Esszékérdések, források

1. Az alábbi feladat az 1956-os forradalom és szabadságharccal kapcsolatos. 

Mutassa be az 1956-os forradalmat követő megtorlások körülményeit, formáit, és tárja fel, hogy a megtorlásoknak milyen politikai és társadalmi céljai voltak!

A forradalmat követő megtorlás
A megtorlás fajtája	Az áldozatok száma
Bírósági per	22 000
Bírósági ítélet	16 000
Internálás	13 000
Kivégzés	229

„[…] A magyar elvtársak Szerov elvtárssal együtt […] a hadbíróság elé állítandó személyek közé kiválasztottak: Dudás Józsefet (54 éves), a felkelés egyik szervezőjét, a budai felkelőcsoportok vezetőjét. Szabó Jánost (59 éves), aki a Széna téri fegyveres felkelők vezetője volt. Zólomy Lászlót (40 éves), a Horthy-hadsereg volt tisztjét, aki a felkelés idején a Honvédelmi Minisztérium »forradalmi bizottmányának« tagja volt […]” (Malenkov, Szuszlov, Arisztov és Szerov jelentése Moszkvának, 1956. november 30.)

„A Politikai Bizottság utasította a belügyminisztert, hogy a Nagy Imre és csoportja ügyében elkészítendő vádindítványban 3 fő vádpontot emeljenek ki. Ezek: a hatalom erőszakos megragadása, a népi demokratikus rend megdöntésére irányuló összeesküvés szervezése és az imperialistákkal való szövetkezés.

A Politikai Bizottság nem hozott határozatot a Nagy Imrére és csoportjára kiszabandó büntetés kérdésében. Az ügy megvitatása során olyan vélemények hangzottak el, hogy a vádlottak között differenciálni kell, s bűnösségük fokának megfelelően a legsúlyosabb büntetést kell kiszabni Nagy Imrére, Losonczyra, Donáthra, Gimesre, Maléterre, Szilágyira és Király Bélára, a többi vádlott esetében enyhébb büntetést lehet alkalmazni.” (Andropov jelentése az SZKP Központi Bizottságának 1957. augusztus 26.)

„Az ellenforradalom meg akarta dönteni a Magyar Népköztársaság törvényes államrendjét, a társadalmi rendjét, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, és helyébe a burzsoá diktatúra legreakciósabb formáját, a fasiszta diktatúrát akarta állítani. Nemzeti függetlenségünk megsemmisítésével imperialista gyarmattá akarta változtatni hazánkat. […] Mindszenty, a középkori kardinális, Nagy Ferenc, a nemzetközileg ismert hazaáruló, az agg Horthy Miklós, a magyar nép világszerte ismert hóhéra, Habsburg Ottó, úgymond »király«, egyszerre mozdultak meg.” (Kádár János, 1958)

„Amikor elkezdték, azt mondták, hogy hatodrendű vádlott leszek, mire a nyomozás véget ért, elsőrendű lettem, nem tudom, minek folytán. Államrend elleni összeesküvés, törvényes államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkosság, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, rablás, háromszori tiltott határátlépés. […] négy halálos ítéletet mondtak ki, aztán ebből másodfokon maradt három […] Az ügyvédek kegyelmet kértek, beadták, és átalakult a bíróság kegyelmi tanáccsá, ahol az én halálos ítéletemet megváltoztatták, a többiekét nem. […] 1970-ben […] közölték, hogy egyéni kegyelemmel szabadulunk, öt év felfüggesztéssel. […]” (Wittner Mária visszaemlékezése)

„A forradalom vérbefojtása után, az üzemi forradalmi bizottmányban való részvételem miatt elbocsátottak. REF-es (rendőri megfigyelés alatt álló személy) lettem. Több évig nem kaptam munkát. A gyermekeim nem kapták meg az ajánlást az egyetemi felvételihez, így nem tanulhattak tovább. A bátyámat többször is be akarták szervezni, hogy írjon rendszeres jelentést a családról, és az USA-ba disszidáló rokonokkal való kapcsolattartásról.” (Egy visszaemlékezés)

„A tömeges megtorlásnak nem egyszerűen a bosszúállás volt a célja, hanem az elrettentés: a lázadás megismétlésének a megakadályozása, annak kikényszerítése, hogy az emberek beletörődjenek a megváltoztathatatlanba. Tudtára adták mindenkinek, mivel jár a rendszer és a Moszkvától való függés elleni felkelés.” (Ripp Zoltán: 1956 Forradalom és szabadságharc Magyarországon)

2. A feladat az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni időszakra vonatkozik. Mutassa be ismeretei és a források alapján az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlás folyamatát! 

„Ismételten félreérthetetlenül kijelentem azt is, hogy kormányunk november negyediki felhívásában tett ünnepélyes ígéretét, mely szerint egyetlen dolgozónak sem lehet bántódása amiatt, mert az október 23-án kezdődött tömegmegmozdulásokban részt vett, betartjuk és mindenkivel betartatjuk.” (Kádár János miniszterelnök november 26-i rádióbeszédének részlete)

Vádirat szerinti bűntettek

Az elítéltek életkor szerinti megoszlása

A kiszabott ítéletek

Az elítéltek foglalkozás szerinti megoszlása

Nagy Imre beszéde az utolsó szó jogán

3. A feladat az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével kapcsolatos. 

Összegezze a források és ismeretei alapján az 1956-os magyar forradalom kirobbanásához vezető okokat!

„1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról a békeszerződés határozatai alapján.

2. Az MDP-nek alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép- és központi vezetők választását követeljük, ezek legrövidebb időn belül hívják össze a pártkongresszust és válasszanak új Központi Vezetőséget.

3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista-rákosi korszak minden bűnös vezetőjét azonnal váltsák le.

4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai ügyében, Rákosi Mátyást – aki első fokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkretevéséért – hozzák haza, és állítsák a nép ítélőszéke elé.

5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban, több párt részvételével, új nemzetgyűlés megválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását.

13. Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálinszobrot a leggyorsabban bontsák le, és helyére az 1848–49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.

14. A meglévő, magyar néptől teljesen idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth címer visszaállítását. A magyar honvédségnek nemzeti hagyományainkhoz méltó új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy március 15-e nemzeti ünnep, munkaszüneti nap legyen, október 6-a pedig nemzeti gyászünnep és iskolai szünnap legyen.” (Részletek a Műszaki Egyetem diákjai által 1956. október 22-én megfogalmazott 16 pontból)

Katonai díszszemle a Sztálin-szobornál, 1953. április 4.

Rákosi Mátyás és Nagy Imre a Parlamentben, 1953. július 4.

4.A feladat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történetével kapcsolatos.

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a forradalom és szabadságharc résztvevői ellen irányuló megtorlást! Válaszában térjen ki arra is, hogyan vélekedett a résztvevőkről a kádári vezetés 1956 november–decemberében! 

„A reakciós elemek felhasználva népi demokratikus építésünk folyamán elkövetett hibákat, igen sok becsületes dolgozót – különösen az ifjúság nagy részét – tévesztették meg, akik a mozgalomba becsületes, hazafias szándékkal kapcsolódtak be. […] Éppen ezért helytelen és bűnös eljárás, ha valaki vádolja ezeket [a becsületes dolgozókat] azért, hogy a mozgalomban részt vettek.” (A Kádár-kormány felhívása, 1956. november 4.)

„[…] az ellenforradalom célja nem a hibák kijavítása, hanem a néphatalom, a Magyar Népköztársaság államának megdöntése, a szocialista vívmányok megsemmisítése volt. […] Az októberi eseményekben becsületes szándékkal részt vett tömegeknek látniuk kell azt a keserű igazságot, hogy a népköztársaság államrendje és intézményei ellen a fegyveres felkelés azok részéről is az ellenforradalom céljait mozdítja elő, akiknek ez nem volt szándékában.” (A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának határozata, 1956. december 5.)

„November 7-én, szerdán reggel kihirdették a budapesti legfőbb orosz parancsnokság parancsát a rábafüzesi határon szolgálatot teljesítő magyar határőrök előtt. A parancs értelmében a határőrzési szolgálatot azonnali hatállyal fel kell venni. A határőrségnek minden erővel meg kell akadályoznia, hogy bárki is elhagyhassa Magyarországot.

November 12-éről 13-ára virradó éjszaka 270 új menekült érkezett az Oberwart–Güssing–Jännersdorf-i szakaszon.

A szentgotthárdi Rába-fahídnál [november] 13-án kedden több menekültet tartóztattak fel az osztrák vámőrök megfigyelése szerint az ott lesállásban lévő határőrök. Ott teljesen lehetetlen a menekülés.” (A Szabad Európa Rádió tudósítójának grazi telefonjelentései 1956 novemberéből)

5. A feladat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történetéhez kapcsolódik.

Mutassa be a források és ismeretei segítségével Nagy Imre politikai szerepét az 1956-os forradalom és szabadságharc idején! Válaszában a források összehasonlításával világítson rá a Nagy Imre politikájában bekövetkezett fordulatra! 

„Magyarország dolgozó népe! Az elmúlt napok során hazánk tragikus eseményeket élt át. Kisszámú ellenforradalmár felbujtó népköztársaságunk rendje ellen fegyveres támadást indított, amelyet Budapest dolgozóinak egy része az ország helyzete felett érzett elkeseredése következtében támogatott. Ezt az elkeseredést okozták a múlt súlyos politikai és gazdasági hibái, amelyek helyrehozását az ország helyzete és a nép általános óhaja feltétlenül megkövetelte. […] A rend helyreállta után rövidesen összeül az Országgyűlés. Ezen az országgyűlésen mindenre kiterjedő és megalapozott reformprogramot fogok benyújtani […].” (Nagy Imre rádióbeszéde, 1956. október 25.)

„A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna. […] Ezt a nagy megmozdulást az elmúlt történelmi korszak súlyos bűnei robbantották ki. […] E harcok közepette megszületett a demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocializmus kormánya, amely a népakarat igazi kifejezőjévé fog válni. Ez a kormány szilárd elhatározása.” (Nagy Imre rádióbeszéde, 1956. október 28.)