BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEMBE

Források, segédtudományok, időszámítás, kérdések

Mi a történelem? A történelem az emberiség története.

Mikor kezdődött a történelem és meddig tart?

A  történelem az  ember  megjelenésével  kezdődött  és  addig  tart,  amíg  az emberiség létezik.

Honnan ismerhetjük meg a történelmet?

A történelmet a történelmi forrásokból ismerhetjük meg. Történelmi forrás minden olyan dolog, ami segíti a történelem megismerését.

A történelmi források fajtái

Írott források: Például: középkori kódex, napilap, magánlevél, papirusztekercs.

Tárgyi források: Például: barlangfestmények, épületek, ruhák, edények.

Íratlan szellemi/hagyományok: Például: népszokások, mesék, babonák.

Segítő tudományok:

régészet, embertan, őslénytan, néprajz, címertan, oklevéltan, éremtan, pecséttan, nyelvészet, stb.

Az időmérés és időszámítás egységei és eszközei

A termelő népek számára fontossá vált az idő múlásának ismerete (áradás-vetés-aratás).

Az időszámítás a földműveléssel egyidős. A naptárak bonyolult rendszerek voltak, sok ismeretre volt szükség elkészítésükhöz. Az első naptárak elkészítéséhez az írás megjelenésére is szükség volt.

Az időmérés természetes egységei az égitestek mozgásából alakultak ki:

év: az az időtartam, amely alatt a Föld egyszer megkerüli a Napot

hónap: az az időtartam, amely alatt a Hold egyszer megkerüli a Földet

nap: az az időtartam, amely alatt a Föld egyszer megfordul saját tengelye körül

Mesterséges egységek: az óra és a perc

óra: a nap 24 egyenlő egységre osztásából származik (Egyiptom: 12-12 órás nappal és éjszaka)

perc: az óra 60 egyenlő egységre osztásából származik (Mezopotámia: hatvanas számrendszer)

Az első időmérő eszközök vízórák (Egyiptom) és homokórák (Görögország) voltak.

Ahány nép, annyiféle naptár alakult ki (pl. más az év kezdőpontja).

Mai időszámítási rendszerünk:

Napjainkban a keresztény időszámítás a legelterjedtebb:

Kezdőpontja (viszonyítási pontja) Jézus Krisztus születése.

Az azt megelőző eseményeket a „Kr. e.” (Krisztus előtt) vagy az „i. e.” (időszámításunk előtt) betűkkel jelöli.

Az azt követő eseményeket a „Kr. u.” (Krisztus után) vagy az „i. sz.” (időszámításunk szerint) betűkkel jelöli.

A különböző népek más kezdőpontokat használnak időszámítási rendszereikhez:

 az ókori görögök: Kr. e. 776 (az első olimpiai játékok időpontja)

 az ókori rómaiak: Kr. e. 753 (Róma városának legendabeli alapítási időpontja)

 a zsidók: Kr. e. 3761 (a világ teremtésének időpontja hitük szerint)

 a bizánciak: Kr. e. 5494 (a világ teremtésének időpontja hitük szerint)

  a mohamedánok: Kr. u. 622 (Mohamed próféta „futásának” időpontja)

Történeti korszakok

Szükség volt az évnél hosszabb egységekre: évtized, évszázad, évezred. Régebben római, ma arab számokkal jelölik.

őskor: az emberré válástól kb. Kr. e. 3000-ig (ókori államok létrejötte)

ókor: kb. Kr. e. 3000-től Kr. u. 476-ig (a Nyugatrómai Birodalom bukása)

 középkor: 476-tól 1492-ig (Amerika felfedezése)

 újkor: 1492-től 1914-ig (az első világháború kezdete)

 legújabb kor (modern kor): 1914-től napjainkig

Milyen eseményei, vizsgálati szempontjai vannak a történelemnek?

Csata, háború, forradalom, technika fejlődése – újítások stb.

Állam -közösség felépítése, működése, gazdasági keretek, életmód, stb.

A történelem kérdései

Mi történt? Kik között történt? Mikor történt? Hol történt? Milyen eredménye lett? Hogyan zajlott le?

Miért történt? Milyen előzményei, okai voltak az adott eseménynek?

Milyen rövid- és hosszútávú következményei lettek az eseménynek?