Szapáry-kormány: sikeres valutareform, sikertelen
államigazgatás reform, a további központosítás
Wekerle-kormány: állam és egyház szétválasztása (a
magyar kultúrharc időszaka)
állami anyakönyvezés
polgári házasság
zsidó emancipáció
(Katolikus Néppárt)
állami anyakönyvezés
polgári házasság
zsidó emancipáció
(Katolikus Néppárt)
1896 – Millennium
Új pártok megjelenése
MSZDP (Magyarországi Szociáldemokrata Párt)
Céljai: szociális kérdések megoldása, javítása, a választójog megszerzése
Gyenge pontjai: agrárkérdés, nem osztana földet (társadalmi tulajdonban lenne)
nemzetiségi kérdéssel nem foglalkozott, internacionalista álláspont (se nem nacionalista, se a nemzetiségekkel nem együtt érző)
Céljai: szociális kérdések megoldása, javítása, a választójog megszerzése
Gyenge pontjai: agrárkérdés, nem osztana földet (társadalmi tulajdonban lenne)
nemzetiségi kérdéssel nem foglalkozott, internacionalista álláspont (se nem nacionalista, se a nemzetiségekkel nem együtt érző)
Keresztényszocializmus (XIII. Leo): Magyarországon
is szerveződik. Prohászka Ottokár. De nem lesz vetélytársa még az MSZDP-nek.
Parasztpártok
1909: Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt. Vezetője Nagyatádi István.
A birtokos parasztságot képviselte, általános és titkos választójog a cél e mellett. Bejutnak a parlamentbe is.
1909: Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt. Vezetője Nagyatádi István.
A birtokos parasztságot képviselte, általános és titkos választójog a cél e mellett. Bejutnak a parlamentbe is.
Polgári Radikálisok: értelmiség többször is
szerveződik, a demokráciát szélesítenék, és új problémákat vetnének fel:
általános választójog, földreform, nemzetiségi kérdés kompromisszumos
(megegyezéses) megoldása. Fő alakja: Jászi Oszkár, lapjuk a Huszadik Század.
Parlamenti válság:
1903: véderő vita elhúzódik az ellenzék obstrukciója miatt.
Ferenc József Tisza Istvánt nevezi ki miniszterelnöknek. Tudja, hogy szükség van a Monarchia hadseregének megerősítésére.
„Zsebkendőszavazás” – új házszabályok
Ellenzék: szétveri a Parlamentet, o.gy. feloszlatva, új választások.
1903: véderő vita elhúzódik az ellenzék obstrukciója miatt.
Ferenc József Tisza Istvánt nevezi ki miniszterelnöknek. Tudja, hogy szükség van a Monarchia hadseregének megerősítésére.
„Zsebkendőszavazás” – új házszabályok
Ellenzék: szétveri a Parlamentet, o.gy. feloszlatva, új választások.
Koalíciós válság
Meglepetés: az ellenzék győz, de Ferenc J. szakértői
kormányt nevez ki.
Koalíció nemzeti ellenállást szervez.
Kormány: meglebegteti az általános szavazati jog bevezetését (nemzetiségiek, szegényparasztok megjelenését nem akarja a koalíció), ill. nem fizet az ellenálló vármegyéknek.
Koalíció meghátrál, lemond a dualizmus átalakításáról.
Hatalomra kerülnek, de nincsenek eredményeik. (A király meztelen!)
Látszat- pótcselekvések:
Bujdosók hamvainak hazahozatala- pl. Rákóczi Ferenc – Kassa.
1907: Lex Apponyi – oktatás magyarosítása
Népszerűségük csökken, miképp a Parlament tekintélye is.
Koalíció nemzeti ellenállást szervez.
Kormány: meglebegteti az általános szavazati jog bevezetését (nemzetiségiek, szegényparasztok megjelenését nem akarja a koalíció), ill. nem fizet az ellenálló vármegyéknek.
Koalíció meghátrál, lemond a dualizmus átalakításáról.
Hatalomra kerülnek, de nincsenek eredményeik. (A király meztelen!)
Látszat- pótcselekvések:
Bujdosók hamvainak hazahozatala- pl. Rákóczi Ferenc – Kassa.
1907: Lex Apponyi – oktatás magyarosítása
Népszerűségük csökken, miképp a Parlament tekintélye is.
1910: Tisza István Nemzeti Munkapártja győz.
Házelnökként keresztülviszi a véderőtörvény megszavaztatását. Ellenzék tiltakozik: rálőnek Tiszára, tüntetések is vannak – vérvörös csütörtök 1912. május 23, a sajtó is ellene van, de hiába.
1913-tól Tisza miniszterelnök lesz.
Házelnökként keresztülviszi a véderőtörvény megszavaztatását. Ellenzék tiltakozik: rálőnek Tiszára, tüntetések is vannak – vérvörös csütörtök 1912. május 23, a sajtó is ellene van, de hiába.
1913-tól Tisza miniszterelnök lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése