Fönícia, Palesztina, nomádok

FÖNÍCIA

• Földrajzi környezet: tengerparti sáv, nyugatról a Földközi-tenger, keletről a Libanoni-hegység határol
• nem alkottak egységes államot, különálló városállamokban laktak (Türosz, Szidón és Büblosz).
• fő megélhetési forrása kézműipar és a tengeri kereskedelem volt.
• árucikkei: a cédrusfa, az üveg, és a bíborfesték(bíborcsigából; drágasága miatt "a királyok színe")
• a hajósok érdekében bizonyos távolságokra kereskedelmi állomásokat létesítettek, néhány idővel nagy várossá fejlődött. A legfontosabb föníciai gyarmatváros Karthago 
• a föníciaiak találmánya az ábécé
• 22 írásjelből álló ábécét használtak, amely csak a mássalhangzókat jelölte
• a föníciai ábécét átvették a görögök, kiegészítették magánhangzókkal, és módosítva ezt az ábécét használjuk ma is
• Kr. e. VIII. századtól többnyire valamelyik birodalom fennhatósága alatt állt

  

PALESZTINA, A Biblia földje, a zsidóság története

·       Palesztina lakóit hébereknek vagy zsidóknak nevezzük. Történetükről sok legenda fennmaradt a Biblia ószövetségi részében.

·       Földrajzi környezet: Jordán folyó és a Holt-tenger vonalától a Földközi tengerig, főleg hegyvidék, de fontos kereskedelmi útvonalak mentén.

·       Egyiptomból valószínűleg a Kr. e. XIII. században vonultak ki a legenda szerint Mózes vezetésével Palesztinába. Itt egyesültek a korábban Keletről érkező zsidó törzsekkel. Kánaánt ("az ígéret földje") véres harcok során foglalták el az őslakó filiszteusoktól.

·       a héberek eredetileg vándorló, nomád pásztorkodó életmódot folytattak. Nem alkottak államot, hanem 12 törzsük volt.

·       a zsidó állam a Kr. e. X. században jött létre.

o   Saul, majd Dávid: egyesítette a törzseket és megépítette a fővárost, Jeruzsálemet.

o   Salamon: Dávid fia, az ő idejében a királyi hatalom már despotikus volt. Salamon építtette a jeruzsálemi Templomot,

·       Salamon halála után a zsidó állam két részre szakadt. Északon Izrael alakult ki, Szamária központtal, délen pedig Júda (Júdea), Jeruzsálem központtal

·       a Kr. e. IX-VIII. század a hanyatlás kora, ekkor léptek fel a próféták, hogy figyelmeztessenek a veszélyekre. A zsidó államokat végül meghódították: Izraelt az asszírok Júdát a médek(Újbabiloni birodalom) foglalták el (i.e. 6. sz.)

·       A király, II. Nabukodonozor a zsidókat fogságba hurcolta Babilonba ("babiloni fogság"). Innen a perzsák szabadították ki őket, Palesztina a nagy keleti birodalmak része lett.

A zsidó vallás

·       a nép történetében kitüntető szerepet kapott a vallás

·       monoteista, Jahve a főisten, aki eredetileg sivatagi vihar, tűz isten, tehát pusztító erő volt (Kr. e. 6. sz-tól nevének kiejtése tabu).

·        Jahve és a zsidóság közötti kapcsolat kölcsönös és kizárólagos, a nép istene Jahve, a nép pedig isten választott népe, a babiloni fogság idején pedig a föld egyetlen istenévé lett

·       a választott néppel az Úr szövetséget köt (Ádám, Noé, Ábrahám, Mózes) ennek jele a körülmetélkedés

·       az Úr törvényt ad népének (Tóra: Mózes 5 könyve) ennek legfontosabb része a Tízparancsolat, amelyet isten Mózesnak kőtáblán nyújtott át, a törvények szabályozzák a zsidóság mindennapi életét, meghatározzák szokásait, vallás szertartásait

·       Jahve kultuszának központját Salamon a Jeruzsálemben felépített templomba tette, itt helyezték el a Frigyládát, a szövetségkötés jelképét. A menóra, a 7 ágú gyertyatartó az égő csipkebokrot jelképezi.

·       a nép időről időre eltávolodott istenétől, ezért a szövetséget újra és újra meg kell újítani, erre hivatottak a próféták (ők isten küldöttei, akik szigorúan őrzik a törvényt és ápolják a hagyományt)

·       Isten új szövetséget fog kötni, mert a zsidóság megszegte a törvényeket- ő a Messiás  - Megváltó  - , azaz Isten küldötte, aki majd eljön, hogy megszabadítsa (megváltsa) a népet az ellenségeitől (keresztények szerint Jézus)

·       Salamon Templomát a rómaiak rombolták le (megmaradt része a mai Siratófal), ezután már templomok nincsenek csak gyülekezeti helyek  - zsinagóga: istentisztelet, Tóra olvasása)

o   szokások: étkezési törvények: csak kóser étel, disznóhús stb. tilos

• ünnepek pl.: szombat (sabbat) szent nap, dolgozni tilos;
• pészah (zsidó húsvét az Egyiptomból szabadulás emlékére)

Nomádok

Földrajzi környezetük a sztyepp övezet, Kínától a Kárpát-medencéig.

Nomadizmus: Legeltető nagyállattenyésztést folytató népek vándorló életmódja. Törzsi szervezetben élnek. Nagy harci erőt jelent a mozgékony lovasság. (Minden pásztor egyben harcos is.) Tehetséges vezető alatt rövid ideig fennálló birodalmakat is képesek létrehozni (pl. hun).
Tankönyv 30. oldal ábra!