A dualista Magyarország társadalma II.

A társadalom változásai

Torlódó társadalom

Egymás mellett élt a régi, feudális (agrár) és az új, tőkés (polgári, ipari) társadalom

Az agrártársadalom vezető rétegei

· Birtokos arisztokrácia

• Társadalom csúcsán állt földbirtokos

igazgatótanácsi tag, főrendiház tagja, miniszterek 1/3-a, főispánok,

diplomaták

• Elkülönült a társadalom többi rétegétől

• Hatalmuk fönnmaradását: címeik, földbirtokaik biztosították

• Hitbizományi rendszer

◦ Földbirtokaik megtartását segítette elő

◦ Az uralkodó által hitbizománynak nyilvántartott birtokot nem lehetett eladni

◦ Megakadályozta a nagybirtok felaprózódását

• Beválasztották őket: bankok, nagyvállalatok igazgatóságaiba -> nagybirtok, pénzarisztokrácia összefonódása

Középbirtokos nemesség
100-200 holdas földbirtokos, birtoktalan köztisztviselők állami, alispán, szolgabíró, bírák, jegyzők, gazdatiszt, tisztikar, fogalmazó, irodatiszt

• Felemelkedett az arisztokrácia szintjére egy részük

• Lesüllyedt – dzsentrik lettek

• Anyagi nehézségekkel küzdöttek

• Nem tudták gazdaságukat modernizálni

• Eladósodtak, elvesztették földjeiket

• Értelmiségi pályák

A parasztság

Társadalom legnépesebb csoportja
Gazdagparasztság: földjeiken napszámosok dolgoztak
Középparasztság: tisztest megélhetést biztosította a föld
Szegényparasztság: bérmunka
Napszámos kubikus (bérmunkások/ földnélküliek/ agrárproletárok/ zsellérek): földmunkás, mezőgazdasági bérmunka
Uradalmi cselédek: uradalmakban éltek és dolgoztak

Az ipari társadalom

Polgári társadalom élén: nagypolgárság, pénzarisztokrácia
Pl.: termény-kereskedő, építési vállalkozó, háztulajdonos, fakereskedő, téglagyáros, vas-és acélgyáros, élelmiszeripari nagyvállalkozó, bankár, ügyvéd, lapszerkesztő, építész
Zárt csoportot alkotott
Zöme a terménykereskedelemből meggazdagodott német és zsidó családból került ki
A politikába csak közvetett módon szólt bele
A polgári középosztály növekedett
Pl.: középüzem tul., hitelintézet tul., 1-2 bérház tul., magánzó, vezető magántisztviselő, szabad foglalkozású értelmiségi, üzemvezető, tanárok, orvosok, osztályvezető
Közvetített és átjárhatóságot biztosított az agrár -és ipari társadalom között
Keveredtek benne a rendi és polgári értékek
A kispolgárság száma és aránya növekedett
Pl.: kiskereskedők, kisiparosok, szabók, cipészek zöldségesek, 1-2 segéddel dolgozók, pékek, hentesek, gáz-, víz-, villanyszerelők, asztalosok, lakatosok, gépészek, ügynökök, altisztek: csendőrök, rendőrök, MÁV-dolgozók, postások, gyári művezetők, katonaaltisztek
Kettős helyzet: szemben álltak a nagytőkével, elutasították a magántulajdont támadó irányzatokat
Állami kisalkalmazottak: egyre népesebb csoportot alkottak

A kialakuló nagyipari munkásság

• Arányuk magas volt

• Jó bérezésben részesültek

• Ausztriából vándoroltak be

• Asszimiláció

• Hatalmas létszámban álltak rendelkezésre

• Bérük alacsony volt

Oldalak