A dualista Magyarország gazdasága

Kérdések és válaszok a videó alapján

Videó: http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-kiegyezeshez-vezeto-ut-es-dualizmus-kora-magyarorszagon/dualista-magyarorszag
Milyen feltételeket teremtett meg a Kiegyezés a gazdasági növekedéshez?
Ausztria és Magyarország között eltörölték a vámhatárt- ez segítette a mezőgazdaság exportját + biztos felvevő piac,
a védővámok - az ipar fejlődését ösztönözték
sorra születtek az ipartámogató törvények.
Milyen lépéseket tett a magyar állam az infrastruktúra fejlesztése érdekében?
¡folyószabályozás és az ármentesítés,
Fiume
vasútfejlesztés
Ki volt Baross Gábor? Mi fűződik a nevéhez?
Közlekedési miniszter, Magyar Királyi Államvasút államosítása
Kik azok a kubikosok?
olyan vándormunkás volt, aki egyszerű kézi eszközökkel nagy mennyiségű földet mozgatott meg folyószabályozásoknál és árvíz elleni védekezésnél, közút- és vasútépítéseknél, építkezéseknél.
Mivel foglalkoztak a korszak bankjai?
nem csak hiteleztek, hanem tőkebefektetésekkel nagyobb részvénytársaságok résztulajdonosai is lettek
Miben nyilvánult meg a mezőgazdaság fejlődése?
bővültek a termőterületek.
Nőtt a termelékenység a fajtanemesítésnek, a vetésforgónak és a műtrágya alkalmazásának köszönhetően.
Belterjesebbé vált a termelés,
Állattenyésztés ágazatainak fejlődése
A századforduló körül a nagybirtokokon már elterjedtek a cséplőgépek.
Miért nem lett általános a gépesítés?
Az olcsó munkaerő tömegesen állt rendelkezésre
Az ipar mely ágai fejlődtek leginkább?
az élelmiszeripar, azon belül is a cukoripar, a szeszipar és a malomipar
Mi ösztönözte a nehézipar fejlődését?
vasútépítés
Hol alakultak ki a központjai?
Jelentős nehézipari központok jöttek létre Budapest, Nógrád, Borsod és Dél-Erdély térségében.
Mely térség fejlődött a legjobban?
a főváros

TANANYAG

Gazdaságpolitika

•A törvényi kereteit a 10 évente megújított gazdasági kiegyezés jelentette.

•Vámszövetség: védővámok – ipar, mezőgazdaság

•/közös valuta (1878-től közös jegybank), szabad a tőke és a munkaerő áramlása, összehangolták az adó-, mérték-, közlekedési- és hírközlési rendszert/

•Az állami gazdaságpolitika a szabad versenyt szorgalmazta. Ugyanakkor az állam aktív támogatóként lépett fel.

•IPARTÁMOGATÓ törvények  - Tk. 85/3.

•A nagy összegű, lassan megtérülő, fontos beruházásokat számos módon segítette (kamatbiztosítás, állami segély, állami hitel, adó-és illetékmentesség), sőt az állam maga is vállalkozott: számos erdő, bánya, ipartelep került az állam tulajdonába, sőt vasút is (MÁV).

•Kereskedelmi–és iparkamarák, gazdasági testületek alakultak. 

Valutareform

•MIKOR?1892

•KI? Wekerle sándor

•OKAI?az ezüst értéke csökkent, számos ország átállt az aranyfedezetre, ez veszteségeket okozott

•JELENTŐSÉGE a folyamatos gazdasági fejlődést biztosította az átállás

FOLYAMSZABÁLYOZÁSOK

VÉD AZ ÁRVÍZTŐL ÉS HAJÓZHATÓBBÁ TESZI ŐKET
EURÓPA LEGHOSSZABB GÁTRENDSZERE
MUNKÁT AD A KUBIKOSOKNAK
TERMŐTERÜLET IS NŐ
ÖSSZEGEZVE: EGYSZERRE SEGÍTI A MG., A KÖZLEKEDÉS ÉS A KERESKEDELEM FEJLŐDÉSÉT, VALAMINT A FOGLALKOZTATÁST

Vasútfejlesztés

A felzárkózás záloga (földrajzi környezet)

Így kapcsolódunk a világkereskedelembe

Állami támogatással épülnek: nyereséget biztosít

Az állam is épít: MÁV

Baross Gábor (vasminiszter): államosítás, tarifa rendszer

MÁV: nyereséges és fejleszt

Európai szintű vasúthálózat

Kapcsolat Fiumével: Adria Tengerhajózási Rt.

Összegzés:

Munkát, megrendelést biztosít számos iparágnak, + a kubikosoknak

Új területeket kapcsol be: piacbővítés

Közlekedés, kereskedelem, termelés fejlődése

Mezőgazdaság

ALAPÁGAZAT MARADT
Az export bővült

Fő piac a Monarchia (védővámok miatt)

Európába már az amerikai gabona és marha érkezik

Gabona helyett már a liszt a fő kivitel – Budapest malomipari központ

Nőtt a földterület, az árumennyiség, a termelékenység.

Van fajtanemesítés és újabb művelési módszerek (vetésforgó, műtrágyázás), új növények: pl. cukorrépa

Gépesítés – mérsékelten – van olcsó munkaerő

Modernizáció: a nagybirtokon

Közép-és kisparaszti birtok alig fejlődik

Szőlészet: a filoxérajárvány csapást mér rá – utána új fajták, de nehéz a talpraállás

Ipar

A kiegyezéssel itt is elhárultak a fejlődés elől a törvényi akadályok

1872: céhek eltörlése, szabad a vállalkozás

A kisipar súlya jelentős maradt

Fejlődés okai: ipart pártoló törvények, olcsó munkaerő, (hazai) és a beáramló külföldi tőke, ipari forradalom (1. és 2.) (későn jövő előnyei).

Legjobban fejlődik:

Élelmiszeripar: malom-, szesz és cukoripar

Nehézipar: szénbányászat, vaskohászat, gépgyártás

a hazai villamosipar világszínvonalú

Számos újítás magyar találmány

Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám, Mechwart András

Transzformátor, porlasztó (karburátor)

Hitelszervezet

• A konjunktúra nem lett volna lehetséges a külföldi, elsősorban német tőke beáramlása nélkül, de a századfordulóra megerősödött a jelentős részben terménykereskedelemből származó magyar tőke szerepe.
• fejlődik a magyar hitelszervezet is: ekkor alapul meg a Magyar Általános Hitelbank (a bécsi Rotschildok által), Jelzáloghitelbank, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
• a bankok jelentős szerepet játszanak a hazai gazdaságban: részesedést szereznek vállalkozásokban, gyárakat alapítanak stb.
• szaporodnak a takarékpénztárak (lakossági megtakarítások)

A DUALIZMUS KORI FEJLŐDÉS MÉRLEGE

a fejlődés üteme magas, évi 2-3% (kb. Németországéval egyenlő)

50 év alatt Magyarország rengeteget ledolgoz korábbi hátrányából, és közepesen fejlett agrár-ipari országgá válik

ebben sokat segített az állami támogatás, illetve a közös piac

 a kedvező világgazdasági helyzet is hozzájárult: az 1873-as kisebb gazdasági válságtól eltekintve a korszakot konjunktúra jellemzi

/A késői iparosodásnak előnye és hátránya is volt: Magyarország azonnal a legfejlettebb technológiát kezdte alkalmazni, ugyanakkor ez nagy tőkebefektetést igényelt./

Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került. A korszakban fejlődött az ország gazdasági központjává és világvárossá Budapest is.

A fejlődés ellenére/hatására aránytalanságok figyelhetők meg a magyar gazdaságon belül. Korszerű, de kiegyensúlyozatlan, ún. ferdevállú magyar nagyipar, fejlett bank- és vasúthálózat, monopolkapitalizmus jött létre, a másik oldalon azonban kis-törpebirtokosok milliói, megélhetési gondokkal küzdő társadalmi rétegek.