10.1: ENSZ
10.5: Globális világgazdaság ellentmondásai
11.2: 1956-os forradalom és szabadságharc
11.3.: A Kádár-rendszer mindennapjai
12.2.: A mai magyar állam, demokrácia működése
SEGÉDLET AZ ÉRETTSÉGI ISMÉTLÉSHEZ
Kerettantervi
kulcsfogalmak, adatok
|
1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA
|
|
|
1.
Az athéni
demokrácia működése a Kr.e. 5. században.
2. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete.
|
3.
A
görög-római hitvilág. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei.
A zsidó vallás fő jellemzői. A
kereszténység kialakulása és főbb tanításai.
|
|
Kulcsfogalmak: Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás,
migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági
rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás,
árutermelés, pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, kereskedelmi mérleg, piaci
egyensúly, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom,
birodalom, demokrácia, királyság, köztársaság, császárság, önkényuralom,
diktatúra, politikai párt, polgárjog, szuverenitás, kultúra, vallás, monoteizmus
(egyistenhit), politeizmus (többistenhit), vallásüldözés, vallásszabadság.
Fogalmak: régészet, homo sapiens, őskor, ókor, őskőkor,
újkőkor, zsákmányoló életmód, szerszámkészítés, mágia, bronzkor, vaskor,
nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, buddhizmus,
brahmanizmus, egyistenhit, zsidó vallás, Krisztus előtt, Krisztus után,
évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás,
múmia, Biblia, Ószövetség, héber Biblia, mítosz, mitológia, városállam, polisz,
olimpia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés, Akropolisz, esküdtbíróság,
demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus, patrícius,
plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, légió, rabszolga,
provincia, triumvirátus, principatus, limes, dominatus, jeruzsálemi szentély,
Újszövetség, diaszpóra, apostol,
Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás,
Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes,
Buddha, Konfuciusz, Ádám, Éva, Noé, Mózes, Zeusz és a legfontosabb görög
istenek, Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz,
Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, Romulus, Hannibál, a
Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Julius Caesar, Antonius, Augustus,
Názáreti Jézus, Mária, József, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila.
Topográfia: ókori Kelet, „termékeny félhold”, Mezopotámia, Nílus,
Egyiptom, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem,
Balkán-félsziget, Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom,
Marathón, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria, .Itáliai-félsziget,
Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Actium, Konstantinápoly, Pannónia,
Aquincum, Sopianae, Savaria, Júdea, Betlehem
Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az
újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása, az
Egyiptomi Birodalom egyesítése), Kr. e. XVIII. század (Hammurapi uralkodása),
Kr. e. X. század (a zsidó állam fénykora), Kr. e. 776 (az első feljegyzett
olimpia játékok), Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510
(a római köztársaság létrejötte), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V.
század közepe (Athén fénykora, Periklész kora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor
uralkodása, Kr. e. 264-146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e.
31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói
ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása),Kr. u. 476
(a Nyugatrómai Birodalom bukása, az ókor vége).
|
|
2. A KÖZÉPKOR
|
|
|
1.
A hűbériség
és a jobbágyság jellemzői.
Az uradalom és a mezőgazdasági technika.
2. A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői.
Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok.
|
3.
A középkori
város és a céhes ipar.
4.
Az iszlám
vallás kialakulása és főbb tanításai.
5.
A román és
gótikus építészet; a reneszánsz kultúra.
|
|
Kulcsfogalmak: Társadalom, társadalmi csoport, identitás,
társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás,
migráció, életmód, város, falu, gazdaság,
gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység,
erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma,
hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, királyság, császárság, államszervezet,
közigazgatás, birodalom, szuverenitás, kultúra, vallás, monoteizmus,
vallásüldözés.
Fogalmak: középkor, ortodox egyház, római katolikus egyház,
pápa, szerzetes, kolostor, eretnek, vallási intolerancia, zsidóüldözés, bencés
rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, hűbérúr, hűbéres, jobbágy, robot,
majorság, uradalom, vár, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán,
kalifa, invesztitúra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend,
rendi monarchia, középkori város, városi önkormányzat, hospes, céh, járvány,
távolsági kereskedelem, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, céhkönyvnyomtatás,
lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán, szpáhi,
janicsár.
Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed
próféta, Szent Benedek, Aquinói Szent Tamás, VII. Gergely, Gutenberg.
Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom/Császárság,
Mekka, Arab Birodalom, Frank Birodalom, Német-római Birodalom, Szentföld,
Velence, Firenze.
Kronológia: 622 (Mohamed futása, a
muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800
(Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az
egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly
elfoglalása), XV. század (könyvnyomtatás)
|
|
|
3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM
MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA
|
|
|
1.
A magyar
nép eredete, vándorlása és a honfoglalás.
2.
Géza
fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége.
A tatárjárás és az ország
újjáépítése IV. Béla idején
|
3. A középkori magyar állam
megerősödése I. Károly idején.
4. Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája.
|
|
Kulcsfogalmak: Társadalom,
társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés,
lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód,
város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,
erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma,
hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, királyság, államszervezet, közigazgatás,
törvény, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés,
kultúra.
Fogalmak: nyelvrokonság,
hun, finnugor, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, félnomád életmód, törzs,
nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, kettős fejedelemség, honfoglalás,
kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács,
tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Szent Korona, Aranybulla, nemesi
vármegye, székely, szász, kun, tatár, bandérium, aranyforint, regálé,
harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék,
báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, kormányzó, végvár, végvári
rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, corvina.
Személyek: Attila,
Álmos, Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, Gellért püspök, I.
(Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, Szent Margit,
I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás.
Topográfia: Urál, Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia,
Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély, Augsburg, Pannonhalma,
Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi,
Buda, Visegrád, Nándorfehérvár.
Kronológia: IX. század (Etelköz),
895-900 (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza
fejedelemsége), 997/1000-1038 (I. /Szent/ István), 1077-1095 (I. /Szent/
László), 1095-1116 (Könyves Kálmán), 1205-1235 (II. András), 1222 (az
Aranybulla kiadása), 1235-70 (IV. Béla), 1241-42 (a tatárjárás), 1301 (az
Árpád-ház kihalása), 1308-42 (I. Károly), 1342-82 (I. /Nagy/ Lajos), 1351 (I.
/Nagy/ Lajos törvényei), 1387-1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1444 (a várnai
csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458-90 (I. /Hunyadi/ Mátyás).
|
|
|
|
|
|
4. SZELLEMI, TÁRSADALMI ÉS
POLITIKAI VÁLTOZÁSOK A KORA ÚJKORBAN (1492-1789)
|
|
|
1.
A földrajzi
felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői.
2.
A lutheri
és kálvini reformáció.
A katolikus megújulás. A barokk stílus jellemzői.
|
3.
Az
alkotmányos monarchia jellemzői Angliában.
4. A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források
alapján.
|
|
Kulcsfogalmak:
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,
felemelkedés, , elit réteg, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás,
migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági
rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat,
kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gyarmatosítás,
gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi
ág, egyeduralom, monarchia, alkotmányos királyság, köztársaság,
parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás,
monoteizmus, vallásüldözés, antijudaizmus.
Fogalmak: újkor,
felfedező, gyarmat, ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem,
abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, katolikus
megújulás, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó,
anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus,
alkotmány, felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása,
természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny,
felvilágosult abszolutizmus,
Személyek: Kolumbusz,
Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Spinoza, I.
Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter, Spinoza, Montesquieu,
Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, Washington.
Topográfia: Amerika, Németalföld, London, Versailles,
Szentpétervár, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok
Észak-Amerikában.
Kronológia: 1492 (Amerika
felfedezése, Kolumbusz Amerikában), 1517 (Luther fellépése, a reformáció
kezdete), 1618-48 (a harmincéves háború), 1642-49 (az angol polgárháború),
1689 (a Jognyilatkozat kiadása), 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi
nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte).
|
|
|
5. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN (1490-1790)
|
|
|
1.
