A köztársasági Róma államszervezete

Választott tisztségviselők – magistratusok - irányítják Rómát

A királyság visszatérését, az egyeduralom kialakulását, a hivatali visszaélést a következő módon próbálták megakadályozni:

o        minden tisztséget legalább ketten töltsenek be (egymás ellenőrzése),

o        a hivatali időt korlátozták – általában 1 év (leválthatóság)

o        kezdetben minden tisztséget csak patrícius tölthet be; soknál a minimális életkort is megszabják; nem kapnak fizetést, a hivatal anyagi terhekkel jár – kisebb a korrupció veszélye, de így csak vagyonosok vállalhatták

Főbb tisztségek:

CONSUL – 2fő, a római állam legfőbb vezetői, háborúban hadvezérek; nevükkel jelölik az éveket,
12 lictor kíséri őket vesszőnyalábba tűzött bárddal (fasces), ez a legfőbb hatalom jelképe

PRAETOR – a consulok helyettesei, bírói, igazságszolgáltatási feladatai vannak

QUESTOR – pénzügyekkel foglalkozik (kincstár)

AEDILIS – közbiztonság, rendfenntartás, piac, fürdők, ünnepségek szervezése, ellenőrzése

DICTATOR: különleges tisztség, vészhelyzetben, egy ember, fél évre korlátlan hatalom; 24 lictor

PROCONSUL – Kr.e. 3. századtól, a meghódított tartományok, a PROVINCIÁK vezetői

PONTIFEX MAXIMUS – papi tisztség, erkölcsi hatalom van a kezében

cenzorok  - a vagyonbesorolást végezték el i.e. 443-tól, s ők állították össze a szenátus névjegyzékét is.

LICTOR: hivatali szolga, foglár, tisztséget jelző vesszőnyaláb hordozója

néptribunusok: Eleinte 2, majd 10 főt választottak 1 évre, plebejusok érdekeit képviselte.

Vétójoguk volt, azaz érvénytelenítették a plebejusokat sértő törvényeket, intézkedéseket.

Személyük (és házuk) sérthetetlen volt.

INTÉZMÉNYEK

SZENATUS:

a consulokkal együtt irányítják Rómát, a köztársaság legnagyobb hatalommal bíró intézménye

törvényeket kezdeményez; jóváhagyja a népgyűlési határozatokat Kr. e. 287-ig;

irányítja a külügyeket és pénzügyeket; ellenőrzi a hivatalnokokat

100, 300 majd 600 tagú

NÉPGYŰLÉSEK – több is van, patrícius, plebejus, vagyoni, területi, de kevésbé jelentősek

A plebejusok küzdelme a politikai egyenjogúságért

I.e. 6. és 3. század között vívják küzdelmüket. Róma ez idő alatt végig háborúzott. Ez megkövetelte az együttműködést a plebejusokkal és növelte azok szerepét, mivel gyalogosgént harcoltak. Bár a plebejusok kaptak kisebb parcellákat a meghódított területeken, a zsákmányból és a közföldekből (AGER PUBLICUS) alig részesedtek. Küzdelmük célja a római polgárjog megszerzése volt, azaz részt vehessenek a politikai életben, egyenlő törvényi elbánást kapjanak, közföldhöz juthassanak.

A küzdelem állomásai:

I.e. 494. Kivonulás a Szent-hegyre – néptribunusi tisztség létrehozása; saját, plebejus népgyűlés.

A köznép érdekeinek védelmére a plebejusok által választott tisztségviselők a néptribunusok.

Eleinte 2, majd 10 főt választottak 1 évre.

Vétójoguk volt, azaz érvénytelenítették a plebejusokat sértő törvényeket, intézkedéseket.

Személyük (és házuk) sérthetetlen volt.

