és egyház szerepköreit, és az oktatás állami feladattá változott. Az államok gondoskodni kezdtek a tanárképzésekről, a tantervekről, az előírt tananyagokról és az ingyenes iskolákról. Az egyház kezéből kikerült a születési, elhalálozási és házassági anyakönyvezés is. Magyarországon 1894-től már nem az egyház tartotta nyilván a születéseket, elhalálozásokat és házasságkötéseket!

A gondoskodó állam:

·         A polgári jellegű országokban új, állami hivatalok jelentek meg, pl.:posta, közlekedési vállalatok

·         Az állam védeni kezdte a munkavállalókat is: 1840-Anglia, gyári törvények: 12 óránál nem több munkaidő, gyermekmunka csak korlátozva, Németországban: 1882-től kötelező betegség és baleset-biztosítások bevezetése, 1889-től nyugdíj. (Magyarországon 1937 óta van 8 órás munkaidő.) 

·         Korábban csak egyházak kezén voltak kórházak (középkorban: ispotályok), az 1850 utáni időkben állami közkórházak létesültek. Óriásit fejlődött az egészségügy: felfedezték a fecskendőt, a klórral történő fertőtlenítést (Semmelweis Ignác) és a műtéti érzéstelenítést.

Gondolkodók, művészek a változó világban

Charles Darwin munkássága: Darwin angol természettudós volt, aki az 1830-as években beutazta a világot, majd 1859-ben publikálta élete főművét, melynek címe: "A fajok eredete". Ebben fejtette ki evolúcióelméletét. Új felfogása szembe helyezkedett az addig uralkodó teremtés elmélettel, mely azt állította, hogy a Földet, az állatokat és az embert mind Isten teremtette. Ezzel szemben Darwin azt fejtegette, hogy az élőlények mind az életért való küzdelemben, folyamatos alkalmazkodás és fejlődés révén alakultak ki. Később 1871-ben újabb művet írt: "Az ember származása" melyben azt írta le, hogy az ember az állatvilágból fejlődött ki.

Tiltakozások: az egyházak és a hívő emberek hevesen tiltakoztak az evolúció elmélet ellen. Közben megszületett a szocialdarwinizmus is: a természetes kiválasztódás alkalmazása népekre, társadalmakra, a történelemben a sikeres és erős népek maradtak fenn. 

Filozófiai irányzatok, művészetek a 19. század második felében:

·         Az irracionalizmus: az egyént felfoghatatlan, irracionális erők befolyásolják. Pesszimista (borúlátó) filozófia volt. Fő képviselője: Arthur Schopenhauer.

·         A korszak híres filozófusai: Friedrich Nietzsche, (Isten halott!), aki a magas erkölcsi elvárásokkal bíró, értelmileg független és felsőbbrendű emberek teremtette új világban hitt és Sigmund Freud, aki a mindenkiben meglévő ösztön én, és felettes én konfliktusaiban látta a lelki problémák gyökereit.

·         A művészetek: A technika fejlődésével új művészeti ágak jelentek meg, mint a fényképészet és a film. Megkezdődött a tömegkultúra és a magas művészetek szétválása.

·         A korszak nagy írói: Emile Zola (1840-1902), Dosztojevszkij (1821-1881), Marcel Proust (1871-1922)

A MÁSODIK IPARI FORRADALOM

Házi feladat itt: http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-nemzetallamok-es-birodalmi-politika-kora/ii-ipari-forradalom-tarsadalmi-hatasai
A tesztet kell bemásolni a füzetbe! A helyesen kitöltöttet!

AZ ELSŐ ÉS A MÁSODIK IPARI FORRADALOM ÖSSZEHASONLÍTÁSA

·            ismétlés: Az ipari forradalom a XVIII. századi Angliából indult, és a XIX. század első felében terjedt át Európára és Észak-Amerikára. Az ipari forr. egyre gyorsuló technikai fejlődés, amelynek nincs vége, csak szakaszai. Az első ipari forradalom húzóágazata a textilipar volt, a fő energiaforrás pedig a gőz; a találmányokat mesteremberek fedezik fel.

·            a XIX. század második felében az ipari forradalom új szakasza kezdődött el, ezt második ipari forradalomnak nevezzük. A második ipari forradalom húzóágazata a nehézipar (acélgyártás) és a vegyipar, fő energiaforrása pedig az elektromos áram. A találmányokat egyre inkább megelőzi a tudományos kutatás, innentől a tudomány és a technika összefonódik.

 Az ipari forradalom második szakaszának jellemzői: :

1.     Az ipari forradalom első szakaszában megjelent energiaforrás: a gőz tökéletesebb kihasználásával gyorsabb mozdonyok jelentek meg (100 km/h) és hatalmas gőzhajók szállították az utasokat. 

2.     Óriási fejlődésnek indul a vas és acélgyártás, új kohászati eljárásokkal 

3.     Új energiahordozók jelennek meg, pl: elektromosság, benzin (robbanómotorok), vegyipar

4.     Forradalmi újítások jelennek meg a mezőgazdaságban

5.     A haditechnika önálló ágazattá válik, kialakul a hadiipar, új fejlesztésekkel

6.     Megkezdődött az ipari és banktőke összeolvadása és koncentrációja, az úgynevezett monopóliumok kialakulása.

TALÁLMÁNYOK

·            nehézipar: új eljárások (Thomas, Martin, Bessemer) lehetővé teszik jó minőségű és olcsó acél előállítását, amit felhasználnak pl. vasútépítésre, autógyártásra, a hadiiparban, építészetben (Eiffel-torony, magasházak), gépgyártásban stb. A szénben és vasban gazdag területeken iparvidékek jönnek létre, ahol koncentrálódnak a nehézipari üzemek, ilyen pl. a Ruhr-vidék, Elzász-Lotharingia (Németo.)

·            vegyipar: a kémia fejlődésével új anyagokat fedeznek fel: műanyagok, robbanóanyagok (dinamit, Alfred Nobel), műtrágya, fényképészet és filmezés (celluloidszalag), festékek, stb.

·            elektromosság: megismerik és használni kezdik a villamos áramot (dinamó: Jedlik Ányos; ipari alkalmazását először Werner Siemens dolgozza ki; transzformátor (BDZ))

o              gépek meghajtására,

o              világításra: 1879, izzólámpa, Thomas Edison,

o              hírközlésre: 1876, telefon, Graham Bell; később telefonközpont is, Puskás Tivadar

o              (Marconi pedig a drót nélküli távírót)

o              közlekedésre: villamos, földalatti (az első Londonban, a második Budapesten)

·            közlekedés: még gyorsabb vasútépítés (két leghosszabb: transzkontinentális az USA, transzszibériai Oroszo.)

o              a robbanómotor feltalálása (1876 Nikolaus Otto - négyütemű Otto-motor) forradalmasítja a közlekedést és kialakít egy új iparágat, az autóipart

o              autógyárak: Benz, Daimler (Mercedes, a lánya után), Peugeot, Michelin (ő még 1899-ben túllépi a 100 km/órát teszteken), Ford (Henry Ford híres T-modellje az első futószalagon előállított gépkocsi - Galamb József a Ford gyár főmérnöke 1908-ban fejlesztette ki), FIAT, BMW

o              a gépkocsi kb. az 1920-as évekig luxuscikknek számít

·            a levegő meghódítása két úton indul el: léghajóval (1900, Ferdinand Zeppelin, innen a zeppelin) és repülővel (1903, Wright-fivérek) - 1909 Louis Blériot átrepüli a La Mache-csatornát

·            hadiipar: hátultöltős puskák (sorozatban gyártható tölténnyel), gyorstüzelő fegyverek (Maxim-géppuska), a haditengerészetben megjelenik az óriás csatahajó és a tengeralattjáró, és részben ide is a dinamit

·            Mezőgazdaság: Robbanómotorok révén megjelentek a traktorok, a lánctalpas járművek, a vegyipar révén a műtrágyák. Modernizálódott a mezőgazdasági termelés. Adalék-anyagok és hozamfokozók takarmányhoz keverésével az állattartás modernizálódott

 A MONOPOLKAPITALIZMUS KORA

·            a második ipari forradalom beruházásaihoz nagyon sok tőke kell, ezért óriásvállalatok alakulnak ki: monopóliumok (= több cég összefogása azért, hogy uralni tudják a piacot), ilyen monopólium pl. az USÁ-ban a Standard Oil (Rockefeller), amely az olajpiac nagy részét ellenőrzi, vagy a német Krupp-művek, amely a német acélipar vezető cége; a kapitalizmusnak ezt a szakaszát monopolkapitalizmusnak is nevezik.

·            egyre inkább összefonódik a bank- és az ipari tőke: a bankok gyakran támogatnak ipari beruházásokat.

·            a kapitalizmus ebben a korban válik világméretűvé: a nemzetközi pénzmozgás megélénkül (központja a londoni City, általános fizetőeszköz az angol font) - pl. az orosz iparosodáshoz a franciák adják a tőkét; a török vasutat a németek építik stb.

Monopóliumok formái:

• kartellek: egy-egy kartell részét képező vállalatok önállóak maradnak, de felosztják egymás közt a piacot, összehangolják áraikat
• szindikátusok: közös irányítás alatt állnak a vállalatok
• trösztök: egy-egy iparterületen teljesen összealvadt vállalatok
• konszern: szindikátusszerű, de egy-egy gazdasági ágazatra jellemzőek

·            világszervezetek jönnek létre: Nemzetközi Vöröskereszt, N. Postaszövetség, N. Vasúti Társaság, N Bíróság

·            világkiállítások: az ipari forradalom győzelmének jelképei. Az elsőt 1851-ben tartották Londonban, ahol 6 millió látogató 14 ezer kiállított tárgyat tekinthetett meg. Ezután 4-5 évente tartanak egyet, általában Párizsban, a látogatók száma folyamatosan nő. /A Krupp-művek az 1855-ös kiállításra egy 5 tonnás acéltömböt küldött./

Esszék és feladatok

Házi feladat: a két esszé közül az egyik kapcsán megoldani az 1a, 1b, 2a, 2b opcionális, 2c, 2d, 3a pontban leírtakat!

Hogyan írja meg az esszéfeladatot történelemből?

Ami fontos: ha a feladatmegértésre 0 pontot kapsz, akkor az egész esszé 0 pontos lesz. Tehát nagyon alaposan olvasd át a kérdést, hogy arról írj, amit kérdeztek Tőled. (Pl., ha összehasonlítani kell – mondjuk az ókori és a modern olimpiákat -, akkor, hasonlítsd össze őket, ha csak az egyikről írsz, legyen az bármilyen tökéletes, a pontszámod 0 lesz.)

A következő lényeges feladat elhelyezni időben és térben a kérdésben megjelölt problémát! Már az első, beve­zető mondatban elhelyezheted időben az eseményeket.

Használd fel a feladat megértéséhez a forrásokat, ill. a történelmi atlaszt! Gyűjtsd össze azokat az általános fogalmakat (pl. vallás, papság), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. mítosz, sokistenhit), melyekkel az adott probléma megoldható!

Emeld ki, húzd alá a forrás fontos információt! Nevezd meg a forrást, ha utalsz rá! (Ha valami, pl. törvény, pontokba van szedve, elég annak számára utalni, ha folyamatos a szöveg, idézd, de csak annyit, amennyi oda illik!) Jó, ha megkülönbözteted a kortárs és a történész/ történetírás álláspontját. Figyelj az eltérő források közti különbségekre, a forrás műfajára! Építsd be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következte­téseket! Fontos: a forrás betű szerint leírása nem = a feladat megoldásával. A forrást mindig az érvelésed, mondandód bizonyítására használd.

Ha szükséges, készíts vázlatot, piszkozatot!

Eseményeket alakító tényezők feltárása: Erre kapható a legtöbb pont. Tárd föl a probléma előzményeit, okait, hátterét, következményeit! A hangsúlyt a feladat kérdése adja meg! Tulajdonképpen a mi, miért történt. (PL. a sokistenhitű vallásoknál, szinte törvényszerű, hogy az isteneknek eltérő tulajdonságaik vannak.) Ha egy történelmi folyamatot kell bemutatnia, akkor az ok-okozati összefüggéseket időrendben vázold!

Lezárás-összefoglalás - összegzés: itt lehet úgymond egy-két mondatban ’felelni’ a feladatban megfogalmazott kérdésre, utasításra, kiemelni a téma legfontosabb meg­állapítását.

1.     Olvassa el figyelmesen és értse meg a feladatot és a forrásokat!

a. Fogalmazza meg saját szavaival a megoldandó problémát!

b.   A forrás(ok) szövegében húzza alá azokat a kulcsszavakat, adatokat, amelyek a feladatban szereplő probléma megoldásában segíthetik! Készítsen széljegyzeteket! Írja a lap szélére felmerült gondolatait, megjegyzéseit, magyarázatait!

2.  Készítsen vázlatot!

a. Határozza meg és nevezze meg a korszakot, korszakokat!

b.   Keresse meg a történelmi atlaszban azt a térképet vagy azokat a térképeket, amelyek segíthetik a feladat megoldásában!

c. Gyűjtse össze azokat a fogalmakat, amelyek segítségével az adott korszak illetve az adott probléma bemutatható!

d.   Gyűjtse össze azokat a személyeket, intézményeket, akiket, amelyeket a témához kapcsolni tud!

e. Keresse a bemutatott jelenségek okait, következményeit, belső összefüggéseit, és ábrázolja ezeket nyilakkal, saját jelöléseivel!

3.  Rendszerezze a rendelkezésére álló információkat!

a. Fogalmazzon meg tételmondatot, amelyben röviden összefoglalja a felvetett problémát, és saját válaszát!

b.   Ismertesse röviden a probléma történelmi hátterét! (Ki, hol, mikor, hogyan stb.)

c. Állítson fel sorrendet az állítása alátámasztására, igazolására gyűjtött tények, érvek között!

d.   Fogalmazza meg és állítsa logikai sorrendbe érveit pontosan, szabatosan!

e. Használja a korszak leírásához szükséges megfelelő szókincset!

4.  Szerkessze meg szövegét!

a. Idézze röviden a forrás kulcsgondolatait!

b.   Használja a kigyűjtött adatok közül a legfontosabbakat!

c. Kerülje a fölösleges ismétléseket, a nem a témára vonatkozó adatokat, a szükségtelen idegen szavakat!

d.   Ha van elég ideje, készítsen piszkozatot! Ha elkészült a végleges változattal, húzza át egyértelműen a piszkozatot!

5.   Adjon rövid értékelést!

6.   Ellenőrizze hogy valóban a feltett kérdésre válaszolt-e, és nem lépte-e túl a meghatározott terjedelmet!

A feladat az 1848. évi forradalomhoz kapcsolódik. (R) Mutassa be az áprilisi törvények szövegének felhasználásával, hogyan teremtette meg az 1848-as forradalom a polgári alkotmányos kormányzat alapjait Magyarországon! 

„III. Törvényczikk. Független magyar felelős ministerium alakításáról.

3.§. Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláíratnak.

4.§. A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásaért felelős […]

6.§. Mindazon tárgyakban, mellyek eddig a  m. k. udvari kanczelláriának, a k. helytartó tanácsnak, s a k. kincstárnak, […] köréhez tartoztak […]  Ő Felsége a végrehajtóhatalmat ezentúl kizárólag  csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni […]

IV. Törvényczikk. Az országgyűlés évenkénti üléseiről.

6.§. Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése, s az irántoki határozatnak meghozata előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik.”

A feladat az 1848-1849. évi magyar szabadságharc történetéhez kapcsolódik. (H) Mutassa be a források és ismeretei alapján 1849 április–májusának legfontosabb katonai és politikai eseményeit! Válaszában térjen ki a katonai erőviszonyok alakulására is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„1. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben  szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik, s ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik.

2. A Habsburg-Lothringeni ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által […] saját kezeivel szaggatván szét úgy a Pragmatica Sanctiót, mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte s Magyarország között fennállott – ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg- -Lothringeni ház Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik.” (Részlet a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatából)

A német egység

Prezentációban van meg, mégpedig így:

Az olasz egység megvalósulása

Az olaszok a folyamatot „risorgimento”-nak (riszordzsimentónak), újjászervezésnek nevezik. Oka, hogy az Appennin-félszigeten a római kor óta nem volt politikailag egységes államalakulat.

I. Milyen részekből állt Itália a XIX. században? 

A félsziget északi részén és Szardínia szigetén volt található a Szárd–Piemonti Királyság, amely modern alkotmányos monarchia volt, II. Viktor Emánuel uralma alatt.
Lombardia és Velence, két gazdag tartomány, Ausztria fennhatósága alá tartozott.
Közép-Itália kisállamai gazdaságilag fejlett területek voltak és zömében osztrák befolyás alatt álltak.
A Pápai Államot a katolikus egyházfő irányította. - a történelmi fővárost, Rómát a franciák tartották megszállva

A félsziget déli részén fekvő Szicíliai és Nápolyi Királyság a Bourbonok által uralt szegény, feudális jellegű állam volt.
Gazdasági téren is hiányzott az egységes piac és infrastruktúra. Ugyanakkor az emberek az itáliai csizma területén mindenütt olaszul beszéltek, és összekötötte őket a több évszázados nemzeti identitás.
II. Az egység megvalósulásának lehetséges módjai

- népfelkeléssel (a carbonarik, Guiseppe Mazzini és Garibaldi), forradalmi úton kívánták megvalósítani az egységet

a szárd-piemonti uralkodó vezetésével

- 1848-49-ben mindkét elképzelés kudarcba fulladt

Úgy tűnt, beigazolódnak a konzervatív Metternich kancellár szavai: „Itália nem több, mint földrajzi fogalom”.
-1852: Camillo Cavour Piemont miniszterelnöke lesz, szerinte az olasz egységet a diplomácia segítségével a nagyhatalmak támogatásával lehet elérni úgy, hogy kihasználják a nagyhatalmak érdekellentéteit.

- Cavour csapatokat küldött a krími háborúba az angol és francia erők oldalán jóindulatuk megnyerése érdekében

- Később titkos tárgyaláson megegyezett III. Napóleonnal: a franciák katonai segítséget nyújtanak Piemontnak egy esetleges Ausztria elleni háborúban, cserébe III. Napóleon megkapja Nizza és Savoya területét.
III. Az egység megvalósulása

                 1. A piemonti, francia-osztrák háború

- 1859-ben az észak-olasz államokban tudatos Ausztria-ellenes hangulatkeltés folyt

- Ausztria nem tűrte tovább a provokációt, ultimátumban követelte ennek megszüntetését

- Cavour az ultimátumot visszautasította, Ausztria ezért hadat üzent Piemontnak

- 1859. június 24 az osztrák csapatok vereséget szenvednek Solferinónál

- a győzelmek után III. Napóleon Villafrancában fegyverszünetet köt Ausztriával - nem kívánt egy erős államot a szomszédságban

Cavour neheztelt ezért a lépésért, mert a béke értelmében Piemont csak Lombardiát kapta meg, Velence osztrák kézen maradt.
                 2. Az osztrák vereség hatására népmozgalmak indultak a közép-itáliai államok körében - Pármában, Modenában Toscánában, és 1860-ban önként csatlakoztak Piemonthoz.
                3. Az egyesítés következő lépése a forradalmár Garibaldi vakmerő vállalkozása volt. 1860 májusában lelkes híveivel, az úgynevezett Ezrekkel partra szállt a szicíliai Marsalában. Vörösingeseivel népfelkeléseket kirobbantva űzték el a Bourbon uralkodót Itália déli részéről. II. Viktor Emánuel 1861-ben ezt a területet is Piemonthoz csatolta, és ezzel megszületett az Olasz Királyság.
Az egységből kimaradó két térség, Velence és Róma, a kedvező nemzetközi helyzet hatására került Olaszországhoz. 

           4. A német egységért folyó harcokban 1866-ban Ausztria vereséget szenvedett Poroszországtól, és a háborút lezáró béke alapján Velence Olaszországé lett annak ellenére, hogy az osztrák hadak szárazon és vízen egyaránt legyőzték az olaszokat.
         5. 1870-ben – szintén a német egységért folyó küzdelemben – a poroszok vereséget mértek a franciákra, aminek hatására a francia haderő kivonult a Pápai Állam területéről. Róma és környéke ekkor csatlakozott az Olasz Királysághoz. - Garibaldi többször megpróbálja visszafoglalni, de sikertelenül

A rendeződő európai hatalmi viszonyok között Olaszország belenyugodott, hogy nem tud megszerezni további olasz, vagy részben olasz lakosságú területeket (Dalmácia, Isztria, Dél-Tirol). De fennmarad egy, a minden olaszlakta terület egyesítésére törekvő irredenta mozgalom, ami a későbbiekben megterhelte az olasz–osztrák viszonyt.

Dél-Európában több mint 30 millió lakosú új államszületett, amelynél az óriási belső problémák (pl. az északi és déli rész közötti különbségek) ellenére az egységes piac és az egységes politikai irányítás megteremtette a gyorsabb fejlődés lehetőségét. Sikeressé vált a risorgimento.