A dualizmus politika története 1890-1913

Szapáry-kormány: sikeres valutareform, sikertelen államigazgatás reform, a további központosítás

Wekerle-kormány: állam és egyház szétválasztása (a magyar kultúrharc időszaka)
állami anyakönyvezés
polgári házasság
zsidó emancipáció
(Katolikus Néppárt)

1896 – Millennium

Új pártok megjelenése

MSZDP (Magyarországi Szociáldemokrata Párt)
Céljai: szociális kérdések megoldása, javítása, a választójog megszerzése
Gyenge pontjai: agrárkérdés, nem osztana földet (társadalmi tulajdonban lenne)
                        nemzetiségi kérdéssel nem foglalkozott, internacionalista álláspont (se nem nacionalista, se a nemzetiségekkel nem együtt érző)

Keresztényszocializmus (XIII. Leo): Magyarországon is szerveződik. Prohászka Ottokár. De nem lesz vetélytársa még az MSZDP-nek.

Parasztpártok
1909: Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt. Vezetője Nagyatádi István.
A birtokos parasztságot képviselte, általános és titkos választójog a cél e mellett. Bejutnak a parlamentbe is.

Polgári Radikálisok: értelmiség többször is szerveződik, a demokráciát szélesítenék, és új problémákat vetnének fel: általános választójog, földreform, nemzetiségi kérdés kompromisszumos (megegyezéses) megoldása. Fő alakja: Jászi Oszkár, lapjuk a Huszadik Század.

Parlamenti válság:
1903: véderő vita elhúzódik az ellenzék obstrukciója miatt.
Ferenc József Tisza Istvánt nevezi ki miniszterelnöknek. Tudja, hogy szükség van a Monarchia hadseregének megerősítésére.
„Zsebkendőszavazás” – új házszabályok
Ellenzék: szétveri a Parlamentet, o.gy. feloszlatva, új választások.

Koalíciós válság

Meglepetés: az ellenzék győz, de Ferenc J. szakértői kormányt nevez ki.
Koalíció nemzeti ellenállást szervez.
Kormány: meglebegteti az általános szavazati jog bevezetését (nemzetiségiek, szegényparasztok megjelenését nem akarja a koalíció), ill. nem fizet az ellenálló vármegyéknek.
Koalíció meghátrál, lemond a dualizmus átalakításáról.
Hatalomra kerülnek, de nincsenek eredményeik. (A király meztelen!)
Látszat- pótcselekvések:
Bujdosók hamvainak hazahozatala- pl. Rákóczi Ferenc – Kassa.
1907: Lex Apponyi – oktatás magyarosítása
Népszerűségük csökken, miképp a Parlament tekintélye is.

1910: Tisza István Nemzeti Munkapártja győz.
Házelnökként keresztülviszi a véderőtörvény megszavaztatását. Ellenzék tiltakozik: rálőnek Tiszára, tüntetések is vannak – vérvörös csütörtök 1912. május 23, a sajtó is ellene van, de hiába.
1913-tól Tisza miniszterelnök lesz.

Politikai viszonyok a századfordulóig

A dualizmus pártviszonyai

Pártok viszonyulási pontja a közjogi kérdés, azaz a Kiegyezés megítélése.

A kormány párt, a Deák-párt lett, amely a Felirati Párt utódja. Elfogadta a kiegyezést.

A Határozati Párt utódja a Balközép amely a kiegyezés módját kritizálta pl. túl sok jog az uralkodónak.

A másik utódpárt , a 48-as Párt amely elutasítja a kiegyezést. TK. ÁBRA!