I.e. 451-450. XII táblás törvények

Törvények írásba foglalása,

Jórészt nincs megkülönböztetés plebejus és patrícius között,

Szigorú törvények, él még a szemet szemért elv is,

A büntetéseknél a vagyoni állapot számít

I.e. 5. század közepe,

Vagyonuk alapján 5 csoportba sorolták be Róma lakóit.

Ez lett a katonai besorolás alapja is.

Új népgyűlés jött így létre, ahol az első osztály /lovasság, nehézgyalogság/ több képviselettel rendelkezett, mint a másik négy együttvéve.

A vagyonbesorolást a cenzorok végezték el i.e. 443-tól, s ők állították össze a szenátus névjegyzékét is.

I.e. 367 Licinius-Sextius-féle földtörvény

500 jugerumban (230 hold) maximalizálta a közföldből bérelhető föld nagyságát, hogy többen kaphassanak, de nem nagyon tartották be.

További eredmények:

I.e. 366.: az egyik consul plebejus

I.e. 326.: eltörlik az adósrabszolgaságot /már van sok ’valódi’, a hódításokból/

I.e. 300.: minden hivatal, így a papi is megnyílik a plebejusok előtt

I.e. 287. Eltörlik a plebejus népgyűlések határozatainak szenátusi jóváhagyását.

A plebejus népgyűléseken megjelennek a patríciusok is, átalakul területivé, ez lesz a legfontosabb NGY.

A jogi és politikai egyenlőség kialakulásával megindult a patríciusok és a vagyonos plebejusok összeolvadása, az így létrejött vezetőréteget NOBILITAS-nak /nemesség/ nevezzük.

Róma arisztokratikus marad, a származás, vagyon sokat számít a politikai életben.

A város alapításától a köztársaság fénykoráig

Róma

Földrajzi környezet

·                     központi fekvésű félsziget, alkalmassá teheti a vezető politika szerep betöltésére a Földközi-tenger térségében

·                     közepén az Appenninek hegylánca,

·                      kevés jó kikötő, főként a nyugati parton

·                     éghajlata a göröghöz hasonlóan mediterrán, de több a megművelhető terület, ezért az állattenyésztés és a bányászat mellett a mezőgazdaság a fontosabb

RÓMA alapítása

Hagyomány: a Trójából menekülő Aeneas leszármazottja, a várost pedig a farkasok által felnevelt Romolus és Remus alapította Kr. e. 753-ban.

·                     valóság: latin népek telepedtek le a Kr. e. 2. évezred végén Latiumban, városuk, Róma a Tiberis folyó partján, hét dombra épült

Külső hatások

Két nép gyakorolt jelentős hatást:

Görögök

·                     Kr. e. VIII-VI. századi görög gyarmatosításkor városok jönnek létre Dél-Itáliában ( Tarentum) és Szicíliában (Szürakuszai)

·                     kultúra közvetítése,  gazdasági kapcsolatok

Etruszkok

·                     ismeretlen eredetű nép, nyelvüket nem fejtették meg

·                     Észak-Itáliában éltek (Etruria, mai Toscana), városállamokban

·                     építészet – boltív;  hatalmi jelvények, halotti viadalok-gladiátor játék

 RÓMA A KIRÁLYOK KORÁBAN Kr. e. 753 - 510

·                     (monda szerint hét, utolsó három etruszk – tehát függés

·                     Kr. e. 510-ben az előkelők (patríciusok) elűzik Tarquinius Superbust, az utolsó királyt és köztársaságot hoznak létre

RÓMA A KÖZTÁRSASÁG KORÁBAN (arisztokratikus köztársaság)

Róma korai társadalma

·                     patríciusok (kb. görög arisztokraták): nagy földbirtokosok,
a leggazdagabb nemzetségek fejeiből áll a senatus (kb. vének tanácsa)

·                     plebejusok (kb. görög démosz): bevándorlók, nincs polgárjoguk, termeléssel foglalkoznak, vannak köztük gazdagok és szegények is

