Fogalmak, ókori Kelet, őskor

állam: meghatározott területen történelmileg kialakult tartós emberi közösség, általában azonos nyelvű, kultúrájú városok és falvak együttese. Az állam szervezeteivel (hivatalnokság, katonaság) a közösség (társadalom) fölötti hatalmat gyakorolja. A magántulajdon megjelenésekor, a differenciált társadalom létrejöttével alakult ki, az i.e. 4. évezredben a Közel-Kelet térségében (Sumer, Egyiptom).

birodalom: több nép él közös igazgatás alatt

deportálás: bizonyos szempontok alapján (vallás, bőrszín, nemzetiség) kiválasztott embertömegek vagy egész népek új lakhelyre, gyűjtőtáborba, munkatáborba való költöztetése, kényszer útján. Az ókorban az asszírok alkalmazták, de a módszert átvette az Újbabiloni Birodalom is (a zsidók babiloni fogsága).

despotizmus (a görög despota [= úr] szóból): korlátlan egyeduralom, amikor az uralkodó hatalmát sem törvények, sem egyéb szabályok nem korlátozzák. Az ókori Keleten volt jellemző, de más korszakokban is létezett. A despoták az ókorban hatalmukat isteni származásukkal is alátámasztották.

egyistenhit (monoteizmus): olyan vallási felfogás, mely szerint a világot egyetlen isten teremtette és irányítja. Először a zsidóság körében alakult ki, de korunk nagy világvallásai közül a kereszténység és az iszlám is monoteista.

háztartási gazdálkodás:. Az ókori keleti társadalmakra jellemző gazdálkodási forma: az egyének a földet használatra kapták, a föld tulajdonosa az uralkodó, a templom, a faluközösség.  A közösségek általában önellátóak, egymással nincsenek kapcsolatban. Az állam szervezi a gazdasági életet.

kaszt (tiszta): zárt társadalmi csoport, amelybe az egyén születése révén kerül, s amelyet a földi lét során nem hagyhat el. Indiában alakult ki.

mágia (varázslat): olyan tevékenység, amellyel az ember számára kedvező módon kívánja befolyásolni a természetet és a természetfölötti erőket. Az őskőkorban a mágia a vadászatra, az újkőkorban pedig a termékenységre irányult.

messiás (a héber szó jelentése: felkent): a zsidóság megváltója, akinek eljövetelét a próféták megjövendölték. A keresztények Jézust tekintik a Messiásnak, a zsidók továbbra is várják eljövetelét.

neolit forradalom: Az újkőkorban, a termelésre való áttérés, és az azt kísérő változások (mesterségek, kereskedelem megjelenése, népességrobbanás)  együttese.

nomád: vándorló életmódot folytató, legeltető állattenyésztéssel foglalkozó népek elnevezése.

öntözéses gazdálkodás: a száraz éghajlatú folyamvölgyekben (Tigris, Eufrátesz, Nílus, Indus, stb.) létrejött magas szintű földműves kultúra. Nagyszámú munkaerőt és jó szervezettséget igényelt.

sokistenhit (politeizmus): olyan vallási felfogás, mely szerint a világot és az emberek sorsát több isten irányítja.

állam: meghatározott területen történelmileg kialakult tartós emberi közösség, általában azonos nyelvű, kultúrájú városok és falvak együttese. Az állam szervezeteivel (hivatalnokság, katonaság) a közösség (társadalom) fölötti hatalmat gyakorolja. A magántulajdon megjelenésekor, a differenciált társadalom létrejöttével alakult ki, az i.e. 4. évezredben a Közel-Kelet térségében (Sumer, Egyiptom).

birodalom: több nép él közös igazgatás alatt

deportálás: bizonyos szempontok alapján (vallás, bőrszín, nemzetiség) kiválasztott embertömegek vagy egész népek új lakhelyre, gyűjtőtáborba, munkatáborba való költöztetése, kényszer útján. Az ókorban az asszírok alkalmazták, de a módszert átvette az Újbabiloni Birodalom is (a zsidók babiloni fogsága).

despotizmus (a görög despota [= úr] szóból): korlátlan egyeduralom, amikor az uralkodó hatalmát sem törvények, sem egyéb szabályok nem korlátozzák. Az ókori Keleten volt jellemző, de más korszakokban is létezett. A despoták az ókorban hatalmukat isteni származásukkal is alátámasztották.

egyistenhit (monoteizmus): olyan vallási felfogás, mely szerint a világot egyetlen isten teremtette és irányítja. Először a zsidóság körében alakult ki, de korunk nagy világvallásai közül a kereszténység és az iszlám is monoteista.

háztartási gazdálkodás:. Az ókori keleti társadalmakra jellemző gazdálkodási forma: az egyének a földet használatra kapták, a föld tulajdonosa az uralkodó, a templom, a faluközösség.  A közösségek általában önellátóak, egymással nincsenek kapcsolatban. Az állam szervezi a gazdasági életet.

kaszt (tiszta): zárt társadalmi csoport, amelybe az egyén születése révén kerül, s amelyet a földi lét során nem hagyhat el. Indiában alakult ki.

mágia (varázslat): olyan tevékenység, amellyel az ember számára kedvező módon kívánja befolyásolni a természetet és a természetfölötti erőket. Az őskőkorban a mágia a vadászatra, az újkőkorban pedig a termékenységre irányult.

messiás (a héber szó jelentése: felkent): a zsidóság megváltója, akinek eljövetelét a próféták megjövendölték. A keresztények Jézust tekintik a Messiásnak, a zsidók továbbra is várják eljövetelét.

neolit forradalom: Az újkőkorban, a termelésre való áttérés, és az azt kísérő változások (mesterségek, kereskedelem megjelenése, népességrobbanás)  együttese.

nomád: vándorló életmódot folytató, legeltető állattenyésztéssel foglalkozó népek elnevezése.

öntözéses gazdálkodás: a száraz éghajlatú folyamvölgyekben (Tigris, Eufrátesz, Nílus, Indus, stb.) létrejött magas szintű földműves kultúra. Nagyszámú munkaerőt és jó szervezettséget igényelt.

sokistenhit (politeizmus): olyan vallási felfogás, mely szerint a világot és az emberek sorsát több isten irányítja.

Athén  - A démosz küzdelme a politikai hatalomért

F.k.: Attikai-félsziget, jón alapítású

Királyság, majd arisztokratikus köztársaság az államforma

Politikai jog: földbirtokos arisztokratáké

Állam élén → arkhónok

            először 1, majd 3, végül 9 fő

            életük végéig, 10 év, később 1 évre választották

Volt arkhónok → az areioszpagosz tagjai lettek

            legfőbb bírói testület, hivatalnokok ellenőrzése

Gyarmatosítás hatása:

Athén kereskedelme, ipara a gyarmatosítás idején fejlődött, Kikötője: Pireusz

Démosz ó Földbirtokos arisztokrácia

Kereskedők, iparosok gazdasági súlya á Földműveseket fenyegeti az eladósodás Nincs politikai joguk

Gazdasági súlya â Politikai jogok

Változás a hadviselésben :

Nő a flotta és a hoplita (nehézfegyverzetű gyalogos) szerepe (démosz)

Csökken a nehézlovas (harciszekeres) fontossága (arisztokrácia)

Ellentéteinek csillapítására_

Drakón arkhón, i.e. 621: törvények írásba foglalása

„drákói szigor”

az arisztokraták védelme, de:

eddig szokásjog alapján ítélkeztek,  most nincs önkényes jogértelmezés

Ellentétek  változatlanok.

Rendezésére Szolón arkhón tesz kísérletet  i.e. 594 körül

INTÉZKEDÉSEI

Adósrabszolgaság eltörlése

Adósságok elengedése

Jövedelmük alapján csoportokba /4/ osztotta az athéniaikat

Ez határozta meg katonai és politikai lehetőségeiket

(Timokrácia)

Népgyűlés szerepét növelte

Új intézmények megteremtése:

Bulé – népgyűlési ügyek előkészítése

 esküdtbíróság – kisebb  jogi ügyek, minden athéni férfi részt vehet benne

Szolón idején az athéni politika és társadalom: Tk.: 51. o. ábra

Szolón reformjai, bár politikai jogokhoz juttatta a démoszt, főleg a vagyonosabb rétegét, egyik felet sem elégítették ki.

Az éleződő ellentéteket, és a kiegyenlítődő erőviszonyokat Athénban is egy zsarnok használja ki, aki fegyveresen magához ragadja a hatalmat-

PEISZISZTRATOSZ /I.e. 560-527/

A szegényebbekre támaszkodott

Földet osztott ellenfelei földjéből

Jövedelemadót vezetett be

Nagy építkezéseket folytat – munkalehetőség

Ipar, kereskedelem, hajózás fejlesztése

Jó pénz kiadása

Intézkedéseivel a démosz tovább erősödött,

A zsarnokság terhessé vált, A zsarnok fiait megölték, elűzték /i.e. 510/

Kleiszthenész reformja  Kr.e.508

Zsarnokság után új intézményrendszer

Fő célok:

Zsarnokság megakadályozása + Démosz befolyásának erősítése

Attikát három részre /Tengerparti, Városi (Athén), Szárazföldi(mezőgazdasági)/ és 10 phülére, egységre osztotta – katonai, közigazgatási, választási egységek.

Minden phülében mind a három rész megtalálható: így a démosz mindegyikben többségben van,

a származási, majd vagyoni elvet felváltotta a területi elv.

A szabad polgárok között a jogi különbség megszűnt.

A legfőbb hatalmat a népgyűlés birtokolta:

dönt a legfontosabb kérdésekben pl. háború/béke, adó

a népgyűlés alkotta meg a törvényeket,

 tagjaiból sorsolják, vagy választják a tisztségviselőket.

Van vita, 40-szer ülésezik

A bulé létszámát 500-ra növelte: minden phüléből 50 ember,

két népgyűlés között viszi az ügyeket

Esküdtbíróság: tagjait sorsolják, jogköre bővül

Megnő a sztratégoszi tisztség jelentősége

Évenként választották, de újra lehetett választani, a 10 sztratégosz hadvezér volt

Új intézmény: Cserépszavazás: Osztrakiszmosz

Szavazással száműzték a veszélyesnek ítélt személyeket

Minimum 6000 embernek kellett részt vennie, hogy a legtöbb szavazattal bírót száműzzék

Arkhónok – tisztségviselők

Areioszpagosz: csökken a jogköre

 Társadalom

   - athéni polgárok és családtagjai

   - metoikoszok – betelepülők, szabadok, akik betelepültek Athénba, politikai jogaik nincsenek

   - rabszolgák - munkája szerves részét képezte a termelésnek, de a meghatározó még a szabadok munkája

Athénban létrejött a Demokrácia /népuralom/: olyan rendszer, ahol a polgárok beleszólhatnak, részt vehetnek, irányíthatják, ellenőrizhetik az állam politikai, jogi, gazdasági működtetését.

Az athéni férfiak választók és csaknem mindenre választhatóak, közöttük jogi különbség nincs. A népakarat többségi elven, szavazással érvényesül.

Az athéni demokrácia fénykora  - Periklész kora

sikeres perzsa háború és a gazd-i fejlődés

Kr.e.461-ben tovább csökken az Areioszpagosz hatalma (csak családjogi ügyek)

Periklész 15 évig a sztratégosz (Kr.e.444-429) ® ez biztosítja nagy befolyását

Célja a  demokrácia gyakorlati kiterjesztése

A tisztségviselők állami fizetést/napidíjat/ kapnak, hogy a szegényebbek is vállalhassák

/(Az esküdtbíróságon és a buléban való munkáért, később a népgyűlésiért is), színház/

De a polgárjogot ® szűkíti 

A társadalom kisebb része bír csak polgárjoggal athéniak + családjaik, a betelepülők és rabszolgák nem

A demokrácia gazdasági alapjai:

Gazdaság

Intenzív mezőgazdaság (szőlő, olajbogyó, gyümölcsök)

Szakosodott ipar (hajóépítés, kerámia, építészet)

Igen fejlett a kereskedelem: saját és a közvetítő

bevételek

Kereskedelmi és vámilletékek, Bírságok

Lauroni ezüstbányák, A déloszi szövetségesek adói

A felszabadított  rabszolgák és metoikoszok (betelepülők) adóznak

A polgárok nem adóznak

Hatalmas építkezések folynak a megnövekedett jövedelmekből (Athén újjáépítése)

Elvileg a polgárok között jogi egyenlőség van, de van a vagyoni különbség

Az ókori görögök története

Földrajzi környezet:

Hellász = ókori Görögország

nagyobb volt, mint a mai:

Hozzátartozott:

az egész Balkán-félsziget,

az Égei-tenger szigetei, (a legnagyobb: Kréta),

valamint Kis-Ázsia tengerparti szakasza is.

Tagolt a terület: a központosítás, egységesítés nehéz

Van vas, márvány, termőföld kevés

lakói kereskedelemből és halászatból élnek,

mediterrán gazdálkodás: gabona, citrusfélék, füge, szőlő (bor, mazsola), olajbogyó, kecske, juh

Az első civilizációk a térségben

Krétai kultúra

összekötő kapocs a Közel-Kelet és a görögség között

Fénykora: i.e. 2. évezred eleje

Keleti típusú irányítási és gazdasági rendszer

Knosszosz a központ – mínosz az uralkodó neve

természeti katasztrófák és görög törzsek támadása okozta a vesztét

Mükénéi kultúra i.e. 16.-13. század

erődök, fellegvárak a központok

zsákmányszerző hadjáratok /Trója/

Belharcok – hanyatlás

Források: mitológia – pl. Minótaurusz, Homérosz eposzai

Kulturális tárgyi emlékek: Knosszoszi palota, Mükéné erődje – oroszlános kapu, Agamemnon halotti maszkja

A polisz születése

Átmeneti kor i.e. 12.-8. század

görög törzsek /ion, aiol, dór/ végleges megtelepedése

gazdasági, politikai átalakulás időszaka

Gazdaság

uralkodói háztartások megszűnnek

földmagántulajdon jön létre

érdekeltség + vaseszközök à termelés fejlődéséhez vezet

Politika, társadalom

despotikus uralom vége,

kisebb közösségek jönnek létre, ahol a földtulajdonosok beleszólnak a kormányzásba,

Király: gyenge hatalom

Arisztokrácia: a katonai, politikai és gazdasági hatalom is az övék

Démosz (köznép): parasztok, kézművesek, kereskedők társadalom többsége

kevés házi rabszolga; papság nincs

A gazdasági, politikai változások következménye à új szervezeti forma: új típusú állam jött létre: a polisz.

Definíció: kis területű, városközpontú állam, önálló törvényekkel, katonai erővel, gazdasággal és politikai vezetéssel bíró független állam. A közösség teljes jogú tagjai a polgárok, azok, akik földdel rendelkeznek.

Több száz polisz jött létre görög földön.

Jellemző államformák: (időben eltérően és keverten is jelentkeznek)

Királyság

Arisztokratikus köztársaság

Türannisz (zsarnokság, egyeduralom)

Demokrácia

A görög gyarmatosítás

Időszak: i.e. 8-7. század

Okai

Kedvező külpolitikai feltétel: Fönícia asszír uralom alatt van

Belpolitikai okok:

túlnépesedés,

adósrabszolgaság réme

társadalmi feszültségek levezetése

Gyarmatosítás irányai:

Északkelet, nyugat, dél /Földközi-tenger és a Fekete teger partvidéke/

A létrejövő új telepek, poliszok önállóak lesznek, de szoros kapcsolatot tartanak fel anyavárosukkal.

Gyarmatosítás hatásai

Hajózás fejlődése; pénz megjelenése; írás újból: magánhangzók a föníciai abc-hez

Anyavárosok mezőgazdasága átalakul – gabona jelentősége csökken à arisztokrácia gazdasági súlya is;

iparos, kereskedő réteg erősödik

TK.: 39. o. ábrái!

Összefoglaló, gyakorló

Milyen anyagrészek kellenek a sikeres dolgozat íráshoz?
Tankönyv: 6-36. oldal, 1-5. lecke + összefoglalás
Legfontosabb adatok:

Fogalmak: régészet, Homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia,  termelés, neolit forradalom, nomadizmus, despotizmus, városállam, állam, birodalom, öntözéses földművelés, templomgazdálkodás – háztartási gazdálkodás, buddhizmus, brahmanizmus, többistenhit, egyistenhit, zsidó vallás

Személyek: Ménész, Kheopsz, II. Ramszesz, Hammurapi, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Kung Fu-ce (Konfucius), Lao-ce (taoizmus)

Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Fönícia, Perzsia, India, Kína, folyók nevei, Babilon, Ninive, Jeruzsálem, Büblosz, Türosz, Memphisz, Théba, Perszepolisz

Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása), Kr. e. 18. század (Hammurapi uralkodása), Kr. e. 10. század (a zsidó állam fénykora)
Bloganyag:
Őskor: http://tort-tura.blogspot.com/2017/09/az-ember-megjelenese-es-az-oskor.html
Keleti civilizációk jellemzése: http://tort-tura.blogspot.com/2017/09/az-elso-magaskulturak-folyamvolgyi.html
Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína: http://tort-tura.blogspot.com/2017/09/gondolatterkepek.html
Fönícia, Palesztina (zsidóság története, zsidó vallás), nomadizmus: http://tort-tura.blogspot.com/2017/09/fonicia-palesztina-nomadok.html
Ókori Kelet kultúrája: http://tort-tura.blogspot.com/2017/09/az-okori-kelet-vallasai-kulturaja.html

Gyakorló feladatsor
http://tortura.byethost5.com/files/FA/01/OKELET17/index.html?i=1

Az ókori Kelet vallásai, kultúrája

Ókori vallások jellemzői:

- Az ókori vallások többsége politeista, amelynek oka lehet, hogy a keleti birodalmak javarészt városállamok (kényszer) egyesüléséből születtek meg. Az egyes városok istenei háttérbe szorulhattak, de el nem tűntek, sőt hatottak egymásra.
- Az istenek sok esetben megőrizték totemisztikus eredetüket, azaz állatalakban ábrázolják őket, számos esetben pedig már antropomorfak – emberi alakúak.
- Egy-egy nép számos istene közül természetesen kiemelkedett néhány istenség, de az egyistenhitig végül csak egy kis nép, a zsidóság jutott el.
- A hitvilág közös sajátossága, hogy a halállal még nincs vége az emberi sorsnak, vagy létezik valamilyen túlvilág, vagy a reinkarnáció miatt folytatódik, csak egy új alakban.

Az írás kialakulása

Az írás az állammal, a civilizációval együtt jelent meg. Létrejötte szorosan összekapcsolódik a gazdaság, a vallás és az államigazgatás igényeivel.

Gazdaság: termés összeírása, adók kivetése, összeszedése, kereskedelmi (csere) ügyletek lebonyolítása. A gazdaság fejlődése egyszerűsítette az írást, nem véletlen, hogy Föníciában jelenik meg betűírás, itt legfejlettebbek a gazdasági ügyletek.

Vallás: kultikus szertartások szövege, díszek is egyben, uralkodói (sír) feliratok.

Államigazgatás: jogi iratok, hivatali ügyintézés (beadvány, kérvény, kérelem),  törvények, diplomáciai iratok, feliratok.

Az ókori kelet nagy civilizációiban az írás ismerete előjog és kiváltság volt.

Bemutató: (lassan fog betöltődni....)

http://slideplayer.hu/slide/12012209/

Fönícia, Palesztina, nomádok

FÖNÍCIA

• Földrajzi környezet: tengerparti sáv, nyugatról a Földközi-tenger, keletről a Libanoni-hegység határol
• nem alkottak egységes államot, különálló városállamokban laktak (Türosz, Szidón és Büblosz).
• fő megélhetési forrása kézműipar és a tengeri kereskedelem volt.
• árucikkei: a cédrusfa, az üveg, és a bíborfesték(bíborcsigából; drágasága miatt "a királyok színe")
• a hajósok érdekében bizonyos távolságokra kereskedelmi állomásokat létesítettek, néhány idővel nagy várossá fejlődött. A legfontosabb föníciai gyarmatváros Karthago 
• a föníciaiak találmánya az ábécé
• 22 írásjelből álló ábécét használtak, amely csak a mássalhangzókat jelölte
• a föníciai ábécét átvették a görögök, kiegészítették magánhangzókkal, és módosítva ezt az ábécét használjuk ma is
• Kr. e. VIII. századtól többnyire valamelyik birodalom fennhatósága alatt állt

  

PALESZTINA, A Biblia földje, a zsidóság története

·       Palesztina lakóit hébereknek vagy zsidóknak nevezzük. Történetükről sok legenda fennmaradt a Biblia ószövetségi részében.

·       Földrajzi környezet: Jordán folyó és a Holt-tenger vonalától a Földközi tengerig, főleg hegyvidék, de fontos kereskedelmi útvonalak mentén.

·       Egyiptomból valószínűleg a Kr. e. XIII. században vonultak ki a legenda szerint Mózes vezetésével Palesztinába. Itt egyesültek a korábban Keletről érkező zsidó törzsekkel. Kánaánt ("az ígéret földje") véres harcok során foglalták el az őslakó filiszteusoktól.

·       a héberek eredetileg vándorló, nomád pásztorkodó életmódot folytattak. Nem alkottak államot, hanem 12 törzsük volt.

·       a zsidó állam a Kr. e. X. században jött létre.

o   Saul, majd Dávid: egyesítette a törzseket és megépítette a fővárost, Jeruzsálemet.

o   Salamon: Dávid fia, az ő idejében a királyi hatalom már despotikus volt. Salamon építtette a jeruzsálemi Templomot,

·       Salamon halála után a zsidó állam két részre szakadt. Északon Izrael alakult ki, Szamária központtal, délen pedig Júda (Júdea), Jeruzsálem központtal

·       a Kr. e. IX-VIII. század a hanyatlás kora, ekkor léptek fel a próféták, hogy figyelmeztessenek a veszélyekre. A zsidó államokat végül meghódították: Izraelt az asszírok Júdát a médek(Újbabiloni birodalom) foglalták el (i.e. 6. sz.)

·       A király, II. Nabukodonozor a zsidókat fogságba hurcolta Babilonba ("babiloni fogság"). Innen a perzsák szabadították ki őket, Palesztina a nagy keleti birodalmak része lett.

A zsidó vallás

·       a nép történetében kitüntető szerepet kapott a vallás

·       monoteista, Jahve a főisten, aki eredetileg sivatagi vihar, tűz isten, tehát pusztító erő volt (Kr. e. 6. sz-tól nevének kiejtése tabu).

·        Jahve és a zsidóság közötti kapcsolat kölcsönös és kizárólagos, a nép istene Jahve, a nép pedig isten választott népe, a babiloni fogság idején pedig a föld egyetlen istenévé lett

·       a választott néppel az Úr szövetséget köt (Ádám, Noé, Ábrahám, Mózes) ennek jele a körülmetélkedés

·       az Úr törvényt ad népének (Tóra: Mózes 5 könyve) ennek legfontosabb része a Tízparancsolat, amelyet isten Mózesnak kőtáblán nyújtott át, a törvények szabályozzák a zsidóság mindennapi életét, meghatározzák szokásait, vallás szertartásait

·       Jahve kultuszának központját Salamon a Jeruzsálemben felépített templomba tette, itt helyezték el a Frigyládát, a szövetségkötés jelképét. A menóra, a 7 ágú gyertyatartó az égő csipkebokrot jelképezi.

·       a nép időről időre eltávolodott istenétől, ezért a szövetséget újra és újra meg kell újítani, erre hivatottak a próféták (ők isten küldöttei, akik szigorúan őrzik a törvényt és ápolják a hagyományt)

·       Isten új szövetséget fog kötni, mert a zsidóság megszegte a törvényeket- ő a Messiás  - Megváltó  - , azaz Isten küldötte, aki majd eljön, hogy megszabadítsa (megváltsa) a népet az ellenségeitől (keresztények szerint Jézus)

·       Salamon Templomát a rómaiak rombolták le (megmaradt része a mai Siratófal), ezután már templomok nincsenek csak gyülekezeti helyek  - zsinagóga: istentisztelet, Tóra olvasása)

o   szokások: étkezési törvények: csak kóser étel, disznóhús stb. tilos

• ünnepek pl.: szombat (sabbat) szent nap, dolgozni tilos;
• pészah (zsidó húsvét az Egyiptomból szabadulás emlékére)

Nomádok

Földrajzi környezetük a sztyepp övezet, Kínától a Kárpát-medencéig.

Nomadizmus: Legeltető nagyállattenyésztést folytató népek vándorló életmódja. Törzsi szervezetben élnek. Nagy harci erőt jelent a mozgékony lovasság. (Minden pásztor egyben harcos is.) Tehetséges vezető alatt rövid ideig fennálló birodalmakat is képesek létrehozni (pl. hun).
Tankönyv 30. oldal ábra!

Gondolattérképek