SZORGALMIK

Itt vannak a szorgalmi lehetőségek.
1. Ahogy órán is említettem, az egyik lehetőség az, hogy írjatok arról, miképpen karácsonyoztak a Monarchiában a dualizmus időszakában. Lehet írásban, lehet bemutatóban, de mindenképpen legyen forrás megjelölés, és több helyről tessék összeszedni!
2. Hasonló a feladat az előzőhöz, de itt nem a Monarchia karácsonyáról kell írni, hanem a modernebb időkben zajlókról. Tessék interjút, riportot készíteni különböző korú felnőttekkel arról, milyen volt az ő gyerekkorukban a Karácsony. Volt-e már ajándékozás, ha igen, mit kaptak. Mi volt általában a menetrend, mi volt a menü. Kinél töltötték a Szentestét és kinél a következő napot, stb.
3. és 4. Esszéírás a Kiegyezésről.
3. A feladat a XIX. századi magyar történelemhez kapcsolódik.(hosszú)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan szabályozták az áprilisi törvények, illetve a kiegyezés a birodalom és Magyarország viszonyát, és hasonlítsa össze a két szabályozást!

„III. tc. Független felelős minisztérium alakításáról

6.§. Mindazon tárgyakban, melyek eddig a  m. [magyar] k. [királyi] udvari kancelláriának a k. helytartó tanácsnak, s a k. kincstárnak [...] köréhez tartoznak, vagy azokhoz tartozniuk kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általában minden honvédelmi tárgyakban ŐFelsége a végrehajtóhatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni.

13.§. A miniszterek egyike folyvást ŐFelsége személye körül lesz, s mindazon viszonyokban, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, az országot képviseli.

14.§. A minisztériumnak következőosztályai lesznek: a) Belügyek, b) Országos pénzügy, c) Közmunka és közlekedési eszközök, d) Földművelés, ipar és kereskedés, e) Vallás és közoktatás, f) Igazságszolgáltatás, g) Honvédelem.” (1848. III. tc.)

„1.§. Azon kapcsolat, mely egyrészről a magyar korona országai, másrészről Őfelségének többi országai között jogilag fennáll, a pragmatica sanction alapszik.

8.§. A pragmatica sanctioból folyó közös védelemnek egyik eszköze a külügyek célszerűvezetése. Ennélfogva a birodalom képviseltetése a külföld irányában mindkét fél minisztériumával egyetértésben a közös külügyminiszter teendői közé tartoznak.

9.§. A közös védelemnek másik eszköze a hadsereg, a hadügy.

11.§. Őfelségének a hadügy körébe tartozó fejedelmi jogai folytán mindaz, ami az egész hadseregnek és így a magyar seregnek is egységes vezérletére vonatkozik, Őfelsége által intézendőnek ismertetik el.

16.§. A pénzügyeket annyiban ismeri a magyar országgyűlés közösnek, amennyiben közösek lesznek azon költségek, melyek a fentebbiekben közöseknek elismert tárgyakra fordítandók.” (1867. VIII. tc.)

4. A feladat a XIX. századi magyar történelemhez kapcsolódik.  (hosszú)

Mutassa be a források és ismeretei alapján a kiegyezést! Válaszában térjen ki a kiegyezés megkötésének körülményeire,  valamint a megítélésében tapasztalható különböző nézetekre! (Használja a középiskolai történelmi atlaszt is!)

„Van-e, ki óhajtja Ausztria fölbomlását, nem tudom, de ha vannak ilyenek, azok azt bizonyosan nem a mi érdekünkben óhajtják. Félek, nagyon félek, hogy e fölbomlás által nem mi nyernénk, s a mi sorsunk jobbra nem változnék. […] Fönn bírna […] állani Magyarország, beékelve a hatalmas orosz és német birodalom közé? […] Ha pedig más népekkel együtt szövetséges államot akarnánk alakítani, nem volnának-e közös ügyeink, melyeket azokkal együtt kellene intéznünk? ” (Részlet Deák Ferenc parlamenti beszédéből; 1867. március)

„Ausztria Magyarország önállását elismerve sokat nyer hatalomban, s valószínűleg anyagi jólétben is, miután [...] összes hatalma az összbirodalom érdekében használható. Magyarország szeparatisztikus tendenciái [elszakadási törekvései], melyek három évszázad óta soha nem szűntek meg, csak így semmisíttethetnek meg. […] Mindkét részről a nyereség jóval felülmúlja a veszteséget.”  (Eötvös József naplójából)

„XVI. tc. A magyar korona és Őfelsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről.

1.§ Mindkét fél államterülete a szövetség idejére és annak értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet közös vámhatár vesz körül. […]

12. § Az ausztriai érték [pénz], míg törvényesen meg nem változtatik, közös marad. […]

13. § Mindkét fél késznek nyilatkozik lehetőleg egyforma mérték- és súlyrendszert hozni létre a két állam területén. […]

22. § E vám- és kereskedelmi szövetség a kihirdetés napján s 10 évi időre lép érvénybe. […]” (Az 1867. évi törvényekből)

„Magyarország a legfontosabb ügyekben idegen érdekek vontatókötelére akasztatik; a nagyon alárendelt szerepre kárhoztatott magyar minisztérium többé teljességgel nem független, a magyar országgyűlés alig lehet egyéb, mint a megszaporított megyegyűlés. […] A bécsi kormány ezzel teljesen célt ér, és az ország önállóságának még árnyéka is eltűnik. […] Amely országnak nincs saját diplomatiája, annak nincs saját külpolitikája, az nem független ország, az mindenkor kiegészítőrésze azon országnak, vagy provinciája azon hatalomnak, mely a diplomatia vezetését kezei között tartja.” (Kossuth Lajos)