Politikai viszonyok a századfordulóig

A dualizmus pártviszonyai

Pártok viszonyulási pontja a közjogi kérdés, azaz a Kiegyezés megítélése.

A kormány párt, a Deák-párt lett, amely a Felirati Párt utódja. Elfogadta a kiegyezést.

A Határozati Párt utódja a Balközép amely a kiegyezés módját kritizálta pl. túl sok jog az uralkodónak.

A másik utódpárt , a 48-as Párt amely elutasítja a kiegyezést. TK. ÁBRA!

A két párt nem jelenítette meg a társadalom vezető rétegeinek valódi ellentéteit,

liberálisok, konzervatívok mindkét pártban voltak

Magyarországon nem alakult ki igazi parlamenti váltógazdálkodás 

• Csak az a párt kerülhetett kormányra, mely elfogadta a kiegyezést
• Ezért meddő a vita és elterelte a figyelmet a fontosabb társadalmi kérdésekről, A vitának nem erről kellett volna szólnia, hanem az ország sorsáról.
• 1874: választási törvény módosítása: Nyílt szavazás, a kormánypártoknak kedvez, nem bővíti a választók körét
• Választások: jellemzők a hatalmi visszaélések
• A pártok jellemzően és sokáig nem a társadalmi helyzetük, érdekeik, (ideológia) alapján szerveződnek
• Munkásság: MSZDP, 1890: Magyarországi Szociáldemokrata Párt (nem jutott be az országgyűlésbe)
• Parasztság önálló pártjai: csak a 20.század elején alakultak meg

Legfontosabb kérdések az o.gy.-ben:

• Véderő-vita: közös hadsereg kérdése
• • Újonclétszám, • Vezényleti nyelv
• Közös kvóta: gazdasági ügyek
• Közigazgatási reform: vármegyei autonómia felszámolása
• Ipartörvények: adó, illeték eltörlése (anyagi terhek levétele segítik az ipar fejlődését)
• Az állam és egyház szétválasztása (egyház visszaszorítása)
• Obstrukció: parlamenti munka ellehetetlenítése
• Mamelukok, Zoltánok

A dualizmus megszilárdítása

1867-71 Andrássy Gyula a miniszterelnök

Külügyminiszter lesz, Deák betegeskedik már, 1873: gazdasági válság: a Deák-párt felbomlik, az új kormánypárt a Deák-pártból és a Balközépből álló Szabadelvű párt lesz.

Ellenzéke a Függetlenségi párt.

Tisza Kálmán

• Miniszterelnök 1875-1890

• Kemény kézzel irányított

• Mamelukok: Tisza akaratát fenntartás nélkül végrehajtó képviselők

• Polgári állam kiépítése

• Közigazgatási reformok egységesítették az állami közigazgatást, a korábbi önálló területeket beolvasztotta ebbe a megyerendszerbe pl. jászok, hajdúk, szászok

• A korszerűsített megye önkormányzatát megnyirbálták

az állami hivatalnok réteget erősítette a földjüket elvesztett dzsentri rétegből

• Rendőrség (városokban), csendőrség létrehozása (vidéken)

• Egészségügyi ellátás kiépítése

• Postaszolgáltatás fejlesztése

• Vasútépítés, folyószabályozás

• Oktatás::68-as népiskolai törvény gyakorlati megvalósítása: magyarosítás, modernizáció szempontjából fontos

• Állami elemi iskolák, gimnáziumok, egyetemek

• Általános tankötelezettség, Analfabetizmus visszaszorítása

• Tisza bukását → véderővita okozta
• M.o.-nak, o.gy-nek a közös hadsereg ügyeire a költségvetésen és az újonc létszám megszavazásán keresztül volt befolyása
• a magyar o.gy. kevesellte a beleszólást a hadsereg ügyeibe, az uralkodó azonban még tovább akarta erősíteni jogait e tekintetben pl. a parlament beleegyezése nélkül emelték volna az újonclétszámot és a német nyelvnek is nagyobb teret akart adni Ferenc József
• Tisza két tűz közé kerül, bár az újonc létszám emelését sikerül keresztül vinni a parlamentben, az ellenzéknek ez is túl sok volt, az uralkodónak pedig kevés
• Tisza tudta, hogy mennie kell
• Kossuth L. állampolgárságának az ügyét használta fel ürügyül, Ferenc J. elutasította ezért Tisza K. lemondott 1890-ben