KW 9.1.

Három anyagrészt találtok itt:

• Ókori Kelet: az állam kialakulása
• Európa bölcsői: antik örökség
• Középkor

Ókori Kelet: az állam kialakulása

I.    Bevezetés

 A  növénytermesztés fő területei a csapadékos domboldalak voltak

   Az első magaskultúrák (civilizációs területek) mégsem itt alakultak ki, hanem a nagy folyók völgyeiben

   Ide a túlnépesedés miatt kirajzott csoportok telepednek le, hozzák ismereteiket

 Folyók: Nílus, Eufrátesz, Tigris, Indus, Gangesz, Jangce, Huang-ho.

II.   Öntözéses földművelés

Az öntözés és a termékenység összefüggését hamar felismerik

Néha az öntöző víz termékeny iszapban dús

 Az elvetett mag akár 40-50x termést is hozott

 A folyók, mint vízi utak előnyösek a kereskedelem szempontjából is

III.  Az állam kialakulása

 Az öntözéses földművelés együttműködést követel meg az emberektől

-   Az öntözőrendszer, tározók, csatornák, gátak, zsilipek építése, karbantartása állandó munka

  Mindez szervezést, folyamatos ellenőrzést, szakszerű irányítást igényel

 Kialakul egy szakértelemmel bíró réteg, amely közvetlenül nem termel

 Idővel segítőkkel veszik magukat körül, majd hatalomra tesznek szert a közösség tagjai fölött

   Kialakul az állam, amelynek élén egy irányító szervezet áll, ez a társadalom kialakult életmódját, szerkezetét akár erőszakkal is fenntartja

1.   Az állam feladatai:

-    mozgósítja a munkaerőt

-    támogatja és terjeszti az új eszközöket, felfedezéseket (olykor viszont tiltja)

-    szabályozza a belső ellentéteket (kordában tart),

-    véd a külső támadásoktól

-    szervezi az adott terület gazdasági, társadalmi és szellemi életét

-    törvénykezés, bíráskodás

2.   Az állam fajtái:

-   Városállam: egy város és kisebb faluközösségek együttese

-   Állam: azonos nyelvű, kultúrájú városok és falvak együttese

-   Birodalom: több nép közös igazgatás alatt

 Az állam a lakosság adóiból tartja fenn magát. A termés jelentős részét az állam begyűjtötte (adó), majd az állami raktárakból szükség szerint szétosztotta.

Maga a termelés templomgazdaságokban, uralkodói földeken – a hivatalnokok irányításával, közrendű szabadok végzik -, illetve zárt faluközösségekben folyik. A közösségek általában önellátóak, egymással nincsenek kapcsolatban.

IV. Társadalmi rétegződés:

Az uralkodónak despotikus hatalma van: azaz korlátlan

Uralkodó réteg: fegyveres arisztokrácia, papság, hivatalnokok – ez a réteg a birodalom támasza

Közrendű szabadok: földművesek, kézművesek, kereskedők

Félszabadok: földbirtokhoz kötött parasztok (uralkodói, templomi)

Házi és adósrabszolgák

Európa bölcsői: antik örökség

Európa mai arculatának kialakításában meghatározó szerepe volt az ókori görög és római civilizációnak (antik kultúra), valamint a zsidó-keresztény hagyománynak.

Az ókori görögöknek köszönhetjük a görög városállamokban (poliszok) kialakult demokráciát.

Polisz: kis területű, önálló, saját törvényekkel, katonai erővel, gazdasággal és politikai vezetéssel bíró független állam.

Demokrácia: olyan rendszer, ahol a polgárok beleszólhatnak, részt vehetnek, az állam politikai, jogi, gazdasági működtetésében irányíthatják, ellenőrizhetik az állam működését.

 A görögöknek köszönhetjük a színházat is. Itt a színdarabok a nép erkölcsi, politikai nevelését is szolgálták. Legismertebb szerző : Szophoklész.
A színházakat domboldalba vájták, jó volt az akusztika. Csak férfiak játszottak, maszkokat viseltek, amelyek kifejezték milyen jellemet, karaktert játszanak, illetve felerősítette a hangot is.

A görög történelem, de a mitológia és hitvilág elemeit ma is ismerjük, gyakran feltűnnek pl. a filmvásznon is. (300, Prométheusz, Zeusz).

Görög örökség az olimpia is. Olimpiai játékok, sportversenyek a Zeusz tiszteletére rendezett ünnepségekből. A görögség egészét érintő sport eseményre 4 évente került sor, Olimpiában. (Az első feljegyzés i.e. 776-ból maradt.) Csak egyéni versenyek voltak, minden szabad görög férfi részt vehetett rajta, nők még nézőként sem. Sportágak: kezdetben csak futás, majd ötpróba (stadionfutás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, birkózás), ökölvívás, pankráció, kocsi- és lóverseny. Nincsenek súlycsoportok, a küzdelmek győzelemig tartanak. Csak az első helyezést díjazták, a győztes saját poliszának is dicsőséget szerzett. A játékokat a háborús időkben is megtartották, a játékon részvevők sérthetetlenek voltak. Kezdetben 1 napig tartott, később egy hétig, az első napon volt a megnyitó ünnepség, az áldozás az isteneknek, öt nap verseny, majd az ünnepséget lezáró kultuszesemények a 7. napon.

Az újkori modern olimpiákat Pierre de Coubertin báró áldozatos munkájának köszönhetjük, 1896-tól. Ma már sok minden másképp zajlik: minden ország részt vehet, nők is, több a versenyszám, nemcsak az elsőt díjazzák, nem ugyanaz a helyszín, stb.

A görög tudomány is jelentős volt: pl. Pitagorasz-tétel, Arkhimédész.

Róma. Tőlük a szervezettséget, a birodalmi kereteket örököltük. A római utak, vízvezetékek, fürdők, a latin írás a világ sok szegletébe juttatta el a civilizációt.

KÖZÉPKOR

Nyugat-Európa több barbár királyságra esik szét, a gazdaság hanyatlik.

Népvándorlás után zavaros viszonyok, Járványok, éhínségek

Nyugat EU önellátó nagybirtokok halmazára esett szét → ezt uradalmaknak nevezzük. Ezek válnak a társadalom alapjaivá.

Naturális gazdálkodás folyik (nincs árutermelés)

Az uradalmaknak a gazdasági szerepük mellett közigazgatási, bíráskodási és védelmi funkció  is vannak (a központi államhatalom helyett)

A föld jelenti az egyetlen megélhetési alapot, az élet e köré szerveződik

A középkorban a földbirtok egyszerre a hatalom és a gazdaság alapja

A hűbériség

Az önellátó gazdaságokból nem lehetett jövedelmet elvonni, s ebből fenntartani hadsereget és hivatalszervezetet, az uralkodóknak a birtokokból kellett adományozni, jutalmazni. Így fejlődik ki a hűbérbirtok

A hűbéri viszony két szabad személy közötti kapcsolat

Hűbérúr: senior, vagy dominus: földet ad, védelem

Hűbéres: vazullus - katonai szolgálat, pénz, tanács

A kapcsolatot hűbéri szertartás szentesítette

Az uralkodó volt a legfőbb hűbérúr, alátartoztak a nagyhűbéresek

Az Egyház is részese a hűbéri láncnak

Nagybirtok

A nagybirtok részei

Jobbágytelek

Belső telekből (kert ház), szántóból

A paraszt nem tulajdonosa, csak birtokosa a teleknek

Majorság: a földesúr saját kezelésű birtoka

Szolganépek, valamint azok felügyelői művelik egyrészt

Másrészt a telkes jobbágyok robottal =ingyenmunka

Közhasználatú földek

Legelők, rétek – Erdők –Nádasok - Vizek: tavak, folyók

A nagybirtok központja a földesúr lakhelye, Általában jól védhető vár

A jobbágyság

A telek használatáért kötelezettséggel tartozik:

Robot: a földesúr majorságában;

Terményadó; később pénz, ill. Ajándékok;

Nem viselhet fegyvert

A jobbágy személyi függését növelte a földesúri joghatóság is, ő bíráskodik felette (pallosjog, úriszék)

Adózik még az egyháznak: tized, és a királynak

A nyugati gazdasági fellendülés

Új ekefajta terjed el: a csoroszlyás, kormánylemezes fordító nehézeke ez, döntő technikai változást a jelentett

Mélyebben szánt, Megfordítja a talajt. Elég csak egy irányba szántani, kevesebb munka kell hozzá, de nagyobb igaerő

Szügyhám (új fogatolási mód)  nagyobb erő ← nomád

Tövis-borona, Cséphadaró, patkó, fordítható kocsirúd

Az ökrök helyett, mellett a lovak is vontatnak

Talajművelési eszközök, módok:

Eleinte a talajváltó rendszer a jellemző (égetéses földművelés)

Egy kis erdőrészt kiirtanak ®a fát elégetik ®hamu(trágya) irtványföld. Ezt kimerülésig használták (10-30 év), kimerülés után új erdőrészt vágnak ki

Kétnyomásos gazdálkodás:

A határt két részre osztják, Az egyiket bevetik, a másikat ugaron hagyják ® ezen állatok legelnek ® trágya. Évente cserélik a két területet

Háromnyomásos művelés

Az első harmadba őszi búzát vetnek, A második harmadba tavaszi gabonát, A harmadikat ugaron hagyják

Bár a terméshozamok csak 2-3x-osak, a 10.században újra megjelenik a terményfelesleg (®népességnövekedés ®árutermelés ®városok)