19. – 20. lecke Demográfiai és etnikai viszonyok a dualizmus időszakában/ Budapest fejlődése

Demográfiai robbanás és kivándorlás

·       Demográfiai robbanás: 1880-as évektől – az ország népessége növekedett

·       Oka: jobb életkörülmények, higiéniai és egészségügyi viszonyok javulása

·       Népességnövekedés → fejlettebb vidékeken nagyobb (miért?)

·       Pontos statisztikai adatok → az állam népszámlálásokat tartott (1880-tól)

Népmozgások:

·       Belső vándorlás (migráció): városok (Budapest) felé irányult

·       Kivándorlási hullám: növekvő népességű, de kedvezőtlen mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területekről (Felvidék, Kárpátalja) → USA

·       Bevándorlás

          • Német, cseh szakmunkások → munkaerő-szükséglet

          • Zsidók (Galíciából) → üldöztetések elől

A magyarság arányának növekedése

·       Magyarság aránya: a népességen belül emelkedett, kb. 40%,-ról 55% lesz,

·       Oka: népszaporulat, a magyarság gazdaságilag fejlettebb, ezért a népesség is jobban nő,

·        kivándorlás, asszimiláció

·       A kivándorlásban: a magyarság kisebb mértékben vett részt

·       Asszimiláció fő színtere: főváros, vegyes népességű vidékek (nagy nemzetiségi tömbök érintetlenek maradtak)

·        németek, zsidók, (fővárosi, városi)szlovákok, ruszinok

A magyarok és a nemzetiségek

1868-as nemz. törvény elég liberális, de később egyre kevésbé tartják be:

·       Magyar vezető réteg célja: nemzetállam kiépítése

·       Ezért: szorgalmazta a nemzetiségek asszimilációját

·       Erőszakos asszimiláció: értelmiséget érintette - hivatalviselés

·       Asszimiláció az oktatás terén – 1879, 1907. iskolatörvény

     • Magyar nyelv tanítása → nemzetiségi iskolákban

     • Nemzetiségi középiskolák visszaszorítása

     • Megakadályozták a nemzetiségek világi felsőoktatási intézményrendszerének kialakulását

·       Nemzetiségek vezető rétegei: passzív ellenállást tanúsítottak, (nem vesznek részt a választásokon),

     –tiltakoztak a nemzetiségi trv. be nem tartása miatt

·       Céljuk: megyei szintű területi autonómia, föderatív (szövetségi) átalakítás, majd elszakadási törekvések

·       Nemzetiségi kérdés: egyre inkább elmérgesedett, a nemzetiségi polgárság és az értelmiség fejlődésével náluk is egyre erősebb lesz a nacionalizmus; egyre erősebb a balkáni független államok (pl. Szerbia, Románia) vonzereje, ez állandó feszültséget okoz az OMM és a Balkán között, Kiéleződtek az ellentétek

·       A nemzetiségek és államaik propagandája és a nemzetiségi kérdés rossz kezelése rontja Magyaro. nemzetközi megítélését is (pl. francia sajtóban; "a népek börtöne)

A zsidó emancipáció

·       A zsidó állampolgárokat a törvények egyenjogúsították

·       Izraelita vallás egyenjogúsítása: 1895

·       Zsidóság lélekszáma: rohamosan növekedett

·       Zsidóság: jelentősen asszimilálódott, azonosult a magyar nemzeteszmével, kultúrával

·       Kiskereskedelemből, kisiparból éltek → nem jelentkezett komolyabb konkurenciaharc, főleg vidéken

·       Nagypolgárok (gyárosok, bankárok) többsége viszont zsidó

·       Értelmiségi, alkalmazotti pályákon jelentek meg számosan, itt már versenytársak

·       Antiszemitizmus (zsidógyűlölet): a városi kispolgári rétegeket jellemezte (zsidók: versenytársak)

·       A kormány visszaszorította az antiszemita megnyilvánulásokat (tiszaeszlári per 1883)

·       Lőw Emánuel (1854-1944)

A cigányság helyzete a dualizmus korában

·       Nehéz meghatározni számukat (~ 300 ezer)

·       A cigány népesség a bevándorlás révén növekedett

·       A vándorló közösségek száma csökkent, terjedt a letelepedett életvitel

·       Megélhetés: Iparosok, alkalmi munkások, lókereskedők

Budapest világvárossá fejlődése

·      Budapest létrejötte 1873 – Buda, Pest, Óbuda egyesítésével

·      Lakóinak száma: a tízszeresére nőtt

·      Európa legnagyobb városai közé emelkedett

·      Az ország erőforrásainak jelentős részét Budapestre koncentrálták

·      Kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, amit a Budapest központú vasúthálózat is megerősített.

·      Fővárosi Közmunkák Tanácsa (Andrássy Gyula gróf, Podmaniczky Frigyes báró.) → a város arányosan és tervszerűen fejlődött

·      impozáns középületek, (pl. budai Várpalota, Parlament, minisztériumok, színházak) pályaudvarok, bérpaloták és a Duna hídjai (Lánchíd, 1849; Margit híd, 1876; Ferenc József – ma Szabadság – híd, 1896; Erzsébet híd, 1903) révén a főváros modern nagyvárossá vált

·      Millennium

Budapest belső övezete egységes, eklektikus stílusban épült ki.