ENSZ

Bevezetés

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. világháború után. Magyar rövidítése ENSZ, a szervezet angol nevéből, a United Nations-ból ered az UN rövidítés. A kifejezés F. D. Roosevelt amerikai elnöktől származik. A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség egy újabb háború megelőzése érdekében. 1941 augusztusában az Atlanti Charta (Churchill és Roosevelt nyilatkozata), majd 1942. január 1-jén az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata (Washingtoni Nyilatkozat) is deklarálta ennek szükségességét, de konkrét szervezeti elképzelések nem merültek fel.

Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezésére a Szovjetunióval együtt a három szövetséges nagyhatalom a moszkvai külügyminiszteri értekezleten (1943. október) – egyeztetett egy nemzetközi szervezet létrehozásában. Egy nemzetek fölötti szervezet megalakításáról és annak fő feladatairól először a teheráni konferencián (1943. november) esett szó államvezetői szinten.

Kifejtés

1944 augusztusában Dumbarton Oaks-ban ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás, amelynek során az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát. Megállapodtak abban, hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot, ahol állandó tagként vesz részt a munkában az öt nagyhatalom (USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Szovjetunió), amelyeknek vétójoguk van. E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját a hidegháború idején.

Jaltában 1945. február 4-én a „három nagy” megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben, a Biztonsági Tanács szavazati rendjében, és nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának elfogadására (1945. április-június). Az aláírt ENSZ-alapokmány 1945. október 24-én lépett hatályba (ez az ENSZ napja). Az alapító tagok közé tartozott az 51 győztes állam.

Az ENSZ Alapokmányának fő célkitűzése a béke és a biztonság fenntartása, a nemzetek közötti egyenjogúság, az önrendelkezési jog és a szabadságjogok tiszteletben tartása, a baráti kapcsolatok fejlesztése. A világszervezet alapító okmánya szerint tagja lehet minden békeszerető nemzet, amely az alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó. Az ENSZ-hez mindig csatlakoznak új országok. Magyarország – a világháború veszteseként – nem lehetett alapító tag, hazánk 1955. december 14-én csatlakozott a világszervezethez. Az ENSZ székhelye New York (kivéve a Nemzetközi Bíróságot, amely Hágában ülésezik), hivatalos nyelve az angol, a francia, a spanyol, a kínai, az orosz és az arab.  

Az ENSZ három fő intézménye: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, és a Titkárság. A Közgyűlés a legfőbb tanácskozó testület, de a szervezeten belül a központi szerep a Biztonsági Tanácsé.

A Közgyűlés (General Assembly)

·      A legfőbb tanácskozó testület. Az összes tagállam képviselőiből (országonként legfeljebb 5 fő) áll, amely tagállamok mindegyike egy szavazattal rendelkezik. Olyan fontos kérdésekben, mint a békére és biztonságra, új tagok felvételére és költségvetési kérdésekre vonatkozó ajánlások, döntésekhez kétharmados többség szükséges. Egyéb kérdésekben elegendő az egyszerű többségi szavazat is.

·      Megvizsgálja, és ajánlásokat tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló együttműködés alapelveire, beleértve a leszerelés és fegyverkezés szabályozását is.

·      Tanulmányok elkészítését kezdeményezi, melynek célja a nemzetközi együttműködések előmozdítása, a nemzetközi jog fejlesztése, az alapvető emberi jogok és szabadságjogok megvalósítása.

·      Megvizsgálja és jóváhagyja az ENSZ költségvetését és meghatározza a tagdíjakat.

·      Megválasztja a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, a Gazdasági és Szociális Tanács tagjait és a Gyámsági Tanács választandó tagjait, a Biztonsági Tanáccsal együtt megválasztja a Nemzetközi Bíróság bíráit, és a Biztonsági Tanács javaslata alapján kinevezi a főtitkárt.

A Közgyűlés rendes ülésszaka minden év szeptemberében kezdődik, ahol megválasztják a Közgyűlés új elnökét, a 21 alelnököt, és a Közgyűlés hat fő bizottságának elnökét. Az egyenlő földrajzi képviselet biztosítása érdekében a Közgyűlés elnökségét minden évben változtatják kontinensek. A rendes ülésszakon túl a BT-nek, az ENSZ tagállamai többségének egyetértése esetén akár egy tagállamnak a kérésére össze lehet hívni a Közgyűlés rendkívüli ülésszakát. A rendes ülésszakok kezdetén a Közgyűlés általános vitát tart – gyakran állam-és kormányfők részvételével. A legtöbb kérdést ezután a hat főbizottságban vitatják meg:

A bizottságokban a szavazás egyszerű szótöbbséggel történik, ezután a plenáris ülésen szavaznak a bizottsági beterjesztésekről. A Közgyűlés határozatainak jogi értelemben nincsen kötelező érvényük a kormányok számára, ugyanakkor a világ közvéleményének súlyát, valamint a közösség erkölcsi tekintélyét fejezik ki.

A Biztonsági Tanács (Security Council, magyar rövidítése: BT)

Elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. 15 tagja van: 5 állandó (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína), és 10, a Közgyűlés által két éves időszakra megválasztott tag. A BT minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A határozatokat legalább 9 tag igenlő szavazatával hozzák meg. Fontos kérdésekben az öt állandó tag szavazatának is benne kell lenni, ez a „nagyhatalmi egyetértés elve”, amelyre gyakran mint vétójogra hivatkoznak (ugyanis egy állandó tag nemleges szavazata a döntés meghiúsulását eredményezi, ez már mind az öt államnál előfordult). Ha egy állandó tag nem támogat egy határozatot, de elfogadását nem akarja akadályozni, akkor tartózkodhat. Az alapokmány értelmében az ENSZ minden tagja elfogadja és végrehajtja a BT határozatait. A BT feladatai és hatásköre:

·      Fenntartani a békét és a biztonságot.

·      Megvizsgálni bármely viszályt, amely nemzetközi problémát jelenthet.

·      Ajánlást tenni a viták elsimításának módszerére és feltételeire.

·      A fegyverkezés szabályozására vonatkozó tervek elkészítése.

·      Az agresszió megelőzése érdekében a tagállamok felszólítása gazdasági vagy más (nem katonai) szankciók megtételére.

·      Javaslat kollektív katonai akciókra.

·      Javaslat a főtitkár személyére.

·      A Nemzetközi Bíróság bíráit megválasztani a Közgyűléssel együtt.

·      Ajánlás új tagok felvételére.

Szerepéből adódóan a BT folyamatos működését biztosították: minden tagállam egy képviselőjének állandóan jelen kell lennie az ENSZ székhelyén. A béke veszélyeztetése esetén a BT háromféle megoldás közül választhat: először felhívhatja az érdekelt feleket, hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz, valamint a Közgyűlés által megalkotott ajánlásokhoz, ha ez nem eredményes, akkor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat, rendszabályokat vezethet be (pl. gazdasági blokád). Ha ez is hatástalan, akkor már fegyveres erő felhasználásával járó műveleteket is elrendelhet. Ismertebb konfliktusok, amelyek megoldásában segített, közreműködött az ENSZ: berlini válság1948-49, kubai rakétaválság,1962.

A kéksisakosok szerepet vállaltak az 1948-as arab-izraeli háború után, Kasmírban, Szudánban, Kenyában, Jugoszláviában, Cipruson kialakuló konfliktusok rendezése idején. Ugyanakkor a békefenntartó műveletek nem mindig jártak sikerrel (Szomália, Bosznia-Hercegovina).

A Titkárság (Secretariat)  a főtitkárból és tisztviselői karból áll, az ENSZ mindennapi munkáját végző, tisztviselőkből álló szervezet.

Jelenleg 8600 személyt foglalkoztat mintegy 170 országból. Egyetlen kormánytól, vagy kívülálló hatóságtól sem fogadhatnak el, vagy kérhetnek utasításokat, csak az ENSZ-nek tartoznak felelősséggel, erre esküt is tesznek. Vezetőjük a főtitkár, akit a BT javaslata alapján a Közgyűlés nevez ki ötéves, megújítható időtartamra. Ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztviselője. Funkciója politikai jellegű feladat, amely aktivitást, jó diplomáciai készséget igényel, egyúttal feltételezi a bizalom meglétét a főtitkár és a tagállamok között. Bármilyen ügyet a BT figyelmébe ajánlhat, amely veszélyeztetheti a nemzetközi biztonságot. Folyamatosan konzultál a világ állam-és kormányfőivel, vagy más vezető személyiségekkel. Minden évben jelentést tesz közzé, amelyben értékeli az ENSZ munkáját és előterjeszti nézeteit a jövőt illetően.

A Titkárság székhelye New Yorkban van, hivatalai azonban a világ valamennyi régiójában. Három hivatal emelkedik ki közülük: Az ENSZ Genfi Hivatala a leszerelés és az emberi jogok fóruma. Az ENSZ Bécsi Hivatala többek között a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés, a bűnmegelőzés és büntetőjog területén illetékes. Az ENSZ Nairobi Hivatala elsődlegesen a környezeti kérdésekkel foglalkozik.

Az ENSZ költségvetése:

Az ENSZ pénzének nagy részét a fejlett államok bankjaiban tartja. A pénzügyi alap fő forrása a tagok befizetése (tagdíja), amelyet a Közgyűlés határoz meg, figyelembe veszik a tagállamok reális fizetőképességét és részesedésüket a világ teljes nemzeti össztermékéből. AZ ENSZ pénzügyi helyzete évek óta bizonytalan, mert számos tagállam nem fizeti, vagy késve fizeti a kiszabott hozzájárulást, vagy nem járul hozzá a békefenntartó műveletekhez, amelynek külön költségvetése van. Néhány ország önkéntes felajánlásainak és kölcsönöknek köszönhető, hogy a költségvetés nem omlott össze. A nem fizető országok az alapokmány 19. cikkelye értelmében megfoszthatók szavazati joguktól a Közgyűlésben.

A Nemzetközi Bíróság az államok között kialakult jogviták, valamint a háborús konfliktusok békés, bírósági tárgyaláson történő rendezésére hívatott. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bír ez az ENSZ-szervezet (lásd pl. délszláv háborúk). A Bíróság előtt csak államok lehetnek a peres felek.

Lezárás, összegzés

A szervezet elsődleges céljával, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban nem mindig váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a meghozott döntések végrehajtását nehéz kikényszeríteni, a tagállamok pedig féltve őrzik szuverenitásukat – nemzeti önállóságukat.

A hidegháború első tíz évében a tagfelvétel körül minden egyes esetben komoly politikai harc bontakozott ki. Mára jelentősen megnőtt a szervezet taglétszáma, így valóban az egész világot átfogó szervezetté vált, amely nélkülözhetetlen garanciája a világ békéjének.

Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági, szociális és humanitárius feladatok megoldása, koordinálása, és az ez irányú együttműködés előmozdítása. E téren teljesítménye vitathatatlanul pozitív. (FAO - Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet, WHO - Egészségügyi Világszervezet)

A harmadik világbeli IMF politikát (IMF = Nemzetközi Valutaalap - A nemzetközi monetáris rendszer központi intézménye, célja a nemzetközi pénzügyi együttműködés, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése, átmeneti pénzügyi segítséget nyújt a gazdasági problémákkal küzdő tagországainak.), is erős kritika érte. Bár sokak szerint az ENSZ – hasonlóan elődjéhez, a Nemzetek Szövetségéhez – nem tud elég hatékony lenni (szankciói rendkívül korlátozottak, nincsen állandó hadserege, nincsen rendőrsége, stb.), mégis esélyt, lehetőséget ad az államok közti nézeteltérések békés tisztázására, vagy a már kirobbant harcok korlátozására, lezárására. Alapelveivel az emberhez méltó élet képviselője, és sok más problémára is (szegénység, munkanélküliség, AIDS, bűnözés, kábítószer, terrorizmus, stb.) felhívja a figyelmet, törekszik ezek enyhítésére. Segélyeivel, kölcsöneivel) támogatja a nehéz helyzetben lévő országokat, menekülteknek nyújt segítséget, élelmiszert szállít az éhező térségekbe, katasztrófák után segít a mentésben, az újjáépítésben, fáradozik a járványok, betegségek felszámolásában (oltások, kutatások), vagy terjedésük megakadályozásában. Hozzájárul az egyes nemzetgazdaságok fejlesztéséhez, a politikai rendszerek demokratizálásához, az oktatás világméretű kiszélesítéséhez, analfabetizmus felszámolásáért (UNESCO – az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.), kiáll az egyenjogúság mellett. Jelentős szerepe volt abban, hogy 1948-ban megfogalmazták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely történelmi kinyilvánítása volt az egyetemes emberi jogoknak, értékeknek, szabadságjogoknak, s e jogok ma a demokratikus világ jogrendjének alapjait jelentik. Kétségtelen, hogy a BT összetétele már nem tükrözi a mai politikai-gazdasági realitásokat, az ENSZ belső reformjára szükség van. Az ENSZ tevékenysége számos ponton kapcsolódik az üzleti világhoz, érdekeik sok esetben találkoznak (beruházások, megtakarítások ösztönzése, munkahelyteremtés, export növelése, egységesedő kereskedelem, egyszerűsödő bürokrácia), de a visszaélések, összefonódások kiszűrésére, a kiadások racionalizálására több figyelmet kell fordítania (ENSZ Belső Felügyeleti Irodája).