·                     vannak még a kliensek – a patríciusok elszegényedett rokonai, és csekély számú rabszolga

Róma korai államszervezete

·                     választott tisztségviselők (magistratusok) irányítják Rómát

o        alapelvek: minden tisztséget legalább ketten töltsenek be (egymás ellenőrzése), minden tisztség csak egy évre szól (leválthatóság)

o        kezdetben minden tisztséget csak patrícius tölthet be; soknál a minimális életkort is megszabják; nem kapnak fizetést

o        consul: 2, a római állam legfőbb vezetői, háborúban hadvezérek; 12 lictor kíséri őket vesszőnyalábba tűzött bárddal (fasces), ez a legfőbb hatalom jelképe

o        dictator: különleges tisztség, vészhelyzetben, egy ember, fél évre korlátlan hatalom; 24 lictor

·                     senatus: 300 fő (patrícius családok fejei), legfőbb feladata a külpolitika

·                     népgyűlések: törvényhozás a senatus jóváhagyásával, jelentősége csekély

Mi lesz a dolgozatban? Spártától a görög kultúráig

Spárta - főleg Athénnal összehasonlításban
Görög-perzsa háborúk - csaták, helyszínek, hadvezérek
Poliszrendszer válsága, Makedónia felemelkedése
Nagy Sándor hadjáratai, csatái
Görög hitvilág, kultúra, építészeti emlékek, tudomány
Térképes feladat - a vaktérkép 23 helyszínével

Fogalmak: hellenizmus, filozófia, materializmus, idealizmus, dialektika
Nevek: Themisztoklész, Miltiadész, Leonidasz, Dareiosz, Xerxész, II. Philipposz, Nagy Sándor (Alexandrosz)
A filozófusok, tudósok nevei: Szókratész, Platón, Arisztotelész, szofisták, sztoikusok, Hippokratész, Hérodotosz, Thuküdidész, Szophoklész, Pheidiasz
Istenek nevei
Évszámok: Kr. e. 776 - első feljegyzett olimpia, csaták évszámai - térképes segítséggel
Ókori világ 7 csodája
Kifejtő kérdés:

• Görög hitvilág, istenek jellemzői, 
• ókori olimpiák összehasonlítása a modern olimpiákkal, 
• színház szerepe akkor és most

Szorgalmi - görög

Oldjátok meg helyesen és küldjétek be a facebook csoport Szorgalmis bejegyzéséhez, hozzászólásban (kommentben).
Egyik feladatsor: térképes és a görög kultúrával kapcsolatos:
http://tortura.byethost5.com/files/Q_g_mp/index.html
Másik feladatsor: Spárta, görög-perzsa háborúk, egységes Hellasz:
http://tortura.byethost5.com/files/Q_spgpmak/index.html
Ezeknél a feladatoknál a gyorsaság számít!
Tehát: aki elsőként küld képernyőfotót arról, hogy 100%-osan megoldotta, az 3 pontot kap, aki másodikként, az kettőt, a harmadik egyet.
Egy dolgozatnál csak maximum 3 pontot használhatsz fel, de ha csak kettő is elég, akkor a 3. pontot felhasználhatod a következőnél.
Számítógépes feladatnál 1 pont 3%-nal felel meg, ott is hármat használhatsz fel egyszerre.
Még 1 szorgalmi, ez nem időre megy, és hétfő estig lehet beküldeni.
Google űrlapos feladatot kell készíteni, hasonlót, mint amilyet én adtam fel, csak a témája más: az olimpiák. Olyan kérdéseket kell feltenni, legalább tízet, amelyekre a következő 4 válaszlehetőség lehet:
1. Csak az ókori olimpiákra jellemző
2. Csak a modern, újkori olimpiákra jellemző
3. Mindkettőre jellemző vagy igaz
4. Egyikre sem jellemző vagy igaz.
Segítségül megosztom az Athén-Spárta űrlapot, akkor úgymond csak át kell írni: készíts másolatot nevezd át, készítsd el, majd juttasd el!
Itt 5 pontot is lehet szerezni, a minőségtől és gyorsaságtól függően, de főleg a minőség számít!

Görög kultúra, összefoglalás

A görög kultúra tanulmányozásához itt van bemutató, főleg a képanyag miatt érdemes áttekinteni: http://slideplayer.hu/slide/13622016/
Honlap: https://tortura.000webhostapp.com/antik-hitvilag,-kultura---goeroeg.html
Az űrlapos feladat megoldását egy kép formájában teszem közzé:

Vaktérképes feladathoz segédanyag:

A poliszrendszer válsága, Makedónia felemelkedése

Bemutató: http://slideplayer.hu/slide/13560225/

A PELOPONNÉSZOSZI HÁBORÚ

A görög poliszok szembekerülnek egymással

Gazdasági	Politikai
piacokért való küzdelem	demokratikus óarisztokratikus berendezkedés
ellentéteik miatt
Két szövetség
Déloszi-szövetség - Athén	Peloponnészoszi-szövetség – Spárta, Korinthosz

Háború: i.e. 431-404.

Athén veszít: feloszlatják szövetségi rendszerét, leszerelik a flottáját, lerombolják városfalát

A háború nem oldja meg a poliszrendszer válságát, csak súlyosbítja:

Nincs egységes Hellasz, egységes irányítás
Folytatódik a vetélkedés a poliszok között
A gazdaság nem fejlődik, nincsenek új piacok
A demokrácia hanyatlik: nőnek a vagyoni különbségek, eladják a szavazataikat
A hoplita sereg zsoldoshadsereggé alakul át – ott harcol, ahol megfizetik (Pl. perzsa szolgálatban is)

Egységes Hellasz, Makedónia felemelkedése

A görögség egységét végül a makedónok érik el.

Makedónia földrajzi környezete: Hellasz északi határán éltek

Felemelkedése II. Philipposzhoz köthető

Hadseregreform: makedón falanx: 5 méteres lándzsa, több fegyvernem együttműködése (gyalogság, lovasság)

Gazdasági alap: aranybányák

Célja: 1. görögség egyesítése 2. Perzsia meghódítása

A görög poliszok megosztottak. Két irányzat van:

1. Makedónbarát – Iszokratész: kell egység, mert lesz zsákmány és piac

2. Makedónellenes – Démoszthenész: a demokráciát félti, makedónellenes beszédei a filippikák szónoki remekművek

Döntő csata: i.e. 338. Khaironeia, makedón győzelem

II. Philipposzt meggyilkolják, utóda Nagy Sándor lesz (i.e. 336-323.), nevelője Arisztotelész volt.

Perzsia meghódítása: i.e. 334-331. 3 nagy csata: Granikosz, Isszosz, Gaugaméla
Közben elfoglalja Palesztinát, Szíriát, Egyiptomot is, 326-ban Indiáig jut.

A birodalom felépítése

Elveszi a perzsa király lányát, felveszi a perzsa királyi címet – despota lesz

A szúzai menyegzőn 10000 harcosa házasodott össze perzsa és egyéb meghódított területek elitjével: cél egységes vezetőréteg

átveszi a perzsa közigazgatást

számos várost alapít (leghíresebb az egyiptomi Alexandria)

Halála után hadvezérei felosztják a birodalmat:

Szeleukosz: Kis-Ázsiától Indiáig
Ptolemaiosz: Egyiptom
Antigonosz: európai részek

A részek sokat harcolnak egymással, hellenisztikus államoknak nevezzük őket.

Jellemzőik:
despotikus uralom
támaszai a katonaság és a városok, amelyek a gazdaság motorjai

A görög és a keleti műveltség keveredése révén jön létre a hellenizmus kultúrája, amely i.e. 3-1-századig tart.