A két párt nem jelenítette meg a társadalom vezető rétegeinek valódi ellentéteit,

liberálisok, konzervatívok mindkét pártban voltak

Magyarországon nem alakult ki igazi parlamenti váltógazdálkodás 

• Csak az a párt kerülhetett kormányra, mely elfogadta a kiegyezést
• Ezért meddő a vita és elterelte a figyelmet a fontosabb társadalmi kérdésekről, A vitának nem erről kellett volna szólnia, hanem az ország sorsáról.
• 1874: választási törvény módosítása: Nyílt szavazás, a kormánypártoknak kedvez, nem bővíti a választók körét
• Választások: jellemzők a hatalmi visszaélések
• A pártok jellemzően és sokáig nem a társadalmi helyzetük, érdekeik, (ideológia) alapján szerveződnek
• Munkásság: MSZDP, 1890: Magyarországi Szociáldemokrata Párt (nem jutott be az országgyűlésbe)
• Parasztság önálló pártjai: csak a 20.század elején alakultak meg

Legfontosabb kérdések az o.gy.-ben:

• Véderő-vita: közös hadsereg kérdése
• • Újonclétszám, • Vezényleti nyelv
• Közös kvóta: gazdasági ügyek
• Közigazgatási reform: vármegyei autonómia felszámolása
• Ipartörvények: adó, illeték eltörlése (anyagi terhek levétele segítik az ipar fejlődését)
• Az állam és egyház szétválasztása (egyház visszaszorítása)
• Obstrukció: parlamenti munka ellehetetlenítése
• Mamelukok, Zoltánok

A dualizmus megszilárdítása

1867-71 Andrássy Gyula a miniszterelnök

Külügyminiszter lesz, Deák betegeskedik már, 1873: gazdasági válság: a Deák-párt felbomlik, az új kormánypárt a Deák-pártból és a Balközépből álló Szabadelvű párt lesz.

Ellenzéke a Függetlenségi párt.

Tisza Kálmán

• Miniszterelnök 1875-1890

• Kemény kézzel irányított

• Mamelukok: Tisza akaratát fenntartás nélkül végrehajtó képviselők

• Polgári állam kiépítése

• Közigazgatási reformok egységesítették az állami közigazgatást, a korábbi önálló területeket beolvasztotta ebbe a megyerendszerbe pl. jászok, hajdúk, szászok

• A korszerűsített megye önkormányzatát megnyirbálták

az állami hivatalnok réteget erősítette a földjüket elvesztett dzsentri rétegből

• Rendőrség (városokban), csendőrség létrehozása (vidéken)

• Egészségügyi ellátás kiépítése

• Postaszolgáltatás fejlesztése

• Vasútépítés, folyószabályozás

• Oktatás::68-as népiskolai törvény gyakorlati megvalósítása: magyarosítás, modernizáció szempontjából fontos

• Állami elemi iskolák, gimnáziumok, egyetemek

• Általános tankötelezettség, Analfabetizmus visszaszorítása

• Tisza bukását → véderővita okozta
• M.o.-nak, o.gy-nek a közös hadsereg ügyeire a költségvetésen és az újonc létszám megszavazásán keresztül volt befolyása
• a magyar o.gy. kevesellte a beleszólást a hadsereg ügyeibe, az uralkodó azonban még tovább akarta erősíteni jogait e tekintetben pl. a parlament beleegyezése nélkül emelték volna az újonclétszámot és a német nyelvnek is nagyobb teret akart adni Ferenc József
• Tisza két tűz közé kerül, bár az újonc létszám emelését sikerül keresztül vinni a parlamentben, az ellenzéknek ez is túl sok volt, az uralkodónak pedig kevés
• Tisza tudta, hogy mennie kell
• Kossuth L. állampolgárságának az ügyét használta fel ürügyül, Ferenc J. elutasította ezért Tisza K. lemondott 1890-ben

A dualista Magyarország társadalma II.

A társadalom változásai

Torlódó társadalom

• Egymás mellett élt a régi, feudális (agrár) és az új, tőkés (polgári, ipari) társadalom

Az agrártársadalom vezető rétegei

·         Birtokos arisztokrácia

• Társadalom csúcsán állt földbirtokos

igazgatótanácsi tag, főrendiház tagja, miniszterek 1/3-a, főispánok,

diplomaták

• Elkülönült a társadalom többi rétegétől

• Hatalmuk fönnmaradását: címeik, földbirtokaik biztosították

• Hitbizományi rendszer

◦ Földbirtokaik megtartását segítette elő

◦ Az uralkodó által hitbizománynak nyilvántartott birtokot nem lehetett eladni

◦ Megakadályozta a nagybirtok felaprózódását

• Beválasztották őket: bankok, nagyvállalatok igazgatóságaiba -> nagybirtok, pénzarisztokrácia összefonódása

• Középbirtokos nemesség
• 100-200 holdas földbirtokos, birtoktalan köztisztviselők állami, alispán, szolgabíró, bírák, jegyzők, gazdatiszt, tisztikar, fogalmazó, irodatiszt

• Felemelkedett az arisztokrácia szintjére egy részük

• Lesüllyedt – dzsentrik lettek

• Anyagi nehézségekkel küzdöttek

• Nem tudták gazdaságukat modernizálni

• Eladósodtak, elvesztették földjeiket

• Értelmiségi pályák

A parasztság

• Társadalom legnépesebb csoportja
• Gazdagparasztság: földjeiken napszámosok dolgoztak
• Középparasztság: tisztest megélhetést biztosította a föld
• Szegényparasztság: bérmunka
• Napszámos kubikus (bérmunkások/ földnélküliek/ agrárproletárok/ zsellérek): földmunkás, mezőgazdasági bérmunka
• Uradalmi cselédek: uradalmakban éltek és dolgoztak

 Az ipari társadalom

• Polgári társadalom élén: nagypolgárság, pénzarisztokrácia
• Pl.: termény-kereskedő, építési vállalkozó, háztulajdonos, fakereskedő, téglagyáros, vas-és acélgyáros, élelmiszeripari nagyvállalkozó, bankár, ügyvéd, lapszerkesztő, építész
• Zárt csoportot alkotott
• Zöme a terménykereskedelemből meggazdagodott német és zsidó családból került ki
• A politikába csak közvetett módon szólt bele
• A polgári középosztály növekedett
• Pl.: középüzem tul., hitelintézet tul., 1-2 bérház tul., magánzó, vezető magántisztviselő, szabad foglalkozású értelmiségi, üzemvezető, tanárok, orvosok, osztályvezető
• Közvetített és átjárhatóságot biztosított az agrár -és ipari társadalom között
• Keveredtek benne a rendi és polgári értékek
• A kispolgárság száma és aránya növekedett
  Pl.: kiskereskedők, kisiparosok, szabók, cipészek zöldségesek, 1-2 segéddel dolgozók, pékek, hentesek, gáz-, víz-, villanyszerelők, asztalosok, lakatosok, gépészek, ügynökök, altisztek: csendőrök, rendőrök, MÁV-dolgozók, postások, gyári művezetők, katonaaltisztek
• Kettős helyzet: szemben álltak a nagytőkével, elutasították a magántulajdont támadó irányzatokat
• Állami kisalkalmazottak: egyre népesebb csoportot alkottak

 A kialakuló nagyipari munkásság

• Ipari munkásság: 2,5 millió
• Szakmunkások

• Arányuk magas volt

• Jó bérezésben részesültek

• Ausztriából vándoroltak be

• Asszimiláció

• Betanított és segédmunkások

• Hatalmas létszámban álltak rendelkezésre

• Bérük alacsony volt

• Városi cselédség

A dualista Magyarország társadalma

Az órán vetített diákat itt találhatjátok valahol: https://portal.nkp.hu/Search?keyword=dualizmus%20t%C3%A1rsadalma

Képekben elbeszélve:

19. – 20. lecke Demográfiai és etnikai viszonyok a dualizmus időszakában/ Budapest fejlődése

Demográfiai robbanás és kivándorlás

·       Demográfiai robbanás: 1880-as évektől – az ország népessége növekedett

·       Oka: jobb életkörülmények, higiéniai és egészségügyi viszonyok javulása

·       Népességnövekedés → fejlettebb vidékeken nagyobb (miért?)

·       Pontos statisztikai adatok → az állam népszámlálásokat tartott (1880-tól)

Népmozgások:

·       Belső vándorlás (migráció): városok (Budapest) felé irányult

·       Kivándorlási hullám: növekvő népességű, de kedvezőtlen mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területekről (Felvidék, Kárpátalja) → USA

·       Bevándorlás

          • Német, cseh szakmunkások → munkaerő-szükséglet

          • Zsidók (Galíciából) → üldöztetések elől

A magyarság arányának növekedése

·       Magyarság aránya: a népességen belül emelkedett, kb. 40%,-ról 55% lesz,

·       Oka: népszaporulat, a magyarság gazdaságilag fejlettebb, ezért a népesség is jobban nő,

·        kivándorlás, asszimiláció

·       A kivándorlásban: a magyarság kisebb mértékben vett részt

·       Asszimiláció fő színtere: főváros, vegyes népességű vidékek (nagy nemzetiségi tömbök érintetlenek maradtak)

·        németek, zsidók, (fővárosi, városi)szlovákok, ruszinok

A magyarok és a nemzetiségek

1868-as nemz. törvény elég liberális, de később egyre kevésbé tartják be:

·       Magyar vezető réteg célja: nemzetállam kiépítése

·       Ezért: szorgalmazta a nemzetiségek asszimilációját

·       Erőszakos asszimiláció: értelmiséget érintette - hivatalviselés

·       Asszimiláció az oktatás terén – 1879, 1907. iskolatörvény

     • Magyar nyelv tanítása → nemzetiségi iskolákban

     • Nemzetiségi középiskolák visszaszorítása

     • Megakadályozták a nemzetiségek világi felsőoktatási intézményrendszerének kialakulását

·       Nemzetiségek vezető rétegei: passzív ellenállást tanúsítottak, (nem vesznek részt a választásokon),

     –tiltakoztak a nemzetiségi trv. be nem tartása miatt

·       Céljuk: megyei szintű területi autonómia, föderatív (szövetségi) átalakítás, majd elszakadási törekvések

·       Nemzetiségi kérdés: egyre inkább elmérgesedett, a nemzetiségi polgárság és az értelmiség fejlődésével náluk is egyre erősebb lesz a nacionalizmus; egyre erősebb a balkáni független államok (pl. Szerbia, Románia) vonzereje, ez állandó feszültséget okoz az OMM és a Balkán között, Kiéleződtek az ellentétek

·       A nemzetiségek és államaik propagandája és a nemzetiségi kérdés rossz kezelése rontja Magyaro. nemzetközi megítélését is (pl. francia sajtóban; "a népek börtöne)

A zsidó emancipáció

·       A zsidó állampolgárokat a törvények egyenjogúsították

·       Izraelita vallás egyenjogúsítása: 1895

·       Zsidóság lélekszáma: rohamosan növekedett

·       Zsidóság: jelentősen asszimilálódott, azonosult a magyar nemzeteszmével, kultúrával

·       Kiskereskedelemből, kisiparból éltek → nem jelentkezett komolyabb konkurenciaharc, főleg vidéken

·       Nagypolgárok (gyárosok, bankárok) többsége viszont zsidó

·       Értelmiségi, alkalmazotti pályákon jelentek meg számosan, itt már versenytársak

·       Antiszemitizmus (zsidógyűlölet): a városi kispolgári rétegeket jellemezte (zsidók: versenytársak)

·       A kormány visszaszorította az antiszemita megnyilvánulásokat (tiszaeszlári per 1883)

·       Lőw Emánuel (1854-1944)

A cigányság helyzete a dualizmus korában

·       Nehéz meghatározni számukat (~ 300 ezer)

·       A cigány népesség a bevándorlás révén növekedett

·       A vándorló közösségek száma csökkent, terjedt a letelepedett életvitel

·       Megélhetés: Iparosok, alkalmi munkások, lókereskedők

Budapest világvárossá fejlődése

·      Budapest létrejötte 1873 – Buda, Pest, Óbuda egyesítésével

·      Lakóinak száma: a tízszeresére nőtt

·      Európa legnagyobb városai közé emelkedett

·      Az ország erőforrásainak jelentős részét Budapestre koncentrálták

·      Kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, amit a Budapest központú vasúthálózat is megerősített.

·      Fővárosi Közmunkák Tanácsa (Andrássy Gyula gróf, Podmaniczky Frigyes báró.) → a város arányosan és tervszerűen fejlődött

·      impozáns középületek, (pl. budai Várpalota, Parlament, minisztériumok, színházak) pályaudvarok, bérpaloták és a Duna hídjai (Lánchíd, 1849; Margit híd, 1876; Ferenc József – ma Szabadság – híd, 1896; Erzsébet híd, 1903) révén a főváros modern nagyvárossá vált

·      Millennium

Budapest belső övezete egységes, eklektikus stílusban épült ki.

A dualista Magyarország gazdasága

Kérdések és válaszok a videó alapján

Videó: http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-kiegyezeshez-vezeto-ut-es-dualizmus-kora-magyarorszagon/dualista-magyarorszag
Milyen feltételeket teremtett meg a Kiegyezés a gazdasági növekedéshez?
Ausztria és Magyarország között eltörölték a vámhatárt- ez segítette a mezőgazdaság exportját + biztos felvevő piac,
a védővámok - az ipar fejlődését ösztönözték
sorra születtek az ipartámogató törvények.
Milyen lépéseket tett a magyar állam az infrastruktúra fejlesztése érdekében?
¡folyószabályozás és az ármentesítés,
Fiume
vasútfejlesztés
Ki volt Baross Gábor? Mi fűződik a nevéhez?
Közlekedési miniszter, Magyar Királyi Államvasút államosítása
Kik azok a kubikosok?
olyan vándormunkás volt, aki egyszerű kézi eszközökkel nagy mennyiségű földet mozgatott meg folyószabályozásoknál és árvíz elleni védekezésnél, közút- és vasútépítéseknél, építkezéseknél.
Mivel foglalkoztak a korszak bankjai?
nem csak hiteleztek, hanem tőkebefektetésekkel nagyobb részvénytársaságok résztulajdonosai is lettek
Miben nyilvánult meg a mezőgazdaság fejlődése?
bővültek a termőterületek.
Nőtt a termelékenység a fajtanemesítésnek, a vetésforgónak és a műtrágya alkalmazásának köszönhetően.
Belterjesebbé vált a termelés,
Állattenyésztés ágazatainak fejlődése
A századforduló körül a nagybirtokokon már elterjedtek a cséplőgépek.
Miért nem lett általános a gépesítés?
Az olcsó munkaerő tömegesen állt rendelkezésre
Az ipar mely ágai fejlődtek leginkább?
az élelmiszeripar, azon belül is a cukoripar, a szeszipar és a malomipar
Mi ösztönözte a nehézipar fejlődését?
vasútépítés
Hol alakultak ki a központjai?
Jelentős nehézipari központok jöttek létre Budapest, Nógrád, Borsod és Dél-Erdély térségében.
Mely térség fejlődött a legjobban?
a főváros

TANANYAG

Gazdaságpolitika

•A törvényi kereteit a 10 évente megújított gazdasági kiegyezés jelentette.

•Vámszövetség: védővámok – ipar, mezőgazdaság

•/közös valuta (1878-től közös jegybank), szabad a tőke és a munkaerő áramlása, összehangolták az adó-, mérték-, közlekedési- és hírközlési rendszert/

•Az állami gazdaságpolitika a szabad versenyt szorgalmazta. Ugyanakkor az állam aktív támogatóként lépett fel.

•IPARTÁMOGATÓ törvények  - Tk. 85/3.

•A nagy összegű, lassan megtérülő, fontos beruházásokat számos módon segítette (kamatbiztosítás, állami segély, állami hitel, adó-és illetékmentesség), sőt az állam maga is vállalkozott: számos erdő, bánya, ipartelep került az állam tulajdonába, sőt vasút is (MÁV).

•Kereskedelmi–és iparkamarák, gazdasági testületek alakultak. 

Valutareform

•MIKOR?1892

•KI? Wekerle sándor

•OKAI?az ezüst értéke csökkent, számos ország átállt az aranyfedezetre, ez veszteségeket okozott

•JELENTŐSÉGE a folyamatos gazdasági fejlődést biztosította az átállás

FOLYAMSZABÁLYOZÁSOK

VÉD AZ ÁRVÍZTŐL ÉS HAJÓZHATÓBBÁ TESZI ŐKET
EURÓPA LEGHOSSZABB GÁTRENDSZERE
MUNKÁT AD A KUBIKOSOKNAK
TERMŐTERÜLET IS NŐ
ÖSSZEGEZVE: EGYSZERRE SEGÍTI A MG., A KÖZLEKEDÉS ÉS A KERESKEDELEM FEJLŐDÉSÉT, VALAMINT A FOGLALKOZTATÁST

Vasútfejlesztés

A felzárkózás záloga (földrajzi környezet)

Így kapcsolódunk a világkereskedelembe

Állami támogatással épülnek: nyereséget biztosít

Az állam is épít: MÁV

Baross Gábor (vasminiszter): államosítás, tarifa rendszer

MÁV: nyereséges és fejleszt

Európai szintű vasúthálózat

Kapcsolat Fiumével: Adria Tengerhajózási Rt.

Összegzés:

Munkát, megrendelést biztosít számos iparágnak, + a kubikosoknak

Új területeket kapcsol be: piacbővítés

Közlekedés, kereskedelem, termelés fejlődése

Mezőgazdaság

ALAPÁGAZAT MARADT
Az export bővült

Fő piac a Monarchia (védővámok miatt)

Európába már az amerikai gabona és marha érkezik

Gabona helyett már a liszt a fő kivitel – Budapest malomipari központ

Nőtt a földterület, az árumennyiség, a termelékenység.

Van fajtanemesítés és újabb művelési módszerek (vetésforgó, műtrágyázás), új növények: pl. cukorrépa

Gépesítés – mérsékelten – van olcsó munkaerő

Modernizáció: a nagybirtokon

Közép-és kisparaszti birtok alig fejlődik

Szőlészet: a filoxérajárvány csapást mér rá – utána új fajták, de nehéz a talpraállás

Ipar

A kiegyezéssel itt is elhárultak a fejlődés elől a törvényi akadályok

1872: céhek eltörlése, szabad a vállalkozás

A kisipar súlya jelentős maradt

Fejlődés okai: ipart pártoló törvények, olcsó munkaerő, (hazai) és a beáramló külföldi tőke, ipari forradalom (1. és 2.) (későn jövő előnyei).

Legjobban fejlődik:

Élelmiszeripar: malom-, szesz és cukoripar

Nehézipar: szénbányászat, vaskohászat, gépgyártás

a hazai villamosipar világszínvonalú

Számos újítás magyar találmány

Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám, Mechwart András

Transzformátor, porlasztó (karburátor)

Hitelszervezet

• A konjunktúra nem lett volna lehetséges a külföldi, elsősorban német tőke beáramlása nélkül, de a századfordulóra megerősödött a jelentős részben terménykereskedelemből származó magyar tőke szerepe.
• fejlődik a magyar hitelszervezet is: ekkor alapul meg a Magyar Általános Hitelbank (a bécsi Rotschildok által), Jelzáloghitelbank, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
• a bankok jelentős szerepet játszanak a hazai gazdaságban: részesedést szereznek vállalkozásokban, gyárakat alapítanak stb.
• szaporodnak a takarékpénztárak (lakossági megtakarítások)

A DUALIZMUS KORI FEJLŐDÉS MÉRLEGE

a fejlődés üteme magas, évi 2-3% (kb. Németországéval egyenlő)

50 év alatt Magyarország rengeteget ledolgoz korábbi hátrányából, és közepesen fejlett agrár-ipari országgá válik

ebben sokat segített az állami támogatás, illetve a közös piac

 a kedvező világgazdasági helyzet is hozzájárult: az 1873-as kisebb gazdasági válságtól eltekintve a korszakot konjunktúra jellemzi

/A késői iparosodásnak előnye és hátránya is volt: Magyarország azonnal a legfejlettebb technológiát kezdte alkalmazni, ugyanakkor ez nagy tőkebefektetést igényelt./

Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került. A korszakban fejlődött az ország gazdasági központjává és világvárossá Budapest is.

A fejlődés ellenére/hatására aránytalanságok figyelhetők meg a magyar gazdaságon belül. Korszerű, de kiegyensúlyozatlan, ún. ferdevállú magyar nagyipar, fejlett bank- és vasúthálózat, monopolkapitalizmus jött létre, a másik oldalon azonban kis-törpebirtokosok milliói, megélhetési gondokkal küzdő társadalmi rétegek.