A mohácsi
vész és az ország három részre szakadása.
A várháborúk (1541-1568).
2.
Erdély
sajátos etnikai és vallási helyzete.
A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai.
|
3.
A
Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei.
4. Demográfiai és etnikai változások a 18. században. Mária Terézia
és II. József reformjai.
|
|
Kulcsfogalmak:
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés,
lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód,
város, nemzetiség, etnikum, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági
rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat,
kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam,
államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus,
közigazgatás, rendelet, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.
Fogalmak: végvár,
hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend,
unitárius, kuruc, labanc, trónfosztás, betelepítés, betelepülés, Pragmatica
Sanctio, Helytartótanács, felső tábla, alsó tábla, vámrendelet, úrbéri
rendelet, úrbér, zsellér, Ratio Educationis, türelmi rendelet,
jobbágyrendelet.
Személyek: II. Lajos,
Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós,
Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a
költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly,
Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc.
Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Erdélyi
Fejedelemség, Gyulafehérvár, Pozsony, Eger, Szigetvár, Debrecen, Sárospatak,
Ónod, Nagyszombat, Bécs, Határőrvidék, Bácska, Bánát.
Kronológia: 1526 (a mohácsi csata),
1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges három részre szakadása), 1552
(a „nagy várháborúk” éve, Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár
eleste), 1591-1606 (a tizenöt éves háború), 1664 (Zrínyi Miklós téli
hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai
béke), 1703-11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711
(a szatmári béke), 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740-80 (Mária Terézia),
1780-1790 (II. József).
|
|
|
6. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS, A
NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA (1789-1914)
|
|
|
1.
Az Emberi
és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései.
2. A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus,
nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői.
|
3.
A
szövetségi rendszerek kialakulása.
4. Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar,
nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei.
|
|
Kulcsfogalmak: Társadalom,
társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, forradalom, társadalmi
mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés,
népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma,
államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, királyság, császárság, köztársaság,
parlamentarizmus, demokrácia, népképviselet, közigazgatás, birodalom,
szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, vallás,
vallásüldözés, vallásszabadság, lelkiismereti szabadság, jogegyenlőség,
emancipáció.
Fogalmak: a hatalmi
ágak megosztása, társadalmi szerződés, népszuverenitás, népfelség elve, nemzetállam,
szabad verseny, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, ökumenikus gondolkodás,
alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus,
liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, polgári
nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, urbanizáció, monopólium, futószalagos
termelés, polgári állam, középosztály, városiasodás, emancipáció, (politikai)
antiszemitizmus, cionizmus, szakszervezet, keresztényszocializmus,
szociáldemokrácia, polgárháború, egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas
szövetség, antant, keleti kérdés, tömegkultúra.
Személyek: XVI.
Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx,
III. Napóleon, Garibaldi, I. Vilmos császár, Bismarck, II. Vilmos, Lincoln,
Edison, Rotschildok, HerzlTivadar, Viktória királynő, XIII. Leó.
Topográfia: Párizs, Waterloo, Piemont, Olaszország, Német
Császárság, Szuezi-csatorna, Elzász-Lotaringia, Balkán.
Kronológia: 1789. július 14. (a
Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), 1793-1794 (a jakobinus
diktatúra), 1804-1814/15 (Napóleon császársága), 1815 (a waterlooi csata), 1848
(forradalmak Európában), 1853–56 (a krími háború), 1859 (a solferinói
ütközet), 1861-65 (az Egyesült Államok polgárháborúja), 1866 (a königgrätzi
csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte), 1882 (a hármas szövetség
megalakulása), 1907 (a hármas antant létrejötte).
|
|
|
7. A
POLGÁROSODÁS KEZDETEI ÉS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON (1790-1914)
|
||
|
1.
A reformkor
fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
2.
A pesti
forradalom eseményei, az áprilisi törvények.
A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei.
3. A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma
és értékelése.
|
4.
Gazdasági változások
a dualizmus korában.
A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági
jellegzetességei, sajátosságai.
Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek)
szerepe a modernizációban.
Etnikai
viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában.
|
|
|
Kulcsfogalmak: Társadalom,
társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés,
lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, korfa, népesedés,
népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság,
gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági
szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma,
államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus,
közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet,
vallás, jogegyenlőség, emancipáció.
Fogalmak: jakobinus, rendi országgyűlés, alsótábla,
felsőtábla, reformkor, reform, polgári átalakulás, liberális nemesség,
centralista, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés,
érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények,
felelős kormány, cenzúra, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog,
jobbágyfelszabadítás, emancipáció, honvédség, tavaszi hadjárat, Függetlenségi
nyilatkozat, trónfosztás, emigráció, passzív ellenállás, húsvéti cikk,
kiegyezés, dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés, Dunai
Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés, Szabadelvű Párt,
Szociáldemokrata Párt, választójog, agrárország, torlódó társadalom, úri
középosztály, dzsentri, kivándorlás,
asszimiláció, amnesztia, vallási egyenjogúság, zsidó emancipáció, állami
anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás,
millennium.
Személyek: Széchenyi
István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos,
Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics,
Görgei Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József, Haynau, Alexander
Bach, Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József,
Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István, Puskás Tivadar,
Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám, Bánki Donát, Lőw Emánuel
Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd,
Isaszeg, Debrecen, Buda, Világos, Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest,
Bécs, Fiume, Bosznia-Hercegovina..
Kronológia:
1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor
kezdete), 1832-36 (rendi országgyűlés, reformországgyűlés), 1844 (a magyar
nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten),
1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi
csata), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség
kimondása, a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. május 21. (Buda
felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel), 1849.
október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése), 1865 (Deák
Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868
(a nemzetiségi és népiskolai törvény, a horvát-magyar kiegyezés), 1875-90
(Tisza Kálmán miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a
millennium), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság).
|
||
|
8. A
VILÁGHÁBORÚK KORA (1914-1945)
|
||
|
1.
Az első
világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút
lezáró békerendszer. 2. A náci
Németország legfőbb jellemzői.
|
3. A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban.
4. A világháború előzményei,
kitörése és jellemzői. A holokauszt.
|
|
|
Kulcsfogalmak: demokrácia,
köztársaság, parlamentarizmus, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria,
népképviselet, vallás, monoteizmus, vallásüldözés, antiklerikalizmus, emberi
jog, állampolgári jog, háború, hadsereg.
Fogalmak: villámháború –
állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország, kétfrontos
háború, antant, békediktátum, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns, kisantant,
bolsevik, szovjet, kommunizmus, általános választójog, tömegpárt, fasizmus,
korporatív állam, kisantant, Dawes-terv, proletárdiktatúra, pártállam,
államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, GULAG, személyi
kultusz, koncepciós per, tőzsde, részvény, túltermelési válság, New Deal,
totális diktatúra, tömegpropaganda, fasizmus, nemzetiszocializmus,
fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin-Róma tengely, Anschluss,
tekintélyelvű állam, erőszakmentes ellenállás, magaskultúra (elitkultúra),
tömegkultúra, háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, gettó, deportálás,
partizán, koncentrációs tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás,
holokauszt, soá, porajmos (roma/cigány népirtás), genocídium, partizán,
totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg, antifasiszta
koalíció, polgárjog.
Személyek: II. Vilmos, Lenin, Trockij, II.
Miklós, Wilson, Clemenceau, Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler,
Goebbels, Gandhi, Churchill,
Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle.
Topográfia: Szarajevó, (Szent)Pétervár, Szerb‑Horvát‑Szlovén
Királyság, Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, Kelet-Közép-Európa,
Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin,
weimari köztársaság, Moszkva, New York,
Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék, Leningrád, Pearl Harbor,
Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, Jalta, Potsdam, Hirosima,
Normandia.
Kronológia:
1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet)
1914. július 28. (az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a
világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok
hatalomátvétele Oroszországban), 1918. november 11. (az első világháború
vége), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1922 (fasiszta
hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió létrehozása), 1924 (a
Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929-1933 (a világgazdasági
válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin–Róma tengely), 1938
(Anschluss, a müncheni konferencia), 1939. augusztus 23. (a szovjet-német
megnemtámadási egyezmény), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja
Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország
megtámadja a Szovjetuniót), 1941. december 7. (Pearl Harbor, az Egyesült
Államok hadba lépése), 1942 (a Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, az
el-alameini csata), 1943. február eleje (a sztálingrádi csata vége), 1943 (a
kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai
partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az
európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima
ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második
világháború).
|
||
|
9. MAGYARORSZÁG
A VILÁGHÁBORÚK KORÁBAN (1914-1945)
|
||
|
1.
A trianoni békediktátum és következményei.
2.
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.
A magyar külpolitika a két
világháború között.
A politikai rendszer főbb
jellemzői.
3. Társadalmi, gazdasági,
ideológiai kérdések.
|
Társadalmi rétegződés és
életmód a húszas-harmincas években.
Az antiszemitizmus megjelenési
formái és a „zsidókérdés” Magyarországon.
4.
Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni
harcokban.
Magyarország
német megszállása és a nyilas hatalomátvétel.
A holokauszt
Magyarországon.
|
|
|
Kulcsfogalmak: lásd előzőek
Fogalmak: őszirózsás
forradalom, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), tanácsköztársaság, egypártrendszer,
proletárdiktatúra, egyházellenesség, vallásellenesség, ellenforradalom,
kormányzó, vörösterror, fehérterror, konszolidáció, revízió, (politikai) antiszemitizmus,
numerus clausus, földreform, népszövetségi kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank,
revízió, irredentizmus, kultúrfölény, társadalombiztosítás, agrárolló, népi
mozgalom, nyilas mozgalom, nyílt és titkos szavazás, zsidótörvény, győri
program, első bécsi döntés, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés,
„hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási
kísérlet, malenkij robot.
Személyek: IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi
Oszkár, Garami Ernő, Kun Béla, Apponyi Albert, Horthy Miklós, Teleki Pál,
Bethlen István, Klebelsberg Kuno, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Szent-Györgyi
Albert, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg.
Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szerb‑Horvát‑Szlovén
Királyság, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, a trianoni Magyarország, Felvidék,
Kárpátalja, Újvidék, Kamenyec-podolszki, Voronyezs, Don-kanyar, Délvidék és
Észak-Erdély.
Kronológia: 1914–18 (az első
világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet), 1918. október 31.
(az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai
fegyverszünet), 1919. március 21. – augusztus 1. (a proletárdiktatúra
időszaka), 1920. március (Horthy kormányzóvá választása), 1920. június 4.(a
trianoni békediktátum aláírása). 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921-31
(Bethlen István miniszterelnöksége), 1927 (a pengő bevezetése), 1932-1936
(Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 1938. november 2. (az első bécsi döntés),
1939. március (Kárpátalja visszacsatolása), 1940. augusztus 30. (a második
bécsi döntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június
26. (Kassa bombázása), 1941. június 27. (Magyarország hadba lépése),
1942-1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége), 1943. január (a doni
katasztrófa), 1944. március 19. (a németek megszállják Magyarországot), 1944.
október 15-16. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas
hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes
Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól,
a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon).
|
||
|
10. A JELENKOR
(1945-TŐL NAPJAINKIG)
|
||
|
1.
A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi
jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői.
Az ENSZ létrejötte, működése.
|
2.
A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése;
Németország újraegyesítése.
3. Az Európai Unió alapelvei,
intézményei és működése.
4.
A
globális világgazdaság ellentmondásai.
|
|
|
Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete
(ENSZ), szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny,
kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség
(Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma,
újantiszemitizmus, enyhülési politika, jóléti állam, (szociális)
piacgazdaság, tervgazdaság, ökumené, harmadik világ, beat korszak, hippi
mozgalom, olajválság, olajárrobbanás, iszlám fundamentalizmus, terrorizmus,
Cartha ’77 mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások, szolidaritás, Európai
Unió, PC, mobiltelefon, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi pénzvilág,
csúcstechnológia, globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi terrorizmus,
vallási fanatizmus, xenofóbia, fogyasztói társadalom, adósságspirál, globális
felmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság, környezetvédelem,
fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási szerkezet,
diszkrimináció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció.
Személyek: Sztálin, Mao Ce-tung,
Truman, Marshall, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Ben Gurion, Tito, De Gaulle,
Brezsnyev, Ceaușescu, Willy Brandt, Thatcher, Reagan, Gorbacsov, Helmuth
Kohl, Lech Wałęsa, Václav Havel, II. János Pál, George Bush, Borisz Jelcin,
Bill Clinton, Tony Blair, George W. Bush.
Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK,
Közel-Kelet, Izrael, Palesztina, Kuba, Kína, Korea (Észak- és Dél-Korea),
Vietnam (Észak- és Dél-Vietnam), Berlin, Helsinki, Prága, Gdańsk, Csernobil,
Temesvár, Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia,
Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Németország, az EU tagállamai.
Kronológia: 1945 (az ENSZ
létrejötte), 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a Truman-elv, a párizsi
béke, India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK,
a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba),
1950-1953 (a koreai háború), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói
Szerződés), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság), 1957 (a római
szerződések), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin
űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1962-1965 (a második vatikáni
zsinat), 1964-1973 (a vietnami háború), 1967 (a „hatnapos
háború”),1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína, párizsi diáklázadások),
1969 (az első Holdra szállás), 1975 (a helsinki értekezlet), 1989 (a kelet-közép-európai
rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a
KGST felszámolása, a Szovjetunió szétesése és az Öböl-háború kirobbanása), 1992
(a maastrichti szerződés aláírása), 1993 (Csehország és Szlovákia
szétválása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 1991-1999 (a
délszláv háború), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása), 1991-2004 (Jugoszlávia
felbomlása), 2001 (terrortámadás az Egyesült Államok ellen), 2002 (az euró
bevezetése), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, közöttük
Magyarország is).
|
||
|
11.
MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG
|
||
|
1.
Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok
jellegzetességei a Rákosi-korban.
2.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb
eseményei; a megtorlás.
3.
A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok.
|
4. A rendszerváltozás főbb
eseményei.
A piacgazdaságra való áttérés és következményei.
5.
A
határon túli magyarság 1945-től.
|
|
|
Kulcsfogalmak:előzőek,,
közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog,
(állam)polgári jog, vallás, vallásüldözés, egyházüldözés, vallásszabadság.
Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság,
földosztás, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista
Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés,
lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás, népköztársaság, internálás,
osztályharc, ÁVH, besúgó hálózat,
ügynök, egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák, tervgazdaság,
kollektivizálás, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős
családmodell, tömegpropaganda, aranycsapat,
Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció, Magyar Szocialista Munkáspárt
(MSZMP), disszidens, amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második
gazdaság, „három T”, lakótelep, televízió, Rubik-kocka, ellenzéki mozgalmak,
szamizdat,besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó, ellenzéki
kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer,
gyülekezési jog, pluralizmus, jogállam, demokratikus
intézményrendszer, nemzeti kerekasztal,
sarkalatos törvények, rendszerváltás/rendszerváltozás, Alkotmánybíróság, privatizáció,
kárpótlás, migráció, mobilitás, foglalkozási szerkezet,
munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, kirekesztés, fajgyűlölet,
anticionizmus, integráció, népszavazás, ombudsman, autonómia, magyar
igazolvány, kettős állampolgárság.
Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán,
Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi
Mátyás, Rajk László, Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István, Kádár
János, Nagy Imre, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József,
Göncz Árpád, Sólyom László, Teller Ede, Horn Gyula, Orbán V., Mádl Ferenc,
Medgyessy Péter.
Topográfia: Debrecen, Recsk, Hortobágy,
Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-os forradalom főbb fővárosi helyszínei,
Mosonmagyaróvár, Salgótarján, Százhalombatta, Monor, Lakitelek, Bős-Nagymaros,
a határon túli magyarlakta területek, Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék,
Várvidék (Burgenland).
Kronológia: 1945. március
(földosztás), 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (a második
köztársaság és az új forint), 1947. február 10. (a párizsi béke), 1947
(kékcédulás választások), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a
nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a kommunista
alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek
feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte), 1953-55 (Nagy Imre első
miniszterelnöksége), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956.
október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4. (szovjet támadás indul
Magyarország ellen, a forradalom leverésének kezdete), 1958 (Nagy Imre
kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1968 (az új gazdasági mechanizmus
bevezetése), 1971 (magyar-vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyja
Magyarországot), 1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985
(a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a
világűrben), 1989. június 16. (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése),
1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági
és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati
választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról), 1996 (a
magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magyarország a NATO tagjává
válik), 2000 (a magyar államalapítás millenniuma), 2004
Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).
|
||
|
12. TÁRSADALMI,
ÁLLAMPOLGÁRI, PÉNZÜGYI ÉS MUNKAVÁLLALÓI ISMERETEK
|
||
|
1.
A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői
napjainkban.
A szociális ellátórendszer fő elemei.
2. Az emberi jogok ismerete és
a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek.
A politikai intézményrendszer
fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság,
ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény).
|
A választási rendszer fő elemei.
3. A háztartás pénzügyei (adók és járulékok,
pénzkezelési technikák, banki ügyletek).
A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és
kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése.
|
|
|
Kulcsfogalmak: Család,
társadalom, szocializáció, norma, szabály, jog, kötelesség, kultúra, etnikum,
nemzet, nemzetiség, állam, állampolgár, politika, politikai rendszer,
államforma, királyság, köztársaság, hatalom, intézmény, szervezet,
kormányzás, demokrácia, diktatúra, szélsőséges pártok és mozgalmak,
államszervezet, hatalommegosztás, gazdaság, piac, pénz, munka, termelés,
fogyasztás, szükséglet, tulajdon, jövedelem,
(közszolgálati/kereskedelmi/közösségi) média, tömegkommunikáció,
médiahasználat, funkció, médiaszöveg, nyilvánosság, hír, kommentár, hírérték,
hírverseny, pártatlanság, hírportál, közösségi oldal.
Fogalmak: Szokás, hagyomány, illem, erkölcs,
alapvető emberi jog, gyermeki jog, hivatal, egyenlőség, társadalmi különbség,
társadalmi egyenlőtlenség, előítélet, kirekesztés, gyűlöletkeltés, gyűlölet
bűncselekmény, szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil
társadalom, kisebbség, többség, érdekképviselet, érdekegyeztetés, identitás,
hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség, állampolgári
jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás,
választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel,
közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia, önkormányzat, párt, parlamenti
küszöb, állampolgári jogok biztosa, Állami Számvevőszék, hatalmi ág, közjó,
politikai intézmény, média, közélet, nyilvánosság, piacgazdaság, háztartás,
vállalat, belföld, külföld, pénzintézet, pénzügyi közvetítő, bankjegy,
pénzhelyettesítő, költségvetés, bevétel, kiadás, egyenleg, megtakarítás,
betét, kötvény, befektetési jegy, hitelfelvétel, kamat, árfolyam, infláció, költségvetés,
adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatások,
társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény, költségvetési
egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrendszer, (kereskedelemi)
bank, megtakarítás, forrás, tőzsde, értékpapír, rt, kft, kkt, bt, egyéni
vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség, korlátolt felelősség,
egyetemleges felelősség, biztosító társaság, lízingtársaságok, pénzügyi
közvetítő rendszer, állás, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó,
munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél,
munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, egészségbiztosítás,
munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, háztartás,
társadalmi juttatás, tulajdonból származó jövedelem, örökség, nyeremény,
vagyon, létszükségleti kiadás, nem létszükségleti kiadás, beruházás,
egyenleg, megtakarítás, befektetés, hitel, bankszámla, bankkártya, banki
művelet, lakossági folyószámla.
|
||
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése