Érettségi tematika

Újra közzéteszem az érettségi szóbeli tételeket és az írásbelin követelt témákat.
Lesz egy változás: az iszlám kikerült, helyette a felvilágosodás került be, mivel a 4. témakörből nem lett volna tétel a szóbelin. Az írásbeli tematikánál kiemeltem, melyikbe esik bele a szóbeli, nem zsonglőrködtem úgy, hogy a szóbeli tétel esetleg több témát is érintsen :)
Maga a szóbeli tétel elnevezés megtévesztő, ez inkább szintén témaként írható le, a tételcím, ahogy már magyaráztam, ennél szűkebb lesz, de az nem adható ki.

		magyar 1850 előtt		magyar 1850 után		egyetemes 1850 előtt	egyetemes 1850 után
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek		Gazdasági változások az Anjou-korban		Magyarország gazdasága a dualizmus korában		Az első ipari forradalom
Népesség, település, életmód		Magyarország népessége, etnikai összetétele a  XVIII. században		A Kádár-korszak mindennapjai		A középkori város	A globalizáció hatásai
Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek		A Hunyadiak		Bethleni - konszolidáció
Politikai berendezkedések a modern korban		A polgári forradalom Magyarországon		A parlamenti demokrácia működése a mai Magyarországon		Az athéni demokrácia	Az ENSZ működése
Politikai intézmények, eszmék, ideológiák		Szent István állama				A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői	A nemzetiszocializmus
Nemzetközi konfliktusok és együttműködés		A tatárjárás		Magyarország részvétele az I. világháborúban ÉS Az 1956-os forradalom Magyarországon			A  második világháború
		6	6			4	4
1. Az ókor és kultúrája	1.1. Poliszok ókori Hellászban				Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században.
	1.2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában				Julius Caesar egyeduralmi kísérlete.
	1.3. Az európai kultúra alapjai				A görög-római hitvilág. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei. A zsidó vallás fő jellemzői. A kereszténység kialakulása és főbb tanításai.
2. A középkor	2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban				A hűbériség és a jobbágyság jellemzői. Az uradalom és a mezőgazdasági technika.
	2.2. A középkori egyház				A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői. Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok.
	2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában				A középkori város és a céhes ipar.
	2.4. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom				Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.
	2.5 A középkor kultúrája				A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra.
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora	3.1. A magyar nép története az államalapításig				A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás.
	3.2. Az államalapítás és az Az Árpád-házi uralkodók kora				Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.
	3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora				A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején.
	3.4. A Hunyadiak				Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája.
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)	4.1. A földrajzi felfedezések és következményei				A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői.
	4.2. Reformáció és katolikus megújulás				A lutheri és kálvini reformáció. A katolikus megújulás. A barokk stílus jellemzői.
	4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században				Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában.
	4.4. A felvilágosodás kora				A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján.
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)	5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése				A mohácsi vész és az ország három részre szakadása. A várháborúk (1541-1568).
	5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora				Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. A hazai reformáció és barokk kulturális hatásai
	5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc				A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei.
	5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban				Demográfiai és etnikai változások a 18. században. Mária Terézia és II. József reformjai.
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)	6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk				Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései.
	6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában				A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői.
	6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért				A szövetségi rendszerek kialakulása.
	6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai				Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei.
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)	7.1. A reformkor				A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
	7.2. Forradalom és szabadságharc				A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei.
	7.3. A kiegyezés és a dualizmus				A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése.
	7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában				Gazdasági változások a dualizmus korában. A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai. Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban. Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában.
8. A világháborúk kora (1914-1945)	8.1. Az első világháború és következményei				Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút lezáró békerendszer.
	8.2. Gazdaság, társadalom és életmód
	8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus				A náci Németország legfőbb jellemzői.
	8.4. A kommunista diktatúra				A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban.
	8.5. A második világháború				A világháború előzményei, kitörése és jellemzői. A holokauszt.
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)	9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon				A trianoni békediktátum és következményei.
	9.2. A Horthy-korszak				Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. A magyar külpolitika a két világháború között. A politikai rendszer főbb jellemzői. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések.
	9.3. Művelődési viszonyok és társadalom				Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon.
	9.4. Magyarország a második világháborúban				Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon.
10. A jelenkor (1945-től napjainkig)	10.1. A kétpólusú világ kialakulása				A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői. Az ENSZ létrejötte, működése.
	10.2. A „harmadik világ”
	10.3. A kétpólusú világrend megszűnése				A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése.
	10.4. Az európai integráció				Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése.
	10.5. A globális világ sajátosságai				A globális világgazdaság ellentmondásai.
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig	11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak				Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban.
	11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc				Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás.
	11.3. A Kádár-korszak				A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok.
	11.4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés				A rendszerváltozás főbb eseményei. A piacgazdaságra való áttérés és következményei.
	11.5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság				A határon túli magyarság 1945-től.
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek	12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás				A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban. A szociális ellátórendszer fő elemei.
	12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai				Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek. A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény). A választási rendszer fő elemei.
	12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek				A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek). A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése.