A közeledés kora –
75.
Milyen volt a viszony a magyarok és a nemzetiségek között 1848/49-ben? Ellenséges, a horvátok, szerbek és részben a románok fegyveresen is felléptek a magyarok ellen.
Milyen volt a viszony a magyarok és a nemzetiségek között 1848/49-ben? Ellenséges, a horvátok, szerbek és részben a románok fegyveresen is felléptek a magyarok ellen.
Mennyiben tartotta be Bécs a nemzetiségeknek tett ígéreteit?
Nem tartotta be.
Miért félrevezető az az érvelés, miszerint a „nemzetiségek
azt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésül”? A
magyar ’elnyomástól’, azaz nemzetállami törekvésektől megszabadultak. Számos új
pozíciót kaptak a közigazgatásban, ami növelte a nemzetiségi vezetők
befolyását.
Mennyire volt tényleges közeledés a két fél között 1849
után? Gyakorlati eredmény és közeledés nem volt.
Mit javasolt az 1861-es országgyűlés Eötvös vezette
bizottsága a nemzetiségek számára? széles
nyelvhasználati jogot
Miből nem engedett a magyar fél? egy
nemzetállam (politikai nemzet) koncepciójából (elképzeléséből)
Miből nem engedtek a nemzetiségek? a területi autonómia iránti igényből
Miből nem engedtek a nemzetiségek? a területi autonómia iránti igényből
Válaszolj a 75/1-es feladat 1. kérdésére! Elnyomónak, minden fél részére
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A Dunai Konföderációs
terv 73-74.o; Egy megoldási javaslat 75-76.
Mely államokból állt volna Kossuth konföderációs állama? Magyarország, Erdély (vagy Mo-gal együtt, vagy függetlenként), Horvátország, Szerbia, Románia
Mely államokból állt volna Kossuth konföderációs állama? Magyarország, Erdély (vagy Mo-gal együtt, vagy függetlenként), Horvátország, Szerbia, Románia
Miért utasította el a tervezetet a magyar vezető réteg? mert lemondana az országban betöltött vezető szerepéről, az
ország egységéről és a nemzeti szuverenitás (önállóság) egy részéről
Miért utasította el a tervezetet a nemzetiségek vezető rétege? részben mert saját államot akartak, részben mert így is tartottak a magyarok túlsúlyától
Miért utasította el a tervezetet a nemzetiségek vezető rétege? részben mert saját államot akartak, részben mert így is tartottak a magyarok túlsúlyától
Milyen külpolitikai nehézséggel is kellett volna szembenézni
a terv megvalósítása esetén? a térség nagyhatalmai
(Oroszország, Ausztria, Oszmán birodalom) ezt ellenezték volna
Milyen engedményeket tett Kossuth a nemzetiségeknek? elismerte Horvátország önállóságát, Erdély maga dönthetett
volna az Unióról vagy az önállóságról; politikai és kulturális önkormányzatok
alakulhattak volna
Milyen nem tervezett hatása volt Kossuth tervezetének? tudatosította a magyar politikai elitben, hogy nem a
függetlenség vagy az Ausztriával való kiegyezés az alternatíva, hanem, hogy
kivel egyezzünk ki – tehát ki kell egyezni
Értelmezd a 76/1. karikatúrát! a
nemzetiségek szerint a magyarság elnyomja őket, az ő vállaikon áll az ország
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az 1868-as
nemzetiségi törvény 77.o.
Milyen elvi alapon utasította el az országgyűlés a nemzetiségek autonómiáját és kollektív jogait? az egy politikai nemzet elve
Milyen elvi alapon utasította el az országgyűlés a nemzetiségek autonómiáját és kollektív jogait? az egy politikai nemzet elve
Milyen elv alapján biztosított volna számukra jogokat? egyéni szabadságjogok
Mit biztosított a nemzetiségi törvény végül a nemzetiségek
számára? széles körű nyelvhasználatot a helyi
közigazgatásban és az alsó- és középfokú iskolában
Hol, és milyen feltételekkel használhatták a nyelvüket? magánéletben korlátlanul, 20% feletti aránynál a
törvényhatságokban és az alsó- és középfokú oktatásban
Föl lehetett-e szólalni románul az országgyűlésben? nem
Föl lehetett-e szólalni románul a városi közgyűlésben? (Olvasd a 77/7-es forrást!) igen
Köteles-e fenntartani az állam szerb nyelvű általános iskolát (népiskolát)? igen
Lehet-e szlovák nyelven tanulni a magyar egyetemeken? nem
Föl lehetett-e szólalni románul a városi közgyűlésben? (Olvasd a 77/7-es forrást!) igen
Köteles-e fenntartani az állam szerb nyelvű általános iskolát (népiskolát)? igen
Lehet-e szlovák nyelven tanulni a magyar egyetemeken? nem
Elegendő volt-e a nemzetiségiek számára a törvény? nem, mert nincs területi autonómia
Miért nevezhető mégis haladónak? mert
a korabeli Európa legtöbb államához képest még így is sok jogot biztosított
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A horvát-magyar
kiegyezés 77-78.
Milyen területekből állt Horvátország a Kiegyezés megkötése után? Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Határőrvidék
Milyen területekből állt Horvátország a Kiegyezés megkötése után? Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Határőrvidék
Milyen szót használ a forrás (78/8) a kiegyezésre? kiegyenlítés
Miképp történik a bán kinevezése? a
magyar miniszterelnök javasolja és az uralkodó nevezi ki
Miért volt nehéz elfogadtatni a horvátokkal a kiegyezést? A horvátok a Birodalmon belül akartak teljes önállóságot, és
Fiumét is akarták maguknak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése