Bevezetés
A növénytermesztés fő
területei a csapadékos domboldalak voltak.
Az első magaskultúrák
(civilizációs területek) mégsem itt alakultak ki, hanem a nagy folyók
völgyeiben.
Ide a túlnépesedés
miatt kirajzott csoportok telepednek le, hozzák ismereteiket.
Folyók: Nílus,
Eufrátesz, Tigris, Indus, Gangesz, Jangce, Huang-ho.
Öntözéses
földművelés
Az öntözés és a
termékenység összefüggését hamar felismerik.
Az elvetett mag akár
40-50x termést is hozott.
Főbb növények:
gabonafélék, rizs
A folyók, mint vízi
utak előnyösek a kereskedelem szempontjából is.
Az
állam kialakulása
Az öntözéses
földművelés együttműködést követel meg az emberektől (társadalmi
munkamegosztás).
Az öntözőrendszer, tározók,
csatornák, gátak, zsilipek építése, karbantartása állandó munka.
Mindez szervezést,
folyamatos ellenőrzést, szakszerű irányítást igényel.
Kialakul egy
szakértelemmel bíró réteg, amely közvetlenül nem termel.
Idővel segítőkkel
veszik magukat körül, majd hatalomra tesznek szert a közösség tagjai fölött.
Létrejön az állam,
amelynek élén egy irányító szervezet áll, ez a társadalom kialakult életmódját,
szerkezetét akár erőszakkal is fenntartja.
Az állam feladatai:
-
mozgósítja a munkaerőt
-
támogatja és terjeszti az új eszközöket, felfedezéseket
(olykor viszont tiltja)
-
szabályozza a belső ellentéteket (kordában tart),
-
véd a külső támadásoktól
-
szervezi az adott terület gazdasági, társadalmi és szellemi
életét
-
törvénykezés, bíráskodás
- adóztatás: Az állam a lakosság adóiból tartja fenn magát. A termés jelentős részét az állam begyűjtötte (adó), majd az állami raktárakból szükség szerint szétosztotta.
- adóztatás: Az állam a lakosság adóiból tartja fenn magát. A termés jelentős részét az állam begyűjtötte (adó), majd az állami raktárakból szükség szerint szétosztotta.
Az állam fajtái:
- Városállam:
egy város és kisebb faluközösségek együttese
- Állam:
azonos nyelvű, kultúrájú városok és falvak együttese
- Birodalom:
több nép közös igazgatás alatt
Társadalmi rétegződés:
Az uralkodónak despotikus hatalma van: azaz korlátlan
Uralkodó réteg: fegyveres arisztokrácia, papság,
hivatalnokok – ez a réteg a birodalom támasza, – államonként eltér a súlyuk
Közrendű szabadok: földművesek, kézművesek, kereskedők
Félszabadok: földbirtokhoz kötött munkások (uralkodói,
templomi), főleg parasztok
Házi és adósrabszolgák
Gazdaság
A termelés központjai a templomgazdaságok, uralkodói
földek, háztartások – a hivatalnokok irányításával, közrendű szabadok végzik -,
illetve zárt faluközösségekben folyik – ún. háztartási gazdálkodás.
A közösségek általában önellátóak, egymással nincsenek kapcsolatban. Az ókori
keleti társadalmakra jellemző: az egyének a földet használatra kapták, a
tulajdonosa a földnek a közösség, a templom, az uralkodó. Az egyén a földet
csak másodlagosan birtokolta. A magántulajdon megtalálható: - templomoknál –
arisztokratáknál. E két tulajdonforma aránya területenként változó.
A hiányzó árukat, nyersanyagokat cserekereskedelemmel,
hódító háborúkkal szerezték meg az államok.
Gondolattérképekről:
Egy kis gyakorlati útmutató: http://www.diszlexia.hu/mindmaptani